Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-82

/• 851 A nemzetgyűlés 82, ülése 1946. , i r Mindez azonban elvi áUáspont •kérdése. Az én nézetem idevonatkozóan az, hogy ha eltö­röljük a rangokát, és-címeket, a demokráeiá­nak ezeket a csokévényeit is ki kell irtanunk. Azok az erkölcsi felfogásbeli különbségek. amelyek a miniszterelnök úr közt es köztem egy "évtized óta megvoltak, megvannak ma -is _ és így én a válaszát, nem veszem tudomásul. (Helwe'slés <a szabadságpárt oldalán) Elnök: Neme hy Jenő képviselő urat iueg^ illeti a viszonválasz joga. Néinediy Jenő (msz): T. Nemzetgyűlés! ,-, ' A miniszterElnök úr azt -állította válaszában, hogy a mozikat azért kellett birtokba venni, jmert -, azok tegnagyobbriészt megsérültek, a megsérült mozikat helyreá.lítani magántőkével nem lehetett, csak politikái tőkével, pár ttőké­V vei, de helyre kellett állítani őket azért, inert Budapest lakosságának sürgősen olcsó szóra­kozásra volt szüksége. - . v Ez az indokoás, amennyiben tényeket tar­talmaz, valótlan, amennyiben motívumokat tár fel, sértő Budapest lakosságára. Valótlan az, hogy Budapesten minden mozi , megsérült ' ' volna, ellenben való az, hogy a pártok csak a meg nem sérült mozikat vették birtokba. {Közbeszólás a kommunis'apárt oldaláról: Hát ez nem áL!) Pá.dául ktsőbb Bajosy-Zsi­linszkyné képviselőtársunknak és Tarcsáy Vil­mosnéak" sérült mozikat* ajánlottak fel. ame­lyeket ők természetesen visszautasítottak. 56 ^ Az sem való, hogy csakva pártoknak állott rendelkezésükre tőke- Sőt abban az időben, amikor a lefoglaást ' feltüntető táblákat ki­akasztották, talán egy vagy két párt k .véle.él­vei, a többi párt semmiféle anyagi forrással^ nem rende.kezett, mert vannak pártok, ame­lyeknek kezdetben éppen a mozijövédelmek alkották a legelső, és legfőbb belételi forrá­saikat. \ > Ami pedig azt a megállapítást illeti; hogy Budapesti lakosságának olcsó szórakozás kel­lett, èzt én a budapesti dofgozók nevében visszautasítom. A felszabadulás után az ipari munkás ment a műhelyébe, á gyárába, hogy v azt helyreállítsa, hogy ott az élet meginduljon. A kereskedő és az iparos ment az üzletébe, a műhelyébe, hogy kitakarítsa, rerrlbehozza. (Prieszol József (kp): Csak a képviselő úr nem dolgozott!) A közalkalmazott és a magána^kat­\ mázott ment az irodájába, azt söpörte, azt hozta rendhl. Itt mindenki dolgozott, mert 1 akik a felsorolt helyekre nem- mentek, azok köz-munkát végeztek, A napi muaVa utána? e csigázott? embereknek nem olcsó szórakozási, hanem egy tányér meleg leves vagy egy darab ke yér kellett. Abban az időben, amikor a pártok lefoglalták a mozikat, Budapest lakos­sága az életéért küzdött a járványok ellen, az \éhínség ellen, a pusztulás ellen. Ez a nép, f% a lakosság nem érdemli meg, azt a ; vádat, hogy neki akkor olcsó szórakozás kellett. •? Éppen ezért ezen teljesen ferde, a valóság­nak meg nem felelő indokok miatt si:~es mó­domban, a miniszterelnök úr válaszát elfogadni v Elnök: Kérdem a- t. Nemzetgyűlést, méltóz­tatnak-e a miniszterelnök úrnak az intérpellá­• e ? ókra adott válaszát tn' 7 omásnl ve'ni? .(Igen!) Ha igen, határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés a vá.aszt tudomásul vette. , , ~ Következik ^a közlekedésügyi miniszterúr válasza Magyar Jánoa képviselő úrnak Vitai 'évi december hó 17-éfi, kedden. 852 Zoltánnak, a postavezérigazgatőság műszaki osztálya vezetőjének visszásságairól folyó évi október hó 23-án előterjesztett interpelláció- , ,jára. t ^ Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a közle­kedésügyi miniszter úr válaszát felolvasni. , Futó., József jegyző (o'v'asso): »MaigyJr János képviselő úr 1946 október hó 23-án »Vi-> tál Zoltánrak a postavezérigazga'íóság mű­szaki szakosztálya vezetőhelyettesének visszás­ságai tárgyában« internéi! ációt terjesz­tett elő Válaszom a következő: A képviselő úr interpellációjában "Vitái Zo'tán volt miniszteri osztálvtanáesos közhiva­tali működésével kapcsolatban kifogásolt visszásságotat kettő« csoportosításban teriesz^ tet+e a t- Nem^et^vűlés elé. Az első részben hagy általánosságban a magyar posta által Bernben 'felállított bélvegiroda léV^tésén^k körülményeit és működését; a második rész­ben pedig Vitáinak az új távbefezélőállomások felszerelésével kapcsolatos allitol^ffis vissza­éléseit hozta a t. Nemzetgyűlés nyilvánossága elé. •'.''.',; . A berni b°lvegiroda lé f esí+ésének és mű­köriésién o k körülményeiről dr. Szolnoki István képviselő úr folyó évi augusztus hó 7-én elmon­dott interpelíac ; ó.téra' a t. Nemzetgyűlés szeptember 21-iki ülésén már részletesen be­számoltam. Most iiiból hangsúlyozom, hogy a bélyegiroda működésével kapcsolatban, szó­sinos bélyegkereskede'mi egykézről. Az ország­nak va 7 n + ára van szüksége és «tekintetben a berni b/élyesriroda a feladi+át kielégítően be is' föHi. Vitái Zoltán szerepét egyébként űgv a külföldi bélyegirodáv^i kapcsolatban, m*nt ped'sr az úi távbeszelőá'lomások felszerelési körülményeit tekintve, alános, széleskörű vizs­gálattal tisztáztattam. A vizsgálat eredményét és az interppVán'ó megállapításait összevetve sainálattal kellett megáll api tarom, hogy az interpelláló képviselő urat az esrész ügyről c*ik hozzávetőlegesen és meglehetős felelőtlen­áégp" 01 +ái n kovtatták. Vitái Zoltán nem volt és nem ff IfifWett a bélvegügyek »teljhatalmú ura«. Hatáskörét a s^-nkásos ellenőrzés mellett gyakorolta Svájci úHára 1945 decemberében Bécsig hivatalos génkrv>sin. köUsésrtérítéssel tényleg magával vi He hngát és ti+lrárát. Az is tény,, hogv ez aTki^nmmal Vitái hnga mint m^sránember, sznbáivszern Nemzeti Bank engedéllyel é& ­valu + fib",«zoWáltatá^i kötelpzettséero-el • 5 ft 0 (és • T>em 5002) li + p'r pálinka*- vi+t m a arával v Bécsbe és azt ott értékesítpfifi E^zei sze-ml>PTi s^A <=i-n<*g °r-ól. Jiogv a pálinka árát Vitai k^l^dön történő benzinesére indokol áss il a nostakincs­tártól vette volna 'fel és azt késedelmesen fi­zet-e volna vissza. y Úgyszintén az, is tl'ves beállítás, hogy­Vitát »sokezer aranyfrank« kárt okozott volna külföldi távbeszélgetéseivel a kincstáriak­Eleket a beszélgetéseket Vitáinak a posta számlázta és Vitái a számlázott összeget ki is fizette. K'ncstári kárt egyébként Vitái műkő- . désével kapcsolatban a vizsgálat nem álllapí­tott meg. Az viszont tény. hogy összegszerűen '• meg-bakarózott rendelkezés hiányában Vitái havi 1803 forint fizetési eőleget utalt ki önmagá­nak, eteki» tétben azonban a végleges elszámol­tatás folyamatban van. Az is tény, tíogy Vitái a bályegiroda bevételét* az egyik berni pénz­intézetnél saját nevére helyezte el, erre azon- • i

Next

/
Thumbnails
Contents