Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-82

845 A nemzetgyűlés §2, ülése 1946. biztosított szólásszabadság megsértése, vagy • nem azzal a szándékkal intéztetett-e az illető képviselő ellen, hogy őt törvényhozói hivatásának független teljesítésében akadályozz^. A bizottság megítélése szerint kizártnak látszik, hogy Vásáry István, Vásáry József és \ Kováts László képviselők Katona Jenő képviselőt törvényhozói hivatásának független teljesítésében óhajtották volna megakadálvozni, mert a felelősségrevonásra /és az ennek során elhangzott sértésre egy, Katona Jenő képviselő által aláírt olyan nyilatkozat, melyet Gáspár Ervin a/mképvise

1 ő is aláírt, szolgáltatott okot és egy, ilyen sértő nyilatkozat a törvényhozói I hivatás teljesítésének nein miuoVtheto, mmi^folytán a vele kapcsolatos- felelősségrevonás és ennek kapcsán elhangzott viszontsértés sem/ minősülhet a törvényhozói hivatás független teljesítésének akadályozásául. Hasonló döntések állapíthatók me'g az 1922 évi január hó 16. napján öes'/eült nemzetgyűlés 132. számú naplójából, amikor a Haz Drózdy ' Győző nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának Bogya János képviselő által történt, megsértését tárgyalta. Bogya János Drózdy" Győzőt a Ház folyosóján te+tleg bántalmazta, mire a nemzetgyűlés ülésén Bogya János képviselővel szemben használt d)irva kijelentése szolgáltatott okot. Úgyszintén a képviselőház men- telmi bizottságának 1898 június 14-én kel* jelentésében, — amelynek tárgya Lepsényi Miklós képviselő men vei mi jogának megsértése volt — a kövötkező megállapítás tétetett: »A Ház az egyes képviselőköri ejtett sérelmeket csak akli or tette országos üggyé, midőn a sérelem minden kétséget kizárólag a képviselő hivatásával állott kapcsolatban vagy sértette a képviselőnek közjogunk által biztosított függetlenségét.« ) Ezek alapján a mentelmi bizottság a ^mentelmi jog megsértésének esetét nem látja fenn-, forogni és ezért javasolja a ,t. Nemzetgyűlésnek: mondja ki, hogy Katona Jenő nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga ebben az ügyben nemsérte'tett meg és további intézkedésre szükség nincsen. Elnök: Kíván valaki a mentelmi bizbttság ' jelentéséhez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanács* kozást befejezettnek 4iyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Határozatilag kimondom, hogy á^ nemze'igvűlés a mentelmi bizo,ttság javaslatát elfogadta, vagyis KatoíLa Jenő nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg és további intézkedésre szükség nincsen. Következik a mentelmi bizottság 96. számú jelentésének tárgyalása Nagyiván János nemzetgyű ési képviselő mentelmi jogának megsértése tárgyában. Keiçher Endre előadó urat üeti a szó. Reicher Endre (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Nagyiván János nemzetgyűlési képvjselő 1946 január 22rén kelt, a nemzetgyűlés elnökéhez intézett írásbeli beadványában bejelentette mentelmi jogának a Szegeden megjelenő »Szegedi Népszava« és, »Délmagyarország« című politikai napilapok által történt megsértését. E bejelentést a nemzetgyűlés elnöke a házszabályok 47. §-a értelmében további intézkedés céljából a mentelmi bizottsághoz tette át. A mentelmi bizottság 1946. évi december hó I évi december hó 17-én, kedde'n. { 846' 11. napján foglalkozott ^ mentelmi bejelentéssel. ,r Nagyiván János nemzetgyűlési képviselő mentelmi bejelentése az 1946^ január 16-án Szegeden a Független Kisgazdapárt pártnápján tartott beszédével kapcsolatosan a »Szegedi Népszavacrcíriiű lap 1946 január 18-án megjelent y számában »Legyen sötétség« és »Politikai analfabéták példátlan merénylete a demokrácia ellen a szegedi kisgazdapárt szçrdai pártnapján« címekkel, a »Délmagyarország« című lap 1946 január 19-én megjelent számában a »A kisgazdapárt« címmel, a »Délmagyiarország« című lap 1946 január 20-i számában »Egvütt a kisgazdákkal« címmel és a »Szegedi Népszava« című lap 1946 január 22-i számában »Eréll-e bűnvádi eljárást indítani a kisgazdapárt szónokai ellen

1

?« címmel megjelent sajtóközlemények tartalmát sérelmezi, amelyekben őt • bűnvádi eljárással fenyegetik még és amelyek személye elleni súlyos támadásokat tartalmaznak^ , - • ;.'.> Nagyiván János nemzetgyűlési képviselő külön iratbari foglalkozik a cikkekben foglalt-I és neki tulajdonított állításokkal és megállapítja, hogy azok a támadások, amelyek őt érték, beszédének célzatos elferdítésén alapszanak. A mentelmi bizottság úgy találta, hogy Nagyiván János nemzetgyűlési képviselőt nem törvényhozói hivatásának gyakorlásával kapcsolatban egy pártoapon tartott beszéde miatt •éVék támadások, ezzel kapcsolatban fenyegették őt meg hatósági eljárással. Ez a fenyegetés azonban őt nemzetgyűlési képviselői meg' bizatásából folyó munkájának gyakorlásában nem gátolta és ebben a vonatkozásban valaminek a tevésére vagy abbahagyására nem kénysaerítette. , Ennélfogva a bizottság megállapítot

ta, hogy nevezett képviselő mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg, a sajtóközlemények, legfeljebb az 1914 : XLI. jtc. 1. Vába ütköző és a 3. § (2) bekezdés« szerint minősüli), sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségét képezhetik, aminek .alapján maga»:indítványra meginduló bűnvádj^ljárasnak és esetleg a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914 : XL, te. 2- §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelte-, zések alkalmazásának — amelyek a nemzetgyűlés tagjainak is fokozott büntetőjogi védelmet biztosítanak — van helye. A bizottsáer javasol ia a t. Nefnizetgyűlésnek: mondja ki, hogy ebben az ügyben Nagyiván János nemzetgyűlési kénvisô ő mentelmi joga nem sértetett meg és további intézkedésre v gzükség nincsen. > El^ök: Kivan va

1 aki a hientelm' bizottság 'jelentéséhez hozzászólni"? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslata,t elfogadni? (Igen!) / Ha igen, határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés a mentelmi bizottság ; javaslatát elfogadta, vagyis Nagyiván János nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett 'meg és toyábbi intézkedésre szükség nincsen. Napirend szerint következik az alkotmány- f jogi és közjogi, továbbá az igazí-ágügyi és a külügyi bizottságban Erősis János miniszterré tör-