Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-82

823 A nemzetgyűlés 82. ülése 1946. évi december hó 17-én, kedden. 824 régebben a borjú és ritkább volt a cím. Báró Apor Péter megemlítette még- azt is-, hogy Zápolyának 40 kővára volt, a Báthoryak pedig egész .hadseregeikéit' állítottak ki a grófi ranggal és a grófi címmel kapcsolatosan, .báró Apor korában, azonban már más volt a helyzet Mit ír errévonatkozóatnl? (Olwcussa): »Az -mennyiben vagyunk" grófok és bárók, hogyha úgy viselnénk az grófságot és báróságot, •- mint

t az,: régi magyarok viselték, egész Erdély elég nem volna, hogy titulusainknak megfelelhetnénk.« T- Nemzetgyűlés! A cím- és rangkórság az "úgynevezett barokk-kornak volt természetes velejárója. Ez a korszak, amely ' a harmincéves háború végiével kezdődött és körülbelül a francia forradalomig tartott — Magyarországon talán harminc éVvel tovább — termelte ki tu; la jdón képen a címeket és- rangokat. Talái feleslegesnek és unalmasnak is látszik, amit ezekről mondottam, vagy mondandó leszek, de én m écris fontosnak tartom, mert ezek ismerete "nélkül mi sem az úgynevezett ueo-barokkot, Bethlen István korszakát, amelyet Szekfű Gyula 'nevezett -el így, sem pedig a mi korszakunkat, a mi kis demokráciánk barokkját, a mai dgíno-barokkot nem tudnánk megérteni. \- A barokk -korszakot az jellemezte, hogy azok, akik társadalmilag .számítottak valamit, lépcsőzetes rangban helyezkedtek el, és ^ezeket a rétegeket a parancs és.az engedelmesség kapcsolta össze. A lépesőzet tetején — különösen Parisban és Bécsben — egy egyeduralkodó trónolt, akinek 'kegyétől, akaratától -függőitek a sorsok, függött mondhatni az élet és à halál. ,/V"ki q gT""+ia é" a fa vor* fényében sütkérezhetett, annak élete biztosi tv a' volt; mindenki más azonban pusztulásba, enyészetbe mehetett.Ez az uralnii rendszer magára a művészetre is kihatott. A barokk művészetét.a <szenvedély, a superlativus jellemzi, építészetét az ornamentika túltengése, a dísz, a túlzott aranyozás, .nyelvét a dagályosság, a metaforák halmozása, az ornamentika özöne; mégis meg lehet állapítani, hogy a barokkban a disz nemcsak külső cicoma volt, hanem belső szerkezet is,

(í éppen úgy, mint a társadalmat is egy erős rendszer tartotta össze. Nem az én feladatom, hogy a barokkról értékítéletet mondjak, ezt nálam 'sokkf.il hiva, ; tottabbak elvégezték, egyet azonban -^megemlítek: Magyarországnak a barokk adta Zrínyi Pétert, Pázmányt és II. Rákóczi Ferencet, — hogy csak a kiemelkedő személyeket említsem meg. A marxizmus tanítása szerint minden társadalmi szerkezet, társadalmi fejlődés tulajdonképen a gazdasági erők eredményér a gazdasági erők szükségképen szabják .meg* a társa.dalom fejlődését; Ha ez így igaz, akkorineg kell \ állapítanom, hogy ez szükségképeni, ami pedig j szükségképeni, azt az emberek bűnéül felfogni j. nem lehet. Éppen a, marxisták azok, akik a .multat a legnagyobb kritikával illetik, akik • nem hajlandók a- mának kritikáját eltűrni^ márpedig ez az álláspont éppen a történelmi materializmussal nem fér össze. Mi lehat kritizáljuk a multat, de kritizáljuk a jelent is-, A múltra vonatkozólag megállapíthatjuk, hpgy a barokk-korszak hozta — miként már utaltam erre — a rangokat és címeket, hozta a kegyelmes címet, hozta a méltóságos címet, átvette korábbról a nagyságos és tekintetes címet, hozta

1 a kegyelmed ^megszólítást, és tulajdönképen' abból az időből származik a magyar nyelvben a magázás, is. Érdekes, ha végigvizsgáljuk a címek 'dekadenciáját, visszaesését, hogy a legmagasalbb címek hogyan csúsztak le B lega aesornyabb színvonalra. Magyarországon eredetileg két cím és ikét nagyobb rang volt: a Spectab lis és a Magnifions. Mind a kettő a XV. százaidban jelent meg; az ors'zág báróit illette osa le ez a cím. AMagnifjcus cím tulajdonkép^ii bárói rangot jelentett, mert n régi okiratok- / bau a »creatio in Baromém«, vagy a »creatio in Magni'fiçum« ugyanazt i elén tette. •" Èzek a címek már a XVI. században lejjebb csúsztak, úgyhogy például, a nádornak, Nádassy Tamásnak volt Spectabilis és Magnificus címe." Ugyanez a »cím illette Zrínyi Miklóst, a szigetvári hőst. Ez a két cím lazónban már ,a > VII. században alábbcsúszik, a kettő egymástól el- , válik. A nagyságos cím magasabban marad, elleniben a tekintetes l cím à középneuiesség címe,lett. Ekkor keletkezik a »tekintetes úr« megszólítás, amely a XX; századig megmaradt. Közben azonban már a XIX. század elején nemcsak, hogy lejjebb szállt, -die alakjában is megváltozik. Ebből származott a tens úr megszólítás, amejy különösen Dunántúlon az úgynevezett »gyenge-tekintetes« urakat illette meg'. Ez a tekintetes cím azután a neobarokk alatt egészen .értékét veszítette, annyira, hogy ínire a mai náphoz^intottujnk, értékét, mondhatni teljesen elvesztette. (Nagy Vince (msz): Infláció!) Tehát a legmagasabb helyről ell'fndult cím semmivé vált, az élet tönkretette. A másik cím, a nagyságos cím ,még tartotta magát. A reformkorszak idején rendült meg, hogy.azonban milyen jelentősége volt még a múlt _ század 70- s éveiben is. arra vonatkozólag tanúként lehetne meghívni Szilagyi Dezsőt. Abban az i'időben az országgyűlés egyik alelnökének kellemetlen afférja támadt. Kiderült ugyanis,, hogy egy remijeit, a III. osztályú Vaskorona' Rendet 20.000 frankért árulták. ^,z alelnök úr' a sajtó-, támiadasokra lemondott, es bár a szédsényi ke * rűlet újból megválasztotta, újból lemondott és VisszavO'imlt ia politikától. (Egy hang a szabadságpárton: Volt ilyen?) A »nagyságos« cím azután alábbcsúszva * már a neobarokk alatt mindenkinek a címé lett, mert abban az időben címül, aki valamit adott magára, a méltóságos címet óhajtotta. (Vásáry^ József (msz) : A cfmet elhagyták, ^dé a módból nem engednek, azt megtartották-) Az ejső világháború után, — àz őszirózsás és a szociális forradalmak bukása\ után; az " úgynevezett keresztény úri osztály ellenforradalmának felszámolásával — a most annyiszor epalegetett és -példaképpen felhozott kézfogás után, amelynek dokumentumát a földmívelésügyi minisztérium magtárszerű épülete előtt mais látjuk s az csodák csodájára még ott van, jött a konszolidáció, jött a neobarokk, az áltekintély uralma, amit röviden talán a »méltóságos Magyarprszágnak« mondhatunk. Ebben az időben, aki adott magára valamit, vagy az az asszony, aki cselédet tudott tartani, az

1 mind méltóságos akart lenná Az igazi cím-infláció a neobarokkban újból kezdődött. Ha megvizsgáljuk, hogy milyen eredménnyel, a. következő számo,khoz jutunk. / Az V. fizetési osztályban vagy attól fölfelé a neobarokkban 807 ember volt, míg Ma/