Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-82

817 A nemzetgyűlés 82, ülése-1946. évi december hó 17-én, kedden. 818 Talán nem is a községi választásokra vonatkozik ez; mert ha a községi választásokat beállítják, akkor ezekre vonatkozólag szabályt fognak előterjeszteni, és ennek alapján, megalkotják a községi választójogot. Engem egy érdekel; ha véletlenül élnének a házfeloszlatás jogával, miitesoda helyzet állna akkor elő? (ügy van! XIgy van! a szabadságpárt, soraiban.) Mert az a névjegyzék, amelynek aíapjján bennünket megválasztottak, csak arra az időre érvényes. Ha vissza tetsaeiniek gondolni egészen az 1922-es helyzetre: mivel törvényhozási intézkedés ájL/Jítja ezt be és meg is mondja a terminust, akkor — mivel ez törvény — esetleg vitathatom . azt is, hogy addig az ideig, ha nincs választás lehetősége, akkor házf eloszlatása jóig sincs. (Slachta Margit (pk): ügy van!) Ennélfogva az ilyen szakaszok nagyon zavarosak. En jobbnak tartom az eredeti szöveget,.— mert ,a további rendelkezés azt jelenti, hogy a nem• zetgyűlés intézkedik, ha szükségét látja — nrnt azt a helyzetet amí'lkor meg van állapítva -egy terminus, amikor újból kell a névjegyzék helyesbítéséről gondoskodni. Továbbá: a magyar alkotmány egyik impediiméntuma hiányzik a névjegyzék helyesbítésének elhalasztásával, ezért hoztam fel aggályomat, hogy talán, e felett a kérdés felett kellett yolna meditálni. Sajnos, nem kerültem bele abba a bizottságba, ahol ezekkel a kérdéseikkel foglalkoznak, s így nem volt 'módomban >©tt' ezekét szóvá--tenni, de bizonyára vannak a bizottságnak illusiztris közjogász tagjai, akik a törvényt és 'PZ alkotónányt ismerik (Nagy Vince (msz): Zsediényi elmondotta!) és nekik kötelességük volt erre a figyelmeit felhívni. Ezeket voltam bátor elmondani. (Éljenzés és taps a szabadságpárton és a pártonkívüliek csoportjában.) E'nök: Kíván még valaki^ felszólalni? * (Nem!) Ha szóllini senki sem kíván,_ a. vitát bezárom és . a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a/ határozathozatal. Felteszem a /kérdést, méltóztatnak-e a. nemzetgyűlé&i választói névjegyzék helyesbítésének elhalasztásáról szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a- részt letes tá^ya'ás alapjául elfogadni'? (Igen! Néni!) Akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Közbekiáltás a szabod ságpárton: Meeint . csak' j

ai kisgaizdaípárt!') Többség- A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében áltailiánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a törvén y javas/lat részletes tárgyalása. Kérem «a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Eat©-- József jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét. A címet a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogadja. —^Felolvassa az 1- §t.) - • t Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. {Nagy Vince (msz): Nem fogadjuk el! — Hegymegi Kiss Pál (ms®): Az eredetit szavazzuk meg!) Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék feloüívasni. • ' Futó József jegyző (felolvassa a 2. § t. A 2. §-t a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogadja.) \ Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. Napirend szerint következik az^ egyes , rangok és címek meírszüntetéééről szóló törr ] >'fc:.\]ZKTGyŰLBSl NAPLÓ íY, • v vény javaslat tárgyalása./Erdei. Ferenc előadó urat nlleti a szo. ' ^ Erdei Ferenc (pp) előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottsága december 13-án tartott ülésében tárgya as alá vette az eiöttünk fekvő törvényjavaslatot és általánosságban elfogadva,' részleteiben! a következőkben ismertetendő módosításokkal ajánlja elfoigadásra. Az 1. § (1) bekezdésében a zárójelben, levő felsorolás sorrendjét a bizottság így állapította meg: »(herceg, őrgróf, gróf, báró, ne ; mes, primőr, lófő)«., E változtatásra ' azért volt l szükség, mert a primőr és lófő ' pçcng csupán partikuláris jellegű lévén, a magyar nemesi ran'g után következett, az eredeti javas1 atb an . vis BO nt f or dí tva : v an. A szakasz (3) bekezdésének ötödik sorában a »kamarás« szót törölte \a bizottság. A kamarást ugyanis nem a magyar király, hanem az osztrák császár nevezte ki és ) így ez idegen eredetű címnek tekintendő; A szóbanlevő címnek példaszerű felsorolása tehát közjogilag' nemyszaoatos, bár kétségtelen, hogyha javaslat törvényerőre emelkedésé esetén ennek a címnek további használata szintén tilos. A 2. § szövegét :a bizottság a következőképpen-' módosította: (olvassa)»1. A közszolgálat körében rendszeresített állás címét közszolgálatban nem álló egyénnek adományozni a jövőben nem szabad,. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a külügyi szolgálatban, valamint a i tudományos és művészi életben rendszeresített, illetőleg szokásos cí-> mekre. (2) Törvényhatósági szolgálatban* nem álló személyt tiszteletbeli tisztviselővé kinevezni —, a tiszteletbeli tiszti főügyészek és ügyészek kivételével — a jövőben nem szabad.« A törvényjavaslat 2. §-a szerint a közszolgálat körében rendszeresített állás • címét csak közszolgálatban nem álló személyeknek tilos a jövőben adományozni. Ezt a rendelkezést — elvi okokból — a vármegyei, városi törvényhatósági tisztviselők kinevezésének tilalmazásánál is alkalmazni kell, olyan ^ értelemben; hogy a jövőben csak törvényhatósági közszolgálatban nem/álló személyek tiszteletbeli kinevezése tilos. A tilalom alól azonban ki kell venni a tiszteletbeli tiszti főügyészt és ügyészt, nevezetesen a vármegyei törvényhatóságoknál, fő" képpen egyes járási központokban, illetőleg a törvényhatósági jogú .városoknál a

v tiszteletbeli tiszti ügyészeket és főügyészeket a múltban is közérdekből nevezték ki, azért, hogy a vármegye, illetőleg a város, továbbá a gyámoltak és gondnokoltak képviseletét a hivatásos tiszti ügyész helyett a bíróságok előtt ellássák. Ha tehát a tiszteletbeli tiszti ügyészek kinevezése

1 a jövőben nem. volúa lehetséges, a vármegye, illetőleg a város hivatalos ügyekkel rendszerint túlterhelt és még órákra is nólkülözhetetlen: főügyészét kellene a tárgyalásra kiküldeni, ami az eihlített nehézségeken feUül rendszerint még anyagi megterheléssel is jár. * A 3. §• (5) bekezdésében levő »főtisztelendő, nagy tiszteletű, stb.« kifejezést a bizottság törölte, mert a felsorolást feleslegesnek tartotta, annál is inkább, mert a felsorolt példák nem a legfőbb címeket tartalmazzák és nem sorolják fel. hogy melyek azok, az egyházi tisztségek, anielyek továbbra is; érintetlenül hagyandók. Albizottság a belügyminiszter képviselőjének bejelentése alapján szükségesnek tartja fi2