Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-82
805 Ä nemzetgyűlés 82. ülése ISfiß. évi' december hó lZ-én r kedden. 806 tunk! — Ivaiiics István (szd): Örülök, hogiy nem voltaim önökkel! Örülök és boldog vagyok! —- Buchjnger Manó (szd): Mindennap levizsgáznak! — Zaj. — Az elnök csenget.) Nem szabad azonban feladnunk á harcot és úgy érzem, hogy abban a kényszerű vergődés-' ben, amelyben célunk elérésére^ hatalmi eszközök, vagy megtorló lehetőségek nem állnak rendelkezésünkre, újból és újból egy, a hatalomnál és a megtorlásnál is hatalmasabb, lebirhatatlan fegyverre ikell. támaszkodnunk:' megdönthetetlen igazságunkra.! S ennek a vitathatatlan igazságnak tudatában elemi erővel tör ki belőlünk a felelősségrevonás, klasszikusan tömör felkiáltása: Quo usque •tandem'?... (Ternay István (msz): De/miért nem egy pár héttel ezelőtt tört ki? — Buchinger Manó közbeszól.) Meddig kell néznünk azt a- lélekzetet elállító, szivet összemarkoló tragédiát, amely Délszlová-kiában â magyarság zártabb területein játszódik lel ' v . T. Nemzetgyűlés! A folyton sötétebb hírek, a kétségbeejtő.eseményekről belszámoló sajtóközleményeik aligha fokozható izgalmi állapotban tartják közvéleményünkéi Jogos a megdöbbenésünk, sőt felháborodásunk is, mert vájjon kii tudja elfogadni azt a csehszlovák , tételt, hogy lényegében csakis egy ; . minden csehszlovák állampolgárra egyaránt érvényes közmunkarendelet végrehajtásáról van szó? Ezt a, hivatalos csehszlovák ! magyarázatot maguk a puszta tények cáfolják meg. Ha csak közmunkára rendelnek ki a rendelet hatálya alá eső magyarokat, akkorJmi szükség volna arra, hogy gyermekeket, asszonyokat, aggokat, egyszóval egész családokat kényszerítsenek órák alatt lakóhelyük elhagyására, mi szükség volna' arra, hogy a magyarok kényszerrel kiürített házaiba, lakásaiba azonnal szlovák telepeseket ültessenek be (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárton.) és vájjon vagyonuk elkobzása jutalma-e teljesítendő közmunkájuknak? p T. Nemzetgyűlés! Az érthetetlen hivatalos magyarázattal szemben a tények válasza egyi- s szerű és érthető: an\i jelenleg Csehszlovákia-ban a magyarsággal történik,- az nem más,,, miintm^gállapodásellenes, tervszerű; és céltuda. tós szétteLepítés. (Ternay István (msz): De ez volt két vagy három hétttel ezelőtt isi — Vá* sáry József (msz) gúnyosan: Akkor »pecsenyesütögetés« volt!) ^" A helyzet az utóbbi hetekben csak rosszabbodott (Némethy Jenő (msz): Előre megmond-' tuk! — Ternay- István (msz): Tudta ezt mindenki!) és semmi látható jele sincs eddig annak, hogy ' a nagyhatalmak vétót emeltek volna ez ellen az eljárás ellen, amely száz- és százezer magyart akar romlásba dönteni, amely ^ az itteni milliókban ingatja meg az x új, igazsá1 » gosabb világba vetett hitet. (Ternay István, (msz):' Felébredtek! — Vására József (msz): Örömmel üdvözölték annakidején ,a javaslatot!), 48 T. Nemzetgyűlés! Nem akarom t. képviselő- . társaim türelmét sokáig igénybeyenni, t bármennyire kimagaslóan fontos kérdést érintettem is. Még kevésbbé óhajtanám jogos^elkeseredésüket fokozni azokkal az adatokkal, amelyek ' természetszerűleg olajat öntenenek a tűzre, mert nem a.d f am fel a reményt, hogy a szlovákiai magyarság > ügyében még nem hangzott el ,a végső szó és éppen ezért kérnem kell a külügyminiszter urat, tájékoztassa ismét a nemzetgyűlést, s rajta keresztül az egész országot arról, hogyan ítéli meg. a magyar kormány a szlovákiai magyarság jelenlegi helyzetét, s mi- r lyennek látja a kibontakozás lehetőségét? T. Nemzetgyűlés ! T Azt hiszem, hogy kérésemmel szerves összefüggésben áll egy másik probléma is. Tegnapelőtt értesültem ugyanis ' arról,yhogy a magyarországi szlovákok 20.000 aláírással -ellátott tiltakozást juttattak el a magyar kormányhoz. Tiltakoznak az ellen, hogy a magyar kormány nem engedd meg a még itt élő, .de kitelepülésre' önként jelentke-, zeit szlovákoknak a Csehszlovákiába váló kiköltözést és ezért nyomatékosan kérik, hogy a kormány sürgősen tegye lehetővé áttelcpülésüket a csehszlovák kormánnyal kötött megállapodás értelmében. Kérem a külügyminiszter urat, ihogy erre nézve is tájékoztassa a nemzetgyűlést. -Tudtommal mi minden vonatkozásban' hiánytalanul teljesítjük az egyezményből reánk • hâ- ^ ramló kötelezettségeket, nem szabad! .tehát niegengednünks hogy a szlovákiai magyarság sorskéirdése >a,;lapf&tan váddal vagy köntörf alázó okoskodással hamis vágányra'- terelődjék. (Taps.) ' »Elnök: A külügyminiszter úr kíván szólni. Gyöngyösi János külügyminiszter: T. Nemzetgyűlés! Az az ügy, amelyet a képviselő úr mostani napirend előtti felszólalásában szóvátett, valóiban olyan természetű, amely sürgős tájiékoatartást kíván. Két szomszéd állaVn viszoinyánaik alakulása van benne érintve, .és érintve vannak széles tömegeik, közelebbről a szlovákiai magyarok, akiknek lelki es most \már fizikai nyugalmát is feldúlják, és az önként jelentkező magyarországi szlovákok, akiknek már megindult átköltözése a beállott fejlemények következtében egyelőre lehetetlenné vált. A képviselő úr elsősorban azoikkal a kényszer jellegű áttelepítésekkel foglalkozott, amié- • lyeket a csehszlovák kormány a szlovákiai magyairokkal szemben elindított • és amelyeket,, sajnos, ma is tovább folytait* A csehszlovák kormány arra hivatkozik, hogy ez az 1 eljárás nem egyéb, mint a Csehszlovákiában életbeléptetett elnöki kényszermunfearein'delet végrehajtása és hogy ez az ügy tisztára a csehszlovák köztársaság belügye. Ha , valóban csupán * arról volna szó, hoigy a 88-as i száníú tkiényszermúnkarendeletet a Csehszlovák kiában mutatkozó inunkáshiány leküzdésére és a munkáselláltás helyes megszervezésére, az. állam gazdaságr érdekeinek megóvása céljából alkalmazzák, úgy azt, amennyiben mggfeMő humánus.„módszerékkel ' töirteník a magyarokkal szemben is, elfogadhatnánk csehszlovák 'belügynek már csak azért is, mert ;a múlt év februárjában- megkötött , lakosságcsere-egyezményben ennek a reindeletnelk -alkalmazásait, a csehszlovák' kormány kifejezetten fenntartotta ) magának-. Hangsúlyozom azonban: csak a rendelet humánus és- diszkriminációtól mentes, végrehajtása esetén, — mert hiszen- senki sem vitathatja el azt a jogunkat, hogy a Magyar- V ország határain " tkívül élő magyaroknak _ emberi jogaiért és emberhez illő A bánásmódjáért sikra szálljunk. (Ügy van! Ügy van!) , Itt azonban nyilvánvalóan másról van szó. A kényszeirmunkarendelet szigorúan meghatározza nemek szerint a munkára igény be vehetők korát és meghatározza a feltételeket xie., amelyek-mellett-a köztársaság lakosai "köz- : munkára rendelhetők. Ezzel szemben -gyakorlatilag az történik, liogy a magyarokat csa-
