Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-75
509 Â nemzetgyűlés 75. ülése 19AG. évi meg: mezőgazdasága • termelőszövetkezeteket kell-létesítenünk. A felsorolt szempontokon túl van még egy ok, amely élénken bizonyítja a termelőszövetkezetek alakításának szükségességét. A földbirtokreform felosztotta ugyan a l'ö'det, de nem oszthatta fel a» épületeket, házakat, magtárakat, istállókat, gépeket, mezőgazdasági üzemeket, szeszgyárakat, stb. Sok gépet, szerszámot széthordták vagyi megrongáltak, ami fokozta a mezőgazdasági munka elindításának súlyos gondját. A nagybirtok felszámolásából eredő és szét nem osztható gépi felszerelés racionális felhasználása, va- lamint a mezőgazdasági termelés intenzívebb 'kihasználásához szükséges újabb gépi bereinr dezések beszerzése is csak közös, szövetkezeti gazdálkodás mellett lehetséges. Ha figyelembe vesszük, hogy az újgazdák birtokállománya átlagosan öt, kisebb számban tíz holdat ér el és hogy egy eke racionális ikihas'zűiálása esak húsz holdnál válik lehetségessé, egy iszecskavágó> répavágó, morzsoló és egy daráló racionális kihasználásához legalább tíz gazdaság együttműködése szükséges, nyilvánvaló, hogy a világ mezőgazdasági versenyében való reményteljes részvétel csak szövetkezeti közös gazdálkodás mellett lehetséges. Fontos azonban, hogy a földművesszövetkezetek vezetésével megfelelő embereket bízzanak meg, akik ismerik az intenzív termelés ( mesterségét és tudják, hol, mit kell termelni, gabonát, kukoricát-e avagy burgonyát, esetleg kendert; mi az előnye a kertgazdálkodásnak, a főzelék- és zöldségtermelésnek; hol, mi 1 yen területen kell cukorrépát és hol gyümölcsöt termelni; hol ajánlatos az állattenyésztés, gyapjújuhok, lovak, szarvasmarhák, esetleg szőrmés állatok tartása. Számolni' íkell egy hatalmas tengerentúli exporttal búzában és kukoricában s ez esetben csak a belföldi fogyasztás részére termelhetünk, mert nem leszünk exportképesek e cikkekben. A termelőszövetkezetek feladata tehát a termelés átállítása, olyan ágazatokat szorgalmazva, amelyek az, egyoldalú gabona- és ku~ korieatermelésnél lényegesen magasabb hozamot eredményeznek. A termelési feladatokikai szervesen összefügg az értékesítés kérdése. E tekintetben fokozottan van szükség gyakorlattal bíró vezetőre, sőt sok esetben felsőbb irányításra is. Mert hiába produkáljuk a föld legszebb térj mékeit, ha nem tudunk azoknak megfelelő piacot biztosítani. Nekünk kell a kereslethez, a piachoz alkalmazkodnunk, amikor ismét rendes medrébe lép a gazdasági élet. A meg" szorult gazdának ne kelljen lábon, vagy zsendülő korában eladnia a búzát, vagy kedvezőtlen körülmények mellett áruba, bocsátania termékeit, a piaci árak ismerete nélkül. A szövetkezet olcsóbban adminisztrál és eredményesebben értékesít, mint az egyén. A szövetkezeten keresztül közelíthetjük meg azt a törekvést is a legjobban, hogy termékeink ismét nagyobb és minél nagyobb mértékben kerüljenek feldolgozott és nem nyers állapotban eladásra. A disznó értékesítése előnyösebb, mint a kukoricáé és a feldolgozott húsnemű. még nagyobb haszonnal jár, mint a disznó eladása. Persze a mezőgazdasági iparosítás nem vihető keresztül máról-holnapra, ennek megvalósítása évek tervszerű és folyamatos munkáját igényli. De csak ilyen módon érhetjük el, hogy maga a termelő élvezhesse a feldolgozáson keresztül is termelésének ellenértékét, ne pedig a feldolgozó. Mindezt pedig esak a szövetkezetedecember hó 5-én, csütörtökön. 5lÖ ken, az egészségesen irányított szövetkezeteken keresztül érhetjük el. Ugyanígy vagyunk a beszerzéssel. A legkisebb dolgokat is olcsóbban vásárolhatjuk meg, ha a szövetkezet nagyban szerzi be azokat. A traktorokat, a vető-, arató-, cséplő- és egyéb gépeket pedig csak szövetkezeti alapon tudják a kisgazdaságok megszerezni. De a vetőmag, a műtrágya és egyéb mezőgazdasági cikkek is nemcsak olcsóbban szerezhetők be szövetkezeti úton, hanem így biztosítható a jó és nem utolsó Sorban fontos egységes minőség is, aminek szátnitén nagy jelentőség© van az értékesítésnél. T. Nemzetgyűlés! Mindent összegezve: olcsóbban termelünk, minőségileg és mennyiségileg előnyösebben termelünk, jobban tudjuk terményeinket értékesíteni, ezáltal emeljük az egyes gazda anyagi helyzetét és az általános jómódot, telik újabb befektetéseikre és évek munkájával a nehéz gondokkal küzdő paraisztságbó) megelégedett, jóllétbon élő parasztság lesz % úgy, amint a szövetkezeti termelés mintaországában, Dániáiban. A termelőszövetkezetek másik fontos szektora: az ipari szövetkezet. A kisiparos a tőkeerős és modern gépekkel felszerelt nagyüzemeik és gyárak hatalmas lendületű termelésével szemben egyénileg ' nem képes helyét úgy megállani, mint a kisipart űzők szövetkezeti tömörülése. A kisiparra úgy a belföldi fogyasztás, mint az export terén nagy feladatok várnáik. De valóban exportképessé a kisipar csak a szövetkezeteken keresztül válhatik. Mindén ország gazdasági életében fontos szerepe van az exportnak, de a mi helyzetünkben eléggé fej sem becsülhető annak jelentősége. Az export révén nem csupán nyersanyagot, hanem a készgyártmányokban rejlő inunkat is 'viszünk a világpiacra. A magyar iparos és az ipari szakmunkás teljesítménye már a múltban is világhírű volt. De a szövetkezet megkönjniyíti az ipar számára az anyagbeszerzés és áruellátás nehéz, problémáját is. A törvénytervezet 155. §-a lehetővé kívánta tenni, hogy ipari munkások is alakíthassanak termelőszövetkezetet. Ezt a szakaszt a szakbizottságban retrográd irányban módosították. A kisipari érdekképviselet kifogása az volt, hogy ez a fejlődés — mert mi annak tartjuk ~, a szaképzettség és a minőség rovására történne és a kontármunkára ad lehetőséget. Ez az érv nem helytálló, mert hiszen a termelés a szövetkezetekben is megfelelő szakképzettségű vezetés mellett folyik és a szövetkezésből a módosítás szerint kizárandó munkás egyébként is résztvesz a termelő munkában egyévi gyakorlattal is, akár ipari üzemben, akár gyárban dolgozik. Az eredeti szöveg semmi veszedelmet nem jelent az iparosság jogos érdekei szempontjából, így a módosítás és korlátozás nem több, mint egy erősen túlzott védekező gesztus, amely emellett nem is bír nagy jelentőséggel. Elnök; Képviselő úr, lejárt a beszédideje. Halász Alfréd (szd): Kérnék meghosszabbítást. (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbításhoz hozzájárulnil (Igen!) Tessék folytatni. Halász Alfréd (szd): Fontos hivatása van az Országos Központi ' Hitelszövetkezetnek, amelynek feladata a közel ezer tagszövetkezetén keresztül a hitelszövetkezetekbe tömörült mintegy hatszázezer kisember, főleg mezőgazdák és kisiparosok hitelellátását elősegíteni,
