Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-75

487 A nemzetgyűlés 75. ülése 1946. évi ték a reakciót, nálunk nem, ott leszámoltak a nép ellenségeivel, nálunk még ma is nem egy helyen bent ülnek gazdasági életünk legfontosabb kulcspozícióiban. (Egy hang a kisgazdapárt oldaláról: Nincsenek szakemberek!) Mi ennek a következménye? Az, hogy a magyar demokrácia egyre inkább elmarad demokratikus szomszédai) mögött és nem képes kihasználni azokat a belső és külső erőforrásokat, amelyek meggyorsíthatnák felem olkedésünket. Demokráciánknak ez a gyengesége az, amely rányomja bélyegét gazdaságpolitiklai ellimaradlottságunkra, ez az, ami oly katasztrofálisan elméilyítette az inflációt és ez az, ami három hónappal a jó pénz megteremtése után lehetővé tette, hogy a reakció offenzívát indítson az annyi áldozattal megteremtett stabilizáció effien. Mi megmondottuk, hogy a stabilizáció biztosításia; és a nép jólétének emelése érdekében gyorsan és határozottan kell előre haladni a demokrácia gazdasági követelményeinek megvalósítása, a termelési kulcspozícióknak állami kezelésbe vétele,' a bankok hatályos ellenőrzése és az elosztás szövetkezeti útra terelése terén. Nem ez történt. Es mert nem ez történt, mert demokráciánk késedelmeskedett továbbmenni egy lépéssel, — ez tette lehetővé, hogy újra a reakció ment át támadásba. T. Nemzetgyűlés! Van ki fekete üzletei érdekében, hogy drágábban adhassa a flanellt, ki poli'tiiikai üzelmei érdekében, hogy növeüje a helyzet súlyát, új infláció rémhírét terjeszti az országban. Ma azonban alapvetően más a helyzet, mint volt fél'.éwel ezelőtt. Ma, amikor az államháztartás egyensúlya túlnyomórészben bizosítva van, pénzünknek megvan a reális fedezete, a termelés színvonallá emelkedik, az áremelkedés nyilvánvaló magyarázata csak a reakciós nagytőkének és gazdasági uszályának, a feketézők seregének támadása a stabiíiizáció etei. Nincs szükségük külön öszszeesküvésre, zsebük viszi őket ugyanegy irányba, és ha meg nem fékezzük őket, ha demokráciáink lazasága, az intézkedések végrehajtásának erélyteleinsége továbbra is lehetőséget nyújt számukra, új szerencsétlenségbe döntik az országot. T. Nemzetgyűlés! Nekünk az a véleményünk, hogy ha a reakció arculcsapja a magyar demokrácia életérdekeit, veszélyezteti a stabilizációt, nekünk a demokrácia öklével kell észretéríteni őket. Éppen ezért örömmel! üdvözöljük a kormány új, a feketézőket és az árdrágítókat sújtó intézkedéseit és még nagyobb örömmel fogjuk üdvözölni, ha ezek a rendelkezések nem maradnak papíron, ha -a kormány gondoskodni fog arról, hogy ez intézkedések megfelelő eréllyel érvényesüljenek a gyakorlatban is. . , Mi örömmel üdvözöljük a kormány intézkedéseit, de az a meggyőződésűink, hogy nem elég, hogy szigorú büntetéseket szabunk ki. Ahhoz, hogy az ország gazdasági védelmének a gyakorlatban is érvényt szerezzünk, kell, hogy eltávolítsiuik az igazságszolgáltatásból azokat, akik kicsorbítják a demokrácia pallosát, elveszik az éléit a büntető szankcióknak. Véleményünk szerint ezek helyét olyanokkal kell betölteni, akik kellőképpeni át tudják érezni a nép és a demokrácia ellen elkövetett bűnök gyalázatosságát, akik^ maguk t is ellenségei a nép ellenségeinek. S éppen ezért igazat adunk az Egyesült Izzó munkásainak, akik a szervezett munkásság bekapcsolását kérik az december hó 5-én, csütörtökön. 488 árdrágítási perekben. (Taps a kommunistapárt soraiban. — Némethy Jenő (mszi): Jönnek a tömegakciók!) Természetesen nagyon jól tudjuk, hogy egymagában bármilyen drákói intézkedések sem oldhatják meg a helyzetet. Ha jelenleg az áremelkedésnek nincs is reális alapja, a tőkés támadásra a lehetőséget kétségtelenül az adja meg, hogy még csak aligalig álltunk talpra, s a termelés az elért eredmények ellenére alacsony színvonalon; mozog a tényleges szükségletekhez képest, a rendkívüli kereslet ezer és egy alkalmat ad az árúiizsorára, ezer alkalom csábítja a kereskedőt, a gyárost, a tőkést, s- bizony a tőke ezer tilalomfa között sem .képes lemondaini a ^számára legédesebb ről, a magasabb haszonról. Mégannyi rendőr, bíró és paragrafus között is megkeresi az alkalmat a nyerészkedésre. Ösztönösen törekszik az árvédelem gátjainak áttörésére és ha nem megy az áttörés, átivódik ezer kis repedésen és ha hagyjuk megnőni az árt, hasztalanul építettük vérből és- izzadtságból, másfél év munkájával és nélkülözésével még olyan szilárd talajra is a stabilizációt. Ha csak a gátakat emeljük, a réseket tömködjük, ha rövid! időn belül mem emeljük a gazdasági élet alapját, magát a termelést, ha nem gondoskodunk intézményesen a termelés ered" menyeinek tervszerű elosztásáról, a bankélet és a. hitelélet hatályosabb ellenőrzéséről, a sorozatos halálos ítéletek sem menthetnek meg bennünket a reakció felülkeirekedésétőL (Nagyiván János (msz): Tartósan olvasni nem szabad!) S éppen ez az, ami döntő jelentőséget aicT a szövetkezeteknek, nemcsak demokráciánk jövő fejlődése, hanem a mai súlyos nehézségeink gyakorlati megoldása szempontjából is. Ügy érzem, hogy e helyen elsősorban beszélnem kell a legszegényebbek szövetkezetéről, de a jövőt tekintve a legnagyobbra hivatott szövetkezeteikről, a földmíves szövetkezetekről. (Haljuk! Halljuk!) Ma már a: köztudatba átmenti megállapítás, hogy a földreform csak az első lépés volt a magyar szegényparaszteág felemelése és mezőgazdaságunk demokratikus újjászervezése terén. A fiatal magyar demokrácia felszámolta a nagybirtokot, földiét és szabadságot adott a falu népének. De ez egymagában még távolról sem döntötte el egészében a magyar mezőgazdaság, ia. magyar falu és ezzel a magyar falu demokratikus jövőjét. A puszta föld egymagában még nem megélhetés, felszerelésre, hitelre van szüksége nemcsak az újgazdámak, hanem a dolgozó parasztság 90 százalékának is. Nemcsak

r az ipar pusztult el, nemcsak az ipart Ikell újjáépíteni, újjá kell építeni a magyar mezőgazdaságot is. Jellemzésül hadid idézzem egyik községünknek, Mezőszentgyörgynek 1945. július 15-éről való, a felszabadulást követő helyzetjelentését. Drámai tömörséggel azt mondja ez a jelentés, hogy: »Ruházat csak az van, amit testén hord a lakosság. Az épületek 45 százaléka romban, egyetlen ép ablak nincs. Állatállomány: szarvasmarha volt 500, van 62, tenyészsertés volt 1200, van 1, hízósertés volt 400. nincs egy sem, ló volt 520, van 92. Termény nincs, pénz nincs, gazdasági felszerelés nincs,. A németek a lakosságot kitelepítették és a falut tervszerűen kifosztották. A felszabadulás után még élelmet is úgy kellett bevinni a faluba«. Természetesen az általános kép távolról