Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-74

407 A nemzetgyűlés 74. ülése 1946 év zetek életébe beleszólhatnak és a szövetkezetek ügyeit irányíthatják. Nem egyszer találkozunk olyan merkantil emberekkel, akiknek jelenléte, munkája, a gazdasági életben fontos, de akik azt igénylik maguknak, hogy a szövetkezeti életben is irányító szerepük legyen. Ez nem használ a szövetkezeti mozgalomnak és ebből a szövetkezetek számára ismét csak hátrány származik. T. Nemzetgyűlés! A magyar szövetkezeti élet keresztmetszetének ismertetése- után meg kell állapítanom: szükség van egy olyan törvényre, amely biztosítja a lehetőságét annak. hogy most már intézmény

eisen más legyen a magyar szövetkezeti élet. A fennálló problémák, amelyeiknek legfontosabb ját most itt előadói beszédemben bátor voltam felvetni, itt vannak, megoldásra várnak, de rajtuk kívül még igen sok más probléma is itt van a nyakunkban. Éppen ezért hisszük és reméljük. hogy ez a töirvény ezen az. úton igein jelentős lépés lesz. A törvénynek ebben a kérdésben irányt kell mutatni. Nem engedhetjük meg azt, hogy továbbra is a kisemberek, a munkájukból élő dolgozók lássák kárát annak, hogy akár pártpolitikai harcoknak, akár feketézőknek, akár álszövetkezetek szervezőinek dobják oda ezt a problémát, akik azután marakodnak rajta, húzkoidjáík, a dolgozó emberek pedig nem kaphatják meg a szövetkezetektől azt, amire szükségük van és amit joggal várnak tőlük. T. ; fríénrzetgyűlés! Legyen szabad most néhány szóval ismertetnem a szövetkezeti törvény múltját. Magyarországon eddig a szövetkezeti problémát 33 törvény, 78 rendelet és többszáz bírói döntvény szabályozta, amint azt a szövetkezeti törvényjavaslat miniszteri indokolása is megállapítja. Mi, akik a elmúlt időkben a szövetkezeti problémákkal foglalkoztunk, jól tudjuk, hogy a szövetkezeti élet egyik legnagyobb laibirintusa volt a magyar gazdasági életnek. Ha valahol valaki, vagy valakik, látva a. szükséigét, szövetkezetet kivan tak alapítani, a legkülönbözőbb helyeken kellett megharcolniok a maguk harcát és eltartott sokszor hónapokig, évekig, míg a maguk szövetkezetét életre tudták hívni. Kivétel csak akkor volt, ha valamely központhoz már eleve csatlakoztak és a központ biztosította nekik azt, hogy alakulásnkban segítségükre lesz- Ekkor azonban a szövetkezeteik többnyire nem voltak önállóak és már eleve be voltak kapcsolva a központok szervezetébe és nem tudták a maguk életét úgy irányítani, ahogy esetleg elképzelték vagy szerették volna. Teljes szövetkezeti törvényünk nincs. Magyarországon nincs olyan szövetkezeti kódex, mint a legkülönbözőbb külföldi államokban, ahol ezt a kérdést egy átfogó szövetkezeti törvény, kódex szabályozza. Szövetkezeti jogunk az 1875 :XXX

VII. tc.-ből, a kereskedelmi törvényből indul el, azonban ott sem szervesen illeszkedik be a törvénybe. Ha az 1875:XXXVII. te. (előadói indokolását és parlamenti tárgyalását vizsgáljuk, megállapíthatjuk azt, hogy a fczöveitfkezeti jogszabályokat akkor is csak utólag vették bele abba a törvénybe. A szövetkezeti jogot akkor t

a kereskedelmi törvény megalkotása során — ami jelentős nagy munka volt és egyik nagy állomása volt a magyar jogalkotásnak — nem dolgozták bele, csak amikor a parlamenti tárgyalás alatt volt már a kereskedelmi törvény, akkor vetődötifc fel l december hó 4-én, szerdán. 408 annak gondolata, hogy a szövetkezeti kérdést is tárgyalni és szabályozni kellene a kereskedelmi törvényben. Csak a parlamenti tárgyalás során utalták bizottsági tárgyalás elé és néhány nap, néhány hét alatt — mondhatjuk — ütötték össze a szövetkezeti jogszabályokat abban a törvényben. Éppen ezért a kereskedelmi törvény nem is foglalkozik a szövetkezeti problémával önállóan, különállóan, hanem csak mint a kereskedelmi élet egyéb szerveinek egy részével. Elsősorban a részvénytársaságokra utal a törvény, a részvénytársaságokra vonatkozó jogszabályokat rendszerint értelemszerűen alkalmazza a szövetkezetekre is. A szövetkezeteknek alkalmazkodni vagy igazodni kell ahhoz, ahogy ia részvénytársaságok felépülnek és dolgoznak. Ebből azután igen sok hátránya származott a szövetkezeti életnek. Akik a szövetkezeti mozgalomban, a szövetkezeti életben résztvettek, igen sokszor tapasztalták ezt és igen sokszor szembetalálták magukat ezzel a jelenséggel. T. Nemzetgyűlés! Azt azonban, — ahogy már az előbb is mondtam — hogy szövetkezeti jogszabályunk nem volt,, nem most vettük észre, hanem már a kereskedelmi törvény megszavazása után, két esztendővel a megszavazása után Nagy Ferenc dr. egyetemi professzor észrevette, ö akikor nyilatkozatot tett, amelyben kijelentette, hogy a szövetkezetá jog mar megérett a reformra. Már akkor szükségesnek látták a szövetkezeti élet reformját. El is indult ez a mozgalom. A különböző jogi reformtörekvések elindultak és próbáltak maguknak utat hódítani. Nagy Ferenc egyetemi tanár, akit már az előbb idéztem. ebben a tekintetben jelentős munkát végzett. Az első szövetkezeti törvénytervezet után, amely 1892-ben jelent meg, Nagy Ferenc 1894-ben reformtervezetet dolgozott ki, amely reformtervezet magában foglalta az akkori szövetkezeti élet összes problémáit. Meg kell állapítanunk, hogy bár Magyarországon ebből a törvényből nem lett semmi, Bulgária, amelyet mint elég jó szövetkezeti országot ismerünk, Nagy Ferenc dr.-nak ezt a törvényjavaslatát tette magáévá és ebből alkotott! szövetkezeti törvényt. Az a bolgár szövetkezeti mozgalom, amely sok tekintetben előbbre van, mint a magyar szövetkezeti mozgalom, éppen egy magyar ember, egy magyar törvényalkotó, jogalkotó munkáját vette át és erre támaszkodik. T. Nemzetgyűlés! Atekintetben, hogy ebben' az időben mi volt a szövetkezeti élet és hogyan indokolta meg Nagy Ferenc a maga szövetkezeti reformtervét, legyen szabad idéznem egy most készülő, a szövetkezeti problémákkal foglalkozó könyvből, Boros Lajos dr.-nak és Fülöp Kálmán dr.-nak készülő munkájából. Nagy Ferenc javaslatát tárgyalva a következőket mondja (olvassa): »Amikor Nagy Ferenc megkapta a szövetkezeti törvény kidolgozására a megbízást, még abban az esztendőben a tervet el is készítette. Ennek indokolásában drámai szavakkal tárja elénk a szerző az akkori szövetkezeti állapotokat« Most Nagy Ferencet idézem (olvassa): »A kereskedelmi törvény, az 1875:XXXVII. te. életbelépése óta már többirányban történtek felszólalások annak hiányai, egyes intézkedéseinek célszerűtlenségei miatt. Bármilyen jeles,' ha nem is ere-