Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-74

397 A nemzetgyűlés 7i. ülése 19Í6 évi nősnek, akkor nem tudjam-, hogy mi a bűül és végtelen/ül sajnálom, hgy a miniszter úr ezt ai »bűntelenséget« azzal indokolta, hogy a szereleim) «olyan hatalma® kényszer, amelynek ellenállni nem lehet. Ez eliten tiltakoztam már a múltkor és fogok isi tiltakozni mindig. Ne degradálják le az embert hivatalos helyről a nem szabadion cselekvő lények sorába» Idézem 'dir, Liertz orvosprofesszort* aki mégi többet mond, mint dr. Kiss Ferenc. Kies Ferenc szerint mindenkíinek, aki lelki éflétet él, tanúságot kell tennie arrók hogy igenis a lelki élet kifejlesztése és a kegyelmi erők a túltengő, a despotikus, összekuszáló állapotba került emberi ösztönöket megint nyugalmi helyzetbe hozzák és így az ember tud nekik parancsolni. Dr. Liertz egyenesen azt mondja, hogy lelki élettel még a kényszerképzetekkel vesződő, patologikusán terhelt embereik is meg tudják fogni ösztöneiket és uralkodni tudnak felettük. Végtelenül sajnálom, hogy a házasságok félbomlására az .igazságügyminiszter úr elégnek tart ollyan kis okokat, mint amilyen pld. a víz ioosogtatása, a csámcsogva evés, vagy a horkolva alvás- Ezek alkalmasak, szerinte, arra, hogy a házastársakat egymástól eüdegenítsék. Végtelenül sajnálom, hogy amikor a házastársaknak, vagyis élettársaknak az volna. a nagy hivatásuk, hogy egymás «gyengeségét elviseljék, egymást a legnagyobb \ álltíozatossággal morálisan. és

! lelkileg emeljék egészen a megváltás fokáig, hogy ő akkor egy házasság felbontására elegendőnek minősíti éjs példának h OK fel ilyen sziámiba sem. vehető kicsiny dolgokat. Az igazságügyminiszter úr nagyon 'Őszintén és nagy igazságlérzékkál ecsetelte az emberek gyengeségét. Azoknak erkölcsi nívója ez, akik a lelkiségről lecsúsztak és a materializmus hatása alatt testük és az ösztönök rabjaivá lettek. Ez oda vezet, hogy a házastársak között ilyen semmidiolgok a házasság felbomlását okozhatják. Az ilyenekből rekrutalódnak azután azoknak az embereknek, a tömegei» akik értéktelen polgárok, akik szenvedélyeiknek' más irányban sem tudnak ellenállni, akik megbízhatatlamok, akik nem csinálnak problémát maguknak abból, ha más becsületébe gázolnak, stb. Nem szabad

1 belefáradnunk a tiltakozásba az ellen, hogy amikor mindent elvesztett

1 az ország, mikor itt áll a maga nagy nyomorában, ki'fosztottságában, megcsonkítottság aban, hogy akkor még lelkiségétől is megfosszák és szinte szuggerálják az embereknek, hogy mentsék fel magukat a lelkismeretfnrdalások alól, mert hiszen nincsenek bűneik, mivel akaratuk nem szabad. V T. Nemzetgyűlés! Akik családjuk mellett mellék-kapcsolatokat tartanak fenn, azok a családnak iá ellenségei és bűnösek ábjban, hogy az állam alapsejtjeit teszik tönkre és demoralizálják, de bűnöseik az állammal szemben is, amelynek tiszta életű és azért életerős munXakifejtésre, becsületességre kénes, megbízható, tiszta gondolkozású és becsületes polgárokra van szüksége. Elnök: ^Képviselőtársunkat figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt. Slaehta Margit (pk): Köszönöm, már csak indítványt teszek. Elnök: Tessék befejezni. Slaehta Margit (pk): Indítványozom azt, hogy a büntető törvénykönyvbe iktassunk be egy szakaszt, amely párhuzamosan halad madecember hó á-én, szerdán. 398 gánjogunk fejlődésével, de viszont szükségesnek tartom, hogy a jelen törvénybe is. iktassunk be egy új 45- szakaszt, amely szakasz így szól: »A szabad viszony és a házasságon kívüli nemi érintkezés a család és az állam elleni bűncselekmény, ugyanígy azon cselekedet , is, miely fondorlatból, 'megtévesztésül, nyereségvágyból a jelen törvény kijátszását célozza, vagy pedig arra módot ad.« Elnök: A szakasz meg nem támadtátván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 45. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék __ azt felolvasni. Vörös Vince jegyző (felolvassa a i5. §-t.) Elnök: A szakasz meg nem támadtátván, elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. T. Nemzetgyűlés! Napirend szerint következik a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám'. a t. Nemzetgyűlés tudomására hozóim, hogy a törvény javaslathoz a Független Kisgazdapárt, a 'Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Magyar Szabadságpárt jelentettek be szónokokat és pedig Kerék Mihály, Mód Aladár, Halász Alfréd

1

, Farkas Fer eme és Németh y Jenő képviselő urakat. A bejelentést a nemzetgyűlés tudomásul veszi. Horváth János előadó urat illeti a szó. Horváth János (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Amikor a magyar gazdasági élet egyik legfontosabb törvényjavaslatának tárgyalását kezdjük meg, úgy érzem, szükség van arra, hogy ezt a kérdést részleteiben is megvizsgáljuk, visszatekintsünk az előzményekre és próbáljuk megszabni azt az utat, amelyem ebben a kérdésben járni szeretnénkLegelőször is » meg kell állapítanunk azt, hogy a szabadság lehetőségeit a demokrácia biztosítja. A szabadsággal való " élés« azonban csak akkor jelenthet a nép részére a valóságban előnyt, akkor jelentheti a nép boldogulását, ha semmiféle korlátozás nem szabja körül. A politikai, a társadalmi vagy a kulturális' szabadság azonban egymagában igen bevés aikkor, ha hiányzik a gazdasági szabadság. Mondhatjuk úgy, hogy gazdasági: demokrácia nélkül nincs is demokrácia. A munkájukból élő tömegeiket elsősorban ez érdekli — hiszen munkaidejüknek, egész életüknek legnagvobb részét az köti le — hogy a mindeinnapi létért dolgoznak, küzdenek, harcolnak. A munkájából élő embert elsőisorban az érdekli, hogy miképpen is tudja berendezni a maga életét. Igazi szabadiság tehát csak ott van

f ahol van függetlenség, elsősorban gazdasági függetlenség, ahol a fejlődés és szervezkedés lehetősége intézményesen biztosítva van. A népi felemelkedésnek, a gazdasági megerősödésnek egyik ' legfontosabb alkotását a nemzetgyűlés elvégezte akkor, amikor a földreformot törvénybe iktatta és a földreform útját a továbbiakra is megszabta. Ahhoz azonban, hogy ebből valóság legyen és hogy necsak a földtulajdonra terjedjem ki a gazdasági felszabadulás, hanem a közgazdasági élet ágaira, a kereskedelmi életre és azon túl is a közgazdasági élet minden ágára: rendkívül fontos, hogy ezt a kérdést is törvényesen szabályozzuk. Népi gazdasági szervezetnek, összefogó népi gazdasági ' szervnek a szövetkezeteket