Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-74

385 A nemzetgyűlés 74. ülése 1946 évi nemzetgyűlés a 10. §-t a'z előadó úr által javasolt módosításokkal fogadja el. Következik a 11. § tárgyalása. Vörös, Vince jegyző (ouvassii a 11. §-t, amelyet a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 12. §-t.} Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Dubay István (kg) efllőadó: Javasolom, hogy a 12. § (2) (bekezdésének második mondata az alábbi helyesbített szöveggel fogadtasséfc el: »A nyilatkozó a keresetet csak

1 a gyermek ellem indíthatja meg, ha azonban a gyermek any ja él, a keresetet az anya ellen is meg kell indítania« A javasolt helyesbítésre a 10. % (1) bekezdése e) pontjának új szövegére tekintettel van szükség. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnalk-e a 10. §-t a bizottság szövegelésében, szemben az előadó tír által javasolt módosítással elfogadni? (Nem!) Ha nem, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 12. §-t az előadó úr által javasolt módosítással elfogadni? (Igen!) Ha igen, akkor határozatként kimondom, hogy a nemzetgyűlés a 12. §-t az előadó úr által javasolt módosítással fogadja el. Következük a 13. § tárgyalása. Vörös Vince jegyző (felolv s sa a 23—26. §-ok szövegét, amelyeket a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 17. §"t.) Elnök: Slachta Margit képviselőtársunkat illeti: a szó,. •.'•;. " *,>••»« Slachta Margit (pk): T. Nemzetgyűlés! A A 17. §. az atyaság hírói megállapításáról szol, a (2) bekezdésben azonban; csak két esetet állapít meg, amikor az atyaság nem mondható ki. Érdemes volna az előadó úrnak megfontolinia, vájjon nem volna-e szükséges egy (3) bekezdés becikkelyezése, amely szintén arra vonatkozik, hogy mikor nem állapítható meg bíróilag az atyaság. Ez a lédérségi kifogás alkalmazása volna, amelyről az előadó úr tegnap szólt is. Ezt a harmadik bekezdést ilyenformán gondolom alkalmasnak: »Aa atyaság nem állapítható meg, ha az, akinek apasága iránt a kereset megindíttatott, a gyermek anyja ellen ledérségi kifogást tesz és állítását be is bizonyítja-« (Felkiáltások a szociáldemokratapárt oldalán: Nem halljuk!) Bocsánatot kérek, én mindig hangosan szoktam beszélni, de ma a torkom be van dagadva. (Juhász István (sad): Nem akarja, hogy meghalljuk! Nem sokat veszítettünk!) Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 18. §. Vörös Vince jegyző (felolvassa d 18. § szövegét): Elnök: Grob József képviselő urat illeti a szó. Gróh József (pk): T. Nemzetgyűlés! Hajdú Ernőné képviselőtársunk! az általános tárgyalás elején mondott beszédében rámutatott arra, hogy ha egy nő bizonyos életkorig férjhez ném megy, akkor egyéni elhatározása alapján és saját felelősségének tudatában meg kell engedni számára, hogy gyermeke lehessen, ha akarja. Bár nem fogadom el ezt az álláspontot, és nem gondolom, hogy ezt a társadalom magáévá tenné, mégis tökéletesen helyeslem az; ebben a felszólalásban megnyilatNEMZETGYÎMÎSI NAPLÓ IV. december hó i-én, szerdán. 386 kozó önérzetet akkor, amikor a gyermek már megszületett. Ennek az önérzetnek tiszteletben tartása melletlt pedig neon tudom elfogadná a javaslatnak aat az álláspontját, hogy az atyaság megállapítása iránt indíthat pert a gyermek, indíthat pert az árvaszéki ügyész, és indíthat pert a gyermek atyja. Az a megjelölés, hogy a gyermek atyja indíthat pert, tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden férfi indíthat a megszületett gyermek atyaságának megállapítása iránt pert. (Mozgás a szociáldemokratapárt oldalán.) Hogy ebből milyen visszaélések származhatnak, azt a következőkkel vagyok bátor illusztrálni, Az anya, tehát az, aki a gyermeket megszüld, aki elsősorban tudja azt, hogy ki annak a gyermeknek az apja, mem indíthat pert» de egy kalandor férfinak, aki a gyermek apja kíván iienni és aki esetleg egy szegénységi bizonyítvány alapján bélyeg- és költségmentesem dtntdíthat pert, megvan a lehetősége, hogy az árvaszék vagy a bíróság előtt pert indítson annak megállapítása iránt, hogy »én vagyok ennek a gyermeknek az apja, én vagyok az a kiváló férfi, aki egy tiszteletreméltó hölgynek szeretője volt. az én nemzésemből származik ennek a közismert nőnek gyermeke« és ebbe az anyának egyáltalában nincs beleszólása. Abból az önérzetből kifolyólag, amely joggal megillet miniden nőt, még akkor is, ha törvénytelenül szüli meg gyermekét, az anyát nem ltudom ilyen ötödik keréknek tekinteni. Az a gyermek 999 ezrelékig az anya gyermeke, az anya felelőssége tudatában fogant, annak a' gyermeknek sorsát az Isten elsősorban az anya kezébe tette le, tehát elsősorban annak az anyának van joga eldöntená, kívánja-e keresni annak a gyermeknek apját vagy nem kívánja, óhajtja-e aat, hogy a gyermek annak a férfinak nevét viselhesse, akit ő már esetleg egészen alávaló, becstelein, embernek is tekinthet a gyermek születése pillanatában. Az anya mérlegelése alá tartozik, óhajtja-e, hogy nyilvánosságra jussom annak a férfinak személye, akitől az ő gyermeke született. Az életeit úgy kell felfogni, mint ahogyan van- A legelőkelőbb hölgynél is annak a gyermeknek az apja lehet a pénzbeszedő, lehet a isoffőr, a kéményseprő, aki boldog újévet jött kiyá/nni, ez mind bekö vétkezhetik, az anya mérlegelésére kell bízni, akarja-e, hogy annak a gyermeknek az apját nyilvánosságra hozzák és lehetetlenség kitenni az anyát annak, hogy harmadik személyek az árvaszék előtt és a bíróságoknál pellengérre állítsák. Lehet annak a gyermeknek az apja országos méltóság, »nagytekintélyű államférfiú, felelős vezérigazgató, akinek iroidakisasszonya lehet az anya: ilyem esetekben a per megindítása ártana az anyának lés talán tönkretenné a gyermek sorsált» Itt megimt azzal az állásponttal állunk szemben, mint az előző paragrafusnál. Azért mert az anya megszülte gyermekét, nem lehet ! üres hólyagnaik tekinteni, az anya akkor is anya, és egy anya előtlt, aki megszülte gyermekét, ha vétek útján szülte is meg, meg kell emelni a kalapot, mert az arnyát mindig az anyaság glóriája veszi körül s meg kell adni neki a lehetőséget arra, hogy gyermeke és annak sorsa felett egyedül és kizárólag ő diszponáljon. 25