Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-73
367 A nemzetgyűlés 73. ülése 1946. kínos ügy mielőbb tisztázódjék, valamin/t, hogy a kisemberek befektetett pénze is megtérüljön és meirt úgy a büntetőjogi, mint a magánjogi felelősség tisztázása — éppen a vezetésem alatt álló minisztérium kezdeményezéséből és annak támogatása mellett — a döntésre hivatott közhatóság kezébe van letéve, — tiszteletitel kérem a válaszom tudofltnásulvételét. Budapest, 1946. évi november hó 20. napján. Bárányos Károly s. k. közellátásügyi miniszter«. Elnök: Bakó Kál'bnán képviselő urat a viszonválasz^ joga megilleti. Bakó Kálmán (kp): Igen t. Nemzetgyűlés! Ugy látszik, hogy valóban igen kavart ügy volt ez a BURGOSz-ügy. Sajnos, egyelőre azt, amire ia* legjobban kíváncsiak voltunk, nem tudtuk meg; mert hiszen az interpelláció lényege az volt, hogy lássuk, kik voltak azok a BURGOSz-társak, akik ezt a nagy munkát elvégezték, azoknak a szegény embereknek a rovására, akik azt a pár fillért, úgyahogy összerakták. (Nyirjessy, Sándor (kg): Saját hatáskörükben!) XJgy látszik, hogy a miniszter úr mégis figyelembe vette az itt élhangzott .szavakat és ő is tisztázni óhajtja az ügyet; de függetlenül attól, hogy óhajtja, ezt ki kell tisztázni, mert nem tu d nám elképzelni azt, hogy egy ilyen piszkos ügyet ne tisztázzunk,- annál is inkább, mert ezt a szervet a kormány alakította és ez egy biztosító szerv lett volnia* abból a óéiból, hogy pontosan és jól bonyolítsa le a burgonyaforgalmat az ország területén és becsületesen juttassa el a burgonyát mindenhova, ahova kell. Ez nem így történt, de tekintettel arra, hogy — amint ia> miniszteri válaszból látjuk. — az illető tisztviselőket felmentik és nyíltan tanúvallomást tehetnek majd az ügyről és mert azt is látjuk, hogy a dolog ügyészségi kezekben vam s remélhetőleg az ügy utóbb valóban tisztázódni fog, ezért a miniszter úr válaszát tudomásul veszem. Elnök: Kérdem m t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a közellátásügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik a népjóléti miniszter úr válasza Döbrentei, Károlyné képviselőtársunknak a napköziotthonok és egészségházak fenntartása tárgyában folyó évi augusztus hó 7-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a népjóléti miniszter • úr válaszát felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): »írásbeli vátesz a kormány nevében Döbrentei Károlyné nemzetgyűlési képviselő által a nemzetgyűlés 1946. évi augusztus hó^ 7-én tartott ülésén r a napköziotthonok és egészségházak fenntartása tárgyában előterjesztett interpellációra. Magyarországon jelenleg 1340 óvoda működik. Ezeket a május 1-től szeptember 30-áig terjedő időre, tehát -a* nyári nagy munkák idejére napköziotthonokká alakíttattam át, úgy intézkedve, hogy ezekben az intézményekben a gyermekek a szülők munkaidejétől függően,napi 6—10 órán át részesüljenek felügyeletben. A gyermekek étkeztetéséről pénzügyi eszközök hiányában gondoskodni nem tudtam, ennek ellenére 523 óvodában mégis folyt étkeztetés, éspedig nemcsak nyáron át, hanem csaknem az egész esztendőn keresztül, olyan eszközök segítségével, amilyenekre interpelláló képviselőéi december hó 3-án, kedden. 368 társam is utalt. Elsősorban la népjóléti minisztérium szociális szakszolgálatának köszönhető', hogy a nyári hónapokban az említett óvodákon kívül még további 460—480 nyári napközaotthón működött, melyek egyenkint átlagban 40—60 gyermeket láttak el. Az utóbbiakon felül működött azután 326 rendes, nem időszakos napköziotthon, amelyeket társadalmi szervezetek, mint >a Nemzeti Segély, MNDSz, továbbá egyházak és üzemek tartottak fenn. Mindez természetesen a szükségletet távolról sem elégítette ki, habár az 1945. év viszonyaihoz képest lényeges fejlődést jelent. Ami az óvodákat illeti, ezek felállítását az 1891 :XV. te. a városok és községek kötelességévé tette. Ezek ebbeli kötelességüknek csak igen csekély mértékben tettek eleget. Magyarországon az 1933. évi statisztika szerint 3417 község van. Ezzel szemben ezidőszerint csupán 310 községi és 545 községi és felekezetig államsegélyes óvoda működik. Csupán a 3—6 éves, tehát óvodáskorú gyermekek száma mintegy 500.000 és legalább ugyanennyit tesz ki azoknak a 15 éven aluli gyermekek száma, akik védelemre szorulnak. Ezzel szemben az óvodákban mintegy 35.000—37.000 gyermek, a nyári napköziotthonokban további 23.000, az egyéb napközi otthonokban legfejlebb 20.000, ezekben az intézményekben Összesen tehát 80.000 gyermek állott gondozás alatt. Nézetem szerint a megoldást nem valamilyen céladó bevezetése útján kell keresni. Ennek útját állja a« adózók teherviselő képességének a korlátja, s ilyenféle céladó a pénzügyi politika általános elgondolásaiba is beleütközik. Az adott törvényes helyzetből kell kiindulni s ezt kell a korszerű követelményeknek megfelelően továbbfejleszteni. A törvényt, amely az óvodák fenntartását a városok é§ községek kötelességévé teszi, végre kell hajtani s egyúttal az óvodákat napköziotthonokká kell átalakítani. Ez a megoldás ütközik r a legkevesebb pénzügyi nehézségbe, mert a városok és a községek pénzügyi helyzete a szanálás óta nein mondható kedvezőtlennek. Üzemi napköziotthonok létesítésére már 1916-ban felhívta a kormányzat a gyárakat és iparvállalatokat. Ezt a felhívást megismételtem a folyó évben s ennek tulajdonítható, hogy szociális szakszolgálatom közbejöttével a budapesti ipari és más nagyobb vállalatok az 1946. évben ezideig 62 napköziotthont "létesítettek. Jelenleg vizsgálat alatt áll az a kérdés, hogy nem volnának-e és hogyan, milyen feltételek mellett kötelezhetők is a vállalatok bölcsődék és napköziotthonok felállítására. Egészségházaink túlnyomó nagy része, habár nehézségek között is, de működik. Fenntartásukról a törvényhatóságok tartoznak háztartási költségvetésük terhére gondoskodni. Törekvésem arra irányul, hogy a törvényhatóságok e feladatuknak eleget is tegyenek. Emellett azonban egyelőre >a.' társadalom támogatását sem nélkülözhetik. A népjóléti minisztérium a maga korlátolt eszközeivel, minden^ elkövet megsegítésükre. Az állam, a törvényhatóságok és a társadalom összefogott r ereiének biztosítani kell 'annyira fontos egészségvédelmi szolgálatunk ellátását. Kérem válaszom tudomásulvételét. — Budapest, 1946. november S-án. — Molnár Erik s. k.« Elnök: Döbreoateiné. képviselőtársunkat a vi szón válasz joga megilleti. Képviselőtársunk nincsen jelen.
