Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-73
339 A nemzetgyűlés 73. ülése 1946. dés jp, hogy vájjon jogunk van-e Magyarország jövője szempontjából itt a gyermekek tízezreit feláldozni, jogunk van-e arra, hogy tehetséges gyermekeket, akik éppen olyanok, mint a házasságon belül született gyermekek; a pus-ztulásnak , és a züllésnek dobjuk oda, (Nagyiván János (msz): De a hadiárváikat is meg kell segíteni! — Révész Ferenc (szd): Az nem ellenkezik ezzel! Figyeljen!) akkor is, amikor semmi egyébről nincs szó, mint arról, hogy az apa — éspedig az elismerés alapján vagy a bíróság által megállapított apa — teljesülve r az ő vérszerinti leszármazója iránt kötelességét, Ezem van a hangsúly. (Gróh József (pk): Ezt nem is kifogásoljuk! — Pászthory István (msz): Senki sem kifogásolja. — Némethy Jenő (msz): Mater semper certa est.) ^ Ezt pedig teljesíteni kell a tartás, a neveltetés • és az örökség szemponiíjából is. Milyen indok alapján tagaidlják meg a gyermekitől az örökséget 1 ? De miiért nem tagadták meg az anyák utáni örökséget és miért csiaik a férfiak tufao? Megmondom, miért: mert a törvényhozók többségben férfiak, tehát védték a saját jól felfogott érdeküket. (Ugy van! Ugy van! Nagy taps a kommunistapárton.) A törvény egyébként is meglehetősen súlyos bizonyítékokat kíván arra, hogy a gyermeknek ki az apja. Az elismerésnél, azt hiszem, nem lehet vita. (Ugy van! a szabadságpárton.) A bírói megállapításnál (Pászthory István (msz) Itt már hiba van!) is fölvetették mint valami főérvet a hainistanut. Igen t. Nemzetgyűlés^ ha mi ezeket azért akarnók elütni a joguktól, mert esetleg hamistanuk jönnek a bizonyításnál, akkor hagyjuk abba az igazságszolgáltatást, (Helyeslés a kisgazdapárton.) mert hiszen nincsen olyan per a világon, amelyben nem lehet hamis tanukat felvonultatni, (Ügy pan! a kisgazdapárton.) Viszont kérem, ne vegyék: rossznéven, ha arra mutatok rá, hogy az ország szempontjából milyen veszedelmes a nemzetgyűlésben, tehát a világ nyilvánossága előtt, ilyen problémát felvetni. En tagadom azt, hogy ' Magyarországon több hamistanu lenne, mint külföldön (Pászthory István (msz): Ezt nem moradja senki!) Nem lehet tehát azt mondani, hogy ezekben a perekben egész sora fog felvonulni a hamistanuknak. Nemigen történt meg az, igen tNemzetgyűlés., hogy valakit elmarasztaltak tartásdíjban, aikimek a gyermekhez semmi köze. Nemigen fordult ez elő, ellenben igenis előfordult az, hogy a bajbajutott férfi tanukat vonul ta to tit fel, hogy a nőnek a feslettségét bizonyítsa.^ Ez igenis előfordult. Ezért szorítjuk szűk kereteik közé a feslettság kérdését és még mindig messzebb megyünk, minit például elment a svéd jog, ahol a feslettségét egyálialán nem lehet bizonyítani. És higgyék el, igen t. Nemzetgyűlés, ez a helyes felfogás, mert akár feslett a nő, akár nem feslett, az a gyermek itt van, arról gondoskodni kell és ismétlem, ő a legfontosabb és az egyediül- fontos személy ebben a kérldésben. (Némelthy Jenő (msz): Ez igaz! — Juhász István (szd): Vannak feslett apák is! — Egy hang a szabadságpártról: Pártigazolvánnyal) Igen t. Nemzetgyűlés! Nem akarom az önök idejét sokáig igénybevenni (Halljuk! Halljuk!) és engedjék meg, hogy röviden be is fejezzem felszólalásomat. Nagyon rossznéven veszik a törvénytől azt, hogy a gyermeknek évi december hó 3-án, kedden. 34 0 nevet akar adui. Igen, ez érzelmi momentum. Nevet akarumk a gyermeknek adni, mert nem akarjuk, hogy éljenek közöttünk emberek, akik éppen olyan értékesek, mint a többiek, akik éppen olyan tisztességesek, mint a többiek, de pirulniok kelljen nekik akkor, amikor megkérdezik az apjuk nevét. Nem tudom, olvastam-e, vagy itt a nemzetgyűlésen raoadotta el egyik képviselő társam, hogy a tapaszi tálat szerint a bíróságnál a cinikus vádlottak a legnyugodtiabban vallják be bűnükéi', de ha megkeröezik az apjuk nevét, akkor szégyenlősem lesütik a szemüket, mert ez a legnagyobb szégyen, ami érhetett valakit, hogy ő házasságon kívüli gyerek, (Marosán György (szd): Amiről, ő nem is tehet!) ő enneik a társadalomnak kitagadottja. Ezt a bélyeget rásütik a homlokára és egész életében viseinie kell. Mi tehát valljuk azt, hogy okirathamisítást követünk el és igenis bele kell kerülnie a gyermek anyakönyvébe egy apai névnek. Bele kell kerülnie egy névnek, amely különbözik az anyáétól, _ hogy ne kelljen neki_ szégyelnie, ha megkérdik a nevét és megkérdik u-tá.ia az anyja nevét. De gondolkozzunk egy kicsit ^ ezen az okirathamisításon, hogy valóban bűncselekniény-e. Lehet-e okirathamisítás az, -mmiek teljesítését a törvény írja elő? (Némethy Jenő (msz): Kétségtelein, hogy nem!) Tudtommal a büntetőtörvénykönyv csak olyan cselekményeket büntet, amelyek törvényellenesek- A törvény azt írja elő, hogy ennek a gyermeknek az apjaként pedig ezt és ezt kell bevezetni, tehát ebben az esetben legalább is jogi naivság okirathaimisításról beszélni. Ilyen érveléssel nem lehet egy ennyire kompakt törvény javas, latnak az egységét megbontani. Ami pediig az előadó úrnak hozzám intézett kéréséit illeti, az igazságügyminisztérium újból megkereste az igazságügyi orvosi tanácsot. Természetesen egy bizonyítási eszköz nem kerülhet be se ma törvénybe, • sem pedig a végrehajtási rendeletbe. A bíróságra bízzuk azt, hogy mit % fogadj el bizomyíltékul, legfeljebb az igazságügyminisztérium felhívhatja a bíróság figyelmét a vérvizsgálatra, mint bizonyítási eszközre. De egyébként a vérvizsgálat csak akkor ad biztos eredményt, ha negatív. összesen négy vércsoport van, tehát a negatív biztosan azt jelenti, hogy az illető nem az apa, a pozitív csak huszonöt százalékos valószínűséget ad az orvostudomány mai állása szerint. ' De ettől a bizonyítéktól eltekintve • is lehetetlennek tartom, hogy amikor ,a bíróság különösen státusperi kérdésekben kifogástalanul oldotta meg feladatait, akkor éppen ennél a kérdésnél, amely természetesen a maga nagy horderejénél, nagy következményeinél fogva sokkal súlyosabb probléma, mint az eddigiek, mondjon csődöt, sőt én attól félek, ha félhetünk valamitől, hogy túlrigorózusan fogja venni a bizonyítékokat. Nem tudom, hogy ha valaki egy nővel például ötször moziba megy és ú. nőnek gyermeke születik, 'kell-e hamistanu ahhoz, hogy kapcsolatot találjanak a mozibamenés és a törvénytelen gyermek születése között? Elég sok támpont lesz tehát arra, hogy az apaságot megállapítsák. (Némethy Jenő (msz): Iííyen rossz hírük van a moziknak, mióta pártmozik lettek? — Derültség a szabadságpárton. — Némethy Jenő (msz): Hiába a partmozik rosszak! — Nagy
