Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-73

333 A nemzetgyűlés 73. ülése 1946. tel ennek-• a törvényes gyermekkel egyenlő jogállása van. Nem akarok most itt sorra menni a külföldi törvényeken, hogy például a svéd jog az •úgy ne vezeti!;! mátkasági gyermeket, tehát azt a gyermeket, aki az eljegyzés-alatt született, törvényesnek ismeri el, tekintet nélkül arra, hogy később háziasságot kötöttek-e vagy sem; de mélVióztassar.iak; megengedni, hogy mivel itt mégis a magyar nemzetgyűlésben vagyunk, a -magyar jogfejlődésre mutassak rá. Itt ^különösen fel kell hívnom Slachta képviselőtársam figyelmét, hogy az úgynevezett^ jus antetridentinum szerint a katolikus egyház is elismerte az eljegyzés alaltt született gyermeket törvényesnek, akár követte háziasság az eljegyzést, akár nem és csak a tridenti zsinat tiltotta meg ezt, viszont az erdélyi reformatas egyház statútumai szerint egészen az 1394 : XXXI. te. életbelépéséig az eljegyzés ideje alatt, született gyermek törvényesnek tekintetett. (Az elnöki széket 12 óra 21 perckor Kéthly Anna foglalja el.) Azt hiszem, Gróh képviselő úr hivatkozott arra, miért nem mutatjuk meg ezt a javaslatot a jogi bizottságoknak, máért nem mutatjuk mes? a Kúria státusperekkel 'foglalkozó tanácsainak és egyetemi tanároknak. Erretiézve netm akarok ismétlésekbe bocsátkozni^ egy ízben az igen t. Nemzetgyűlés előtt bejeleintettem, hogy ezt a javaslatot igenis már átnézte az úgynevezett jogi reform-bizottság, amelyben a Kúria elnöke,^ a státustanács elnöke, a budapesti árvaszék elnöke foglalt helyet, az egyetem. tanárai közül pedig Moór Gyula ós Sziadits Károly is benne voltak. Ez a bizottság ezt a javaslatot egyhangúlag fogadta elDe, ha Gróh képviselő úr megnézi azokat a vitákat, a/melyeik eanek a századnak az elején a polgári törvénykönyv tervezetének bírálatánál lefolytak, akkor objektíve meg fogja állapítani, hogy éppen a legkiválóbb magyar jogászok már akkor követelték, hogy a törvénytelen gyermek jogállása egyforma legye* a törvényes gyermekével. Nem akarom most ildiézni azokat, akik ott 'felszólaltak, azonban mint annak a vitának összefoglalását, engedjék meg, hogy a Kúria 79. számú teljes ülési döntvényének az indokolásából idézzem a következőket (olvassa): »Midőn tehát a törvénykezési gyakorlat eltérd az ideiglenes törvénykezési szabályoknak a törvénytelen gyersmeke-k öröMési jogára vonatkozó álláspontjától, amely a törvénytelen gyermeket anyja után, valamint ez utóbbit a törvénytelen • gyermek után a törvényes örökLésből kizárja; midőn a törvénytelen gyermeknek, ha a törvényes • gyermekkel nem versenyez, törvényes öröklési jogát és ; viszont az anyáét a törvénytelen gyermeik után elismeri, csak à hazánkban századok: óta követetik jogalkotás útján haladt, elfogadva Ítélkezésnek zsinórmértékéül a fejlőidlés folyamán alakult azt az emberségesebb és eingesztelékanyebb irányú közfelfogást, amely a törvénytelen gyermekeket jogi tekintetben a törvényesekkel egyenlő elbánásban kívánja részesíteni.« Ezt állapítja meg a Kúria 79- számú teljes ülési határozatában 1906 november 9

_

én. Bátran mondhatjuk tehát, hogy a magyar jogfejlődés^ útja az, amelyiken ez a javaslat felépül. Most engedjék meg, t. Nemzetgyűlés, hogy egy kis kitérést csináljak éspedig rátérjek évi december hó 3-án, kedden. 334 arra az érvre, — tudniillik nem akarom sokáig igénybevenni a nemzetgyűlés idejét (Halljuk! Halljuk!) és ezért akarom összekapcsolni így a kérdéseket — hogy a családi életet támadja meg az, ha a törvénytelen gyermek bekerül a családba. Általában le kell szögeznem, hogy ez a beállítás téves, mert hiszen a törvénytelen gyermek csak jogilag kerül be a családba, tényleg azonban nem, mert nem megy be a házasfelek családjába. Azonban nézzük meg ezt a kérdést. A Kúria a teljesülési határozat rendelkező részében kimondja, hogy a törvénytelen gyermek még törvényes leszármazó esetében is nemcsak az anyának, hanem az anya rokonainak is rokona lesz, tehát az anya révén már bemegy a családba. Az anya révén a 79. számú teljesülési határozat óta a törvénytelen gyermek ugyanúgy bent van a családban, mint a törvényes szülöttek. (Némethy Jenő (msz): Az» anya családjában!) Az nem család

1

? (Némethy Jenő (msz): Az természetes!) Mondom, éppen úgy bent van a családban, mint ahogy most bekerül az apa révén is a családba. . A statisztika szerint a házasságon kívül IclieiDe eser/t nőknek csak 50°/o-a ment nőül ahhoz a férfihoz, akitől teherbe esett, nyilvánvaló tehát, hogy van 50% házasságon, kívül teherbe esett nő, aki más családba vonul be gyermekével. Mégpedig az anya rendszerint magával viszi a gyermeket, ha csak időközben el nem pusztult, tehát beviszi^ férje osládjába. Most tehát csak az a változás történik, hogy nemcsak az anya viszi be a gyermeket férje családjába, hanem az apa is jogilag — nem tényleg — beviszi feleségének a családjába. (Egy hang a szabadságpárton: Ékverés a családba!) Igen t. Nenitetigiyűlés ! Nem akarok rosszmájú lenni, de' ne giondoilljuk azt, hogy csak 500.000 házasságon kívül született gyermek van. Vannak házasságon kívül született, de statisztikailag meg nem fogható gyermekek is, akiknek a születése sokkal jobban aláássa a házasságot, mint amennyire aláássa az, ha a férjnek akár fiatal korában, akár házas korában születik egv házasságon kívüli gyermeke, azt becsületesen bevallj feleségéinek, fizeti a tartásdíjat és gondoskodik neveltetéséről. Egyébként nemcsak némely :

. felszólalásból, de a külföldi vitáknál is feltűnik, micsoda nipokrízissel tagadják azt, hogy a nő is tisztességesen szerethetne, akkor is, ha nem férjes asszony s. a férfi is. tisztességesen szerethet, akkor is, ha nein nős ember és ez a viszony nem nevezhető bűnös viszonynak. (Ügy van! a kommunistapárton. ~ Közbeszólások a szabadságpárt oldalán: Szabad szerelem!) Nincs jogunk ugyanis a természettel vitatkozni, mert igenis azzal vitatkozunk, amikor bűnös viszonyokról beszélünk. Amikor azután ennek gyümölcseként megszületik a gyermek, akkor nem állhatunk oda, 'elfordítva fejünket — ha már bűnös viszonyról beszélünk — attól, hogy a férfi mit csinált és minden gyűlöletünkkel, minden bosszúállással a bukott nő felé fordulva. (Gróh József (pk): Szó sincs erről!) így fordulunk a bukott nő ellen és az ellen a gyermek ellen, aki a mai jogállapot szerint oda van kötve az anyjához, oda van kötve annak sorsához és oda van kötve ahhoz, hogy megtörténhetik: az a szegény nő nem tudja a gyermeket eltartani és erre a gyilkosság és a gyermeköHés eszközéhez nyúl, Hoigy ez így van, az . a büntetőtörvény-