Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-73

327 A nemzetgyűlés 73. ülése 1946. Közbevetőleg megjegyzem, hogy a »függőség« szó kimaradt a javaslatból, ezért tisztelettel javaslatot teszek majd ennek a »függőségi« szónak a javaslat szövegébe való bevételére. Mondom, maga a törvényjavaslat is azon az alapon áll, hogy ez a legjobban védendő nő is bizonyos csorbulást szenvedett erkölcsiségében és éppen ezt kívánja a bírói joggyakorlat szerint is bizonyos tekintetben módosítani vagy betölteni. Ilyen-, körülmények között tehát a javaslat nem mondja azt, hogy erkölcsösek azok a nők, akik ebbe a hibába estek és ugyancsak Lieiu mondhatja az eillenkezőpét sem. Minden eset-', ben megállapítja a bíróság a konkrét eseteket, -amennyiben szükséges, mert bizonyos esetekben meg kell hogy állapítsa. T. Nemzetgyűlés! Felmerült egy másik kérdés is, nevezetesen Döbremtei Károlyné igen tisztelt 'képviselőtársam nem tud abba belenyuigodini, hogy a 17. ós a 32. § külön állj ou fenn és nem olvasztjuk a kettőt egybeEbben a kérdésben az igazságügyi bizottságot megelőzően abbain. a bizonyos tudományo Î bizottságban nagy vita folyt, amelynek, eredményeképpen éppen az a Szladits Károly, akire a javaslatot támadók közül többen hivatkoznak, maga is azlt az áEásponltot foglalta el, amely valamelyik jogi lapban olvasható is, hogy ennek megosztása a helyes, amit^ az igazságügyminisztérium is magáévá tett. Nem akarom ismételni a javaslat indokolását, amelyre én is hivatkoztam, nevezetesen azt, hogy ha ezt egybekapcsolnánk, sokaktól meg kellene vonni a tartásdíjat, akik a mai enyhébb és lazább bizonyítékok szerint azt. megtarthatják. Szerény nézetem szerint ez a megoldás á leghelyesebb és a legjobb- Nem áH azonban az, amit felhoztak a javaslatot támadók, nevezetesen, hogy a 17. § szerint még a feslettséf? kifogását sem hozhatjuk fel, tehát feslett nőknél is meg lehet állapítani azt, hogy a ki szemelt férfi az ő gyermekének apja. Ez nem áll, inert a »c)« szakasz, amelynek alapján a támadás elhangzó ti t, azt mondja, hogy annak a ténynek megállapítása mellett, hogy a férfinak a nővel a kritikus időben dolga volt, az összes körülmények gondos mérlegelése után állapítja meg a bíróság azt, hogy vájjon szarmazhatott-e attól a. férfitól az a gyermek, igen vagy nem. Az összes körülmények gondos mérlegelése kapcsán pedig valóban és kétségtelenül a bíróság figyelemmel lesz arra is, hogy milyem aiő áll előtte, olyan nő-e, aki erkölcsiség tekintetében laza felfogást tanúsított és anutatott az életben, vagy pedig olyan nő áll-e eíőtlíe, aki ezzel nem válcliolhatóNem lehet tehát kifejezettéin az erkölestelenséig vagy feslett élet kifogását felhozni, azonban közvetve az ellenbizonyíték elhelyezése céljából, amikor a bíróság az összes körülmények egybevetésével állapítja meg a tényekeit, ez a körülmény nagyon nagy súllyal fog esni a bírói mérlegelésbe és azok az anyák, akik laza erkölcsüek, ki vannak téve annak, hogy egyéb körülmények fennforgása mellett ezt a kedvezménryt, amelyet a 17. § hyujt, nem fogják megkapni. Elhangzott a felszólalások során Kováts t. képviselőtársamnak egy kérése, nevezetesen az, hogy ha már el is fogadjuk ezt a javaslatot, a családba behozotit gyermek jogállása legyen hasonlatos az örökbefogadott gyermek jogállásához. (Nagyiván János (msz): Kováts most már mást mond. — Derültség a szabadéví december hó 3-án, kedden. • 328 ságpárton.) Szerény nézetem szerint ezt nem szükséges bevenni a törvényjavaslat szövegébe, mert aki úgy találja, hogy jobban jár, ha azok közül, akik mint apák figyelembe jöhetnének, egyik a gyermeket törvényesen örökbefogadja, annak azt mondhatom, hogy semmiféle akadálya nem lesz. Az ilyen apa ne várja meg a pert és ha nem is tesz előzőleg a 10. § szerinti .nyilatkozatot, egyszerűen örökbefogadhatja 'a gyermeket. Meg vagyok róla győződve, hogy a nő. szívesen engedi a gyermeket Örökbefogaldini, mert ebben olyan tényt és olyan gesztust fog látni, hogy az a férfi nemcsak ellátni^ kívánja a gyermeket, mint ahogy a 'törvényjavaslat értelmében ellátni köteles, hanem bizonyos. -'Szeretetet is fog nyújtani neki, mert az örökbefogadás a szeretet bizonyos fokát jelenti. Nem szükséges tehát ezt a törvényjavaslalífba (belefoglalni. A férjnek egyébként tényleg nein érdeke, mert az örökbefogadott gyermek után a férfi 'wean örököl. A többi gyermeknek talán lehetne érdeke, mert hiszen az ilyen örökbefogadott gyermekeiknek a családba való behozatala a már életben levő gyermekeknek köteles részjogát nem sértheti, tehát azoknak kötelesrésze úgy bírálandó el, mintha az örökbefogadás nem történt volna meg. Ez azonban oly csekélység azokhoz az érdekekhez képest, amelyeket a törvényjavaslalt szabályoz, hogy ezzel nem kell háborítani a törvényjavaslat jelenlegi szövegéit, • amely — meggyőződésein szerint — helyes és igazságos. A törvényjavaslat tárgyalása kapcsán érté(ke!Sí .felszólalást hallottunk Slachta Margit igen t. képviselőtársam ajkáról is. (Mozgás a kommunistapárton.) Értékes volt ez a felszólalás, éh azonban állítom, hogy nem volt konkrét összefüggésben a javaslattal- A felszólalás lényege egy bizonyos elméleti 'fejtegetés volt, amelyben a legszebb rrész a testnek és a léleknek egymással való birkózását mutatta meg és amelyben annak helyessége dlomborodott ki. hogy a léleknek kell győznie a test feleifct s nem pedig fordítva. •> T. Nemzetgyűlés! Mi nem távolodhatunk el ilyen mésszé ennak a javaslatinak tárgyalásától. Rám ez a felszólalás olyan benyomást tett, mintha az orvos torony magasságból lefelé nézve próbálná megállapítani a lent levő ember betegségét, a betegség csiráit. Annak, aki az elhagyatott gyermekeiknek, a házasságon kívül született gyermekeknek problémáival akar foglalkozni, nem szabad ilyen magaslatba felszálkiia, hanem egészen közel kell jönnie ahhoz a gyermekhez. Ez a kérdés ugyanis egy konkrétum, egy tény, amelyet közelről kell látni és amelyet csak közelről lehet gyógyítani. így tehát ez a fejtegetés, amely a maga nemében szép lehet és szép is, nem kapcsolatos ezzel a kérdéssel, legalább is nem olyan mértékben^ hogy ennek a kérdésnek a gyógyítására vagy megoldására bármiféle útmutatást adna. T. Nemzetgyűlés! Volt a felszólalások kapcsán egy olyan is, amely szerint, a maharadzsákat is perbe lehet vonni, s a maradzsákkal szemben kellene megállapítani bizonyos apaságot. Ezzel ta kérdéssel, azt hiszem, nem kell sokat foglalkoznom, mert tudják azt, hogy ha a maharadzsának van vagyona, az nem itt van nálunk Magyarországon, hanem az kint van és az ottani örökösödési törvények az irányadók rá nézve; hiába van nekünk akármilyen örökösödési törvényünk,