Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-72

297 A nemzetgyűlés 72. ülése 1946, évi november hó 29-én, pénteken. 298 nek elhelyezni, ami olyan torlódást eredményezett, hogy természetes következményei lettek azok a jelenségek, lamelyeket képviselő úr ^interpellációgában felsorolt. Az idevonatkozó biztonsági intézkedéseket megtettem', azonban szerveimet munkájukban meglehetősen gátolja az a körülmény, hogy fai visszamaradt svábok között egyesek tendenciózusan azt a hírt terjesztik, hogy a kitelepítés végleg megszűnik. Ilyen .és más hírek folytam; — amit a svábok biztatásniak vesznek és napról napra agresszívebbé válnak, — következik be az a mindinkább tűrhetetlen állapot, amely különböző cselekmények elkövetésében robban ki olyannyira, hogy mindgyakrabWaai van szükség rendőri beavatkozásra. Ennek_ &% állapotnak a megszüntetésére csak és kizárólag egy megoldás lehetséges; a kitelepítés újbóli (megindítása, de minél előbb. Éppen ezért minden erőfeszítéisemmel azon voltam és vagyok, hogy a leálított kitelepítés újból megindulhasson. Folyó évi augusztus hó 22-én 'a kormány és az amerákiad misszió között a kitelepítés kérdésében megegyezés jött létre, -amelynek azonban olyan súlyos gazdasági feltételei vannak, hogy hosszú időbe került, míg a kormány a feltételek különösen valutáris részének csak részbeni biztosítása után, folyó évi november hó lO^én az első szerelvény Bácskából 1046 fővel, iái második szerelvény 1120 fővel Itolna megyéből el is indult. A magam részéről mindent elkövetek, hogy < a kitelepítéssel kapcsolatos zavarok ^megszűnjenek, ehhez azonban feltétlenül szükségesnek látszik az is, hogy a kitelepítés keresztülvitelét az öszszes pártok és hatóságok a legnagyobb odaadással támogassák, mert a rajtunk kívül álló akadályokat és nehézségeket az útból elhárítani csak így leszünk képesek. Budapest, 1946. évi november hó 16-án. Bajk László s. k. belügyminiszter.« " . Elnök: Hajdú Gyula képviselő urat a vaszonválasz joga megilleti. A képviselő ur; azonban nincs jelen, s így szólásjoga töröltetik. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, aneltoztatik-e a választ tudomásul vennil (Igen!) A netmzetgyua választ tudomásul vette* #> ••?• .' V . Következik a földmivelesugyi miniszter ur válasza DrózSdy. Győző képviselő úrnaka zalavármegyei takarmányiinség es az állatállomány megmentése tárgyában folyó évi szeptember hó 18-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjek a valaszlt felolvasni. • . m

. •> * „ Kiss Károly jegyző (olvassa): »Tisztelt Nemzetgyűlés! Drózdy Győző nemzetgyűlési képviselő úr a nemzetgyűlés sizeptember 18-án tartott ülésén a takarmányínséges vidéken levő állatok megmentése ügyében interpellációit intézett hozzám. Vállaszom a következő: Tudomásom van arról, hogy az idei nagy szárazság következtében az egész ország területiéin, de különösen egye® vármegyék és így Zala vármegye területén is nagy takarmányhiány mutalikozik

; Ennek következtében még a számbelileg közismerten megcsappant állatállomány kiteleltetése is veszélyben forog. Ily körülmények közt a gazdaközönség állatállományának egyrészétől kénytelen sürgősen megválni és áron alul piacra döbmi. A szabadpiacon eladásra felajánlott élőállatok felvásárlásának és felhasználásának előmozdítása és ezáltal a piac Itjethcrnuönitesítése érdiekében a közellátásügyi miniszter úr kiadta a 194940 és a 195.248/1946- /

számú rendeleteit, lamelyek kötelezik a jogosított kereskedőket, hogy a vágóállatókat a közfogyasztás részére vásároljak meg. A kereskedőknek a felvásárlásit aa előírt termelői áron kell lebonyolítaniok és a vételárat készpénzben kell kifizetniük. A tenyésztés szempontjából megfelelő minőségű áll altok megmentése érdefcébemi azonban feltétlenül szükség van nagyobbszabású állami tenyészállat akció lebonyolítására, amelynek keretiében mód nyílnék arra, hogy az ínségesebib vidékről az állatállomány egy része a

r ta> karmánftiyal aránylag jobbam ellátott vidékre vitessék el. Ez az akció elősegítené a foldhözjuttatottaknak tenyész- és egyben igásállattal való ellátását, de elősegítené a megmaradt kisszámú állatállománynak a gazdasági szükséglethez igazodó arányos elosztását is. Ugyancsak ismert a törvényhatósági állattenyésztési alapok nehéz helyzete. A pénzromlás következtében az alapok a köztenyésztést apaállatokkal ellátni képtelenek. Ennélfogva az állattenyésztés céltudatos és szakszerű irányítása lehetetlenné vált. A stabilizáció után intézkedtem az állattenyésztési alapok bevételleinek forintban való megállapítása iránt, ami az alapok teljesítőképességét egy bizonyos idő múlva helyreállítja. Addig is azonban elkerülhetetlen az alapok részére sürgős és olcsó állami hitéi engedélyezése. Mindezek megvalósításához a földmívelésügyi tárca fedezettel sajnos, nem rendelkezik. A nélkülözhetetlen hitel megszervezése érdekében már többízben tettem lépéseket A pénz-* ügyi helyzet azonban nem tette lehetővé a hosszabb lejáratú és olcsó hitelnyújtást, különösen azért, mert a hitelre szorulók bankszerű fedezettel rendszerint nem rendelkeznek. A mutatkozó állatkínálat egy részének a felvásárlását lehetővé fogja tenni a Gazdasági Főtanácsnak folyó évi október hó 15-i ülésében hozott azon határozata, amelynek értelmében mintegy 4000 darab továbbtartásra alkalmas szarvasmarha felvásárlására legfeljebb 75%-os kihitelezéssel egy évig terjedhető kölcsön biztosíttatott. A kölcsönt igénylő vevőt legfeljebb 10% kamat és egyéb költség terheli. Ebben a keretben lehetőség nyílik arra is, hogy a törvényhatósági állattenyésztési alapok részére a hiányzó köztenyésztési apaállatok részbeni pótlására mintegy 1200—1500 darab tenyészbika felvásároltassék, illetőleg ilyen mennyiségű bika vételárához szükséges hitel az alapok rendelkezésére bocsáttassék. Az állatok szállításával kapcsolatosan felmerülő vasúti költségek fedezetére és a hivatkozott határozat szerint 280.000 forint biztosíttatott. Az állatállomány arányosítására, a köztenyésztésben hiányzó apaállatok felvásárlására természetesen még további hitelre van szüksége az állattenyésztésnek, különös tekintettel a földhözjuttatottak tenyész- és igavonóállatokkal való ellátására. Mindenekelőtt múlhatatlanul szükség van 40 millió forintra, melyből 10 millió a törvényhatósági állat«* tenyésztési alapok részére jutna és mintegy 30 millió az említett akciók lebonyolítását tenné lehetővé. Mihelyt pénzügyi helyzetünk lehetővé teszi, ennek a hitelnek a biztosítása érdekében is meg fogom tenni a szükséges lépéseket. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét