Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-72

269 A nemzetgyűlés 72. ülése 1946. év (pk): Jogom vaui fitt is jeleintkeziii. Nem keli felmenni münden egyes esetiben!) Dénes kép­viselő úr kíván szólni. Dénes István (pk): T. Nemzetgyűlés! En mégis megfontolás tárgyává kivánom tenmi a hozzászóló nlélgy képviselő számát- Ha már nem lehetséges, hogy amikor mi itt bírásko­T'rt'i .loval többen is hozzászólhassunk a kér­désekhez,, akkor azt kérem, hogy legalább 8-ra emeltessék fel a hozzászólók száma. Is­métlem, yaillamennyien bírák leszünk, nekünk kell. verdiiktét, ítéleteit mondani és nem zár­hatja el sem a kömmunistapárít* sem a többi part a maga tágjait, sem bennünket nem zár­(hatnak ki annak lehetőségéből, hogy, mint bi-rák, a (kérdésiekhez hozzászólhassunk, amiért vállalnunk kell a felelősssé get. Ha pedig a hozzászólást mégy személyre korlátozzuk, ak­kor a parlamenti taktika következtében egyik-másik párt, aimelynek esetleg több tagja hozzá akar szólni, elültetik attól a jog­tól, hogy mint bíró, a kérdéshez hozzászólhas­son. Ezért az volna a kérésem az előadó úrhoz, hogy a 4-es létszám emeltessék fel legalább 8-ra, hisizen egy-egy képviselő sorsáról, életé­ről vau szó l's mii magunk felett fogunk Idön­teni, bíráskodni. Adassék meg tehát a mód és lehetőség airra, hogy ennek a 'bíród testületinek legalább 8 tagja hozzászólhasson a kérdéshez. Nagyon fontosnak tartom, hogy egy kicsit szé­lesebb körbein is (tegyük lehetővé, hogy a nem­zetgyűlés a maga bírói tisztének eleget tud­jon tenni. (Andrássy Dániel (kg): Az előadó úr fontolja meg ezt a kéirdést!) Elnök: Az előadó úr kivan szólná. Révész László (kg) előadó: T. Nemzetgyű­lés! Lényegileg már az imént elhangzott fel­szólalásomban megadtam a választ erre a ja­vaslapra. Ssemmdkép nem t'ui'dom magamévá tenni ezt az elgondolást. Méltóztassék figye­lembe' venni, hogy itt nem egyetlen (kép­viselőtársunk ügye fog tárgyaltatni. Az ügy előkészítését lelkiismeretesen elvégzi az össze­férhetetlenségi bizottság. Ebben minden párt képviselve van. Mindenkinek jogában áll ki­sebbségi viéleményt előterjeszteni és szóval megindokolná. Ha tehát mindezeken felül még a külső hozzászólók számát, amely 4-ben van megállapítva, felemeljük 8-ra, méltóztassék el­képzelni, milyen hosszú időt venne igénybe egy-egy képviselő ügyének letárgyalása. (Dénes István (pk): Ez fontos alkotmányjogi kérdés!) Ezért, amint az imént is hangozttíattam, meg­nyugtató itjsletet csak úgy lehet hozni, ha ennek taz ügynek minden apró részlete: meg­viiágitiiatik és a döntésre a nemzetgyűlés hi­\ 7 atott. (Dénes István (pk): Itt a nemzetgyű­lés előtt is! Tartozunk ezzel!) Méltóztassék figyelembe venni, hogy az ügynek az össze­férhetetlenségi bizottság alttal 'kiküldött elő­adója a legteljesebb részletességgel feltárja az ügyet, mert ő a 'felelős érté s rajta kivüi ott van a kisebbségi vélemény előadója, vagy előadói, akik szintén a legteljesebb részletes­séggé] fogják ismertei tini az ügyet és fogják a maguk jogi véleményét, a maguk elgondo­lásait kifejteni a plénum előtt. Rajtuk kívül még 4 hozzászólás engedtetik, tehát teljesen ik'imerítüík az anyagot. Nem lehetséges tehát, hogy még további 4 hozzászólás 1 is engedtes­sék, merit! ez valóban csak az eljárás befejezé­siéinek az elhúzását célozná* Elnök: Dénies képviselő úr javaslatát a házszabályok 83. §ia alapján, tekintettel arra, november hó 29-én, pénteken, 270 hogy azt az előadó úr nem tetltlo magáévá, szavazásra nem tehetem fel, ezért a 20. §-t — lényegileg meg nem támadhatván — elfoga­dottnak jelentem ki. Következik a 21. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Hegy esi János jegyző (felolvassa a <£ör­vényjavaslat 21. §-át — Slachta Margit szó­lásra jelentkezik.) Elnök: ^ Slachta Margit képviselőtársunkait illeti a szó. Slachta Margit (pk): A nemzetgyűlés nem csak azt állapíthatja meg, hogy a fttényállJás és a beszerzett bizonyítékok inem elegendők, hanem esetileg azt is, hogy nem. tárgyilagosan töríttémt a javaslattétel és: hogy esetleg nem hallgattak kii önként jelentkező tanukat, akik az ügyet közvetlen tapaszitálatból ismerik és hitelt érdemlő egyének. Szükséges volna tehát .'ide fejlveffiinii! egy intézkedést ilyen esetre, hogy (tudniillik: maga a nemzetgyűlés rendel­hesse el, hogy az önként jelentkező tanukat pótlóitag kihallgassák és ezen'kívül ide kellene még Itenni egy olyan intézkedést is, hogy a kihaligatötftl 'tanuk iállfttásaik valódiságáiéirt vagy esetleg bamistanuskodásukért ugyanúgy felelősek, mint ahogy ez a polgári büntető­ügyeknél van. Elnök: Kíván az előadó úr szólni? Révész László (kg) előadó: Ezt a módosítást sem tudom magamévá tenni. Elnök: A házszabályok 83. §-a aliapján Slachta Margit képviselőtársunk javaslatát szavazásra, m&m tehetem fel, ezért a 21. \-i, mint meg nem támadottat , elfogadottnak je­lentem ki (Slachta Margit (pk): A kérdés fel­tevéséhez kérek szót!) Tessék! Slachta: Margit (pk): Én nem a megszava­zásra való prepozíciót; térj esztel íiteni elő, hanem csak az előadó úrnak és a nemzetgyűlésnek pusztán a figyelmébe ajánlottam javaslatomat, mert most már csak az eflőadó úrnak magának vau módja arra, hogy ezt proponálhassa. (Révész Mihály (szd): Megmondotta: nem te­hetői anagáévá!) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Ëzzel a nemzet­gyűlés házszabályrevíziós bizottságának az összeférhetetlenségi eljárás szabályaiinak elő­készítése tárgyában előterjesztett jelentését részleteiben is letárgyalta. Dénes István képviselő úr a házszabályok­hoz kért szót, «(Dénes István (pk): Elállók! — Helyeslés.) Napirendünk szerint következik a nemzet­gvülés gazdasági bizottsága jelentésének tár­gyalása a nemzetgyűlés 1946/47 % évi költség­vetési előirányzatának módosítása tárgyában. Révész László urat illeti iái szó. Révész László (kg) előadó: T. Nemzetgyű­lési A közszolgálati alkalmazottak az 1946. évi 11.830. M. E. számú kormányrendelet értel­mében 1946. évi november hó 1-től kezdődőleg havi 30 forint közlekedési segélyben és saját személyük, valamint igényjogosult családtag­jaik után egyenként havi 15 forint lakbér­segélyben részesülnek. Miután ez a rendelkezés a nemzetgyűlés költségvetésének egybeállítása' és letárgyalása után jelent meg, szükségessé vált a költségvetés módosítása. Ezzel a módosítással kapcsolatban a gaz­dasági bizottság javasolja a nemzetgyűlésnek azt is, hogy úgy mint az államigazgatás egyéb ágazatainál is történt, az alkalmazottak mol­i lékjárandóságára a törzsfizetés 15 százaléka

Next

/
Thumbnails
Contents