Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-71
247 A nemzetgyűlés 71. ülése 1946. évi jiovember hó 28-án, csütörtökön. 248 járásával megsérti egyrészt a lakosságcsereegyezményt, amelynek zárójegyzőkönyvében vállalta, azt a kötelezettséget, hogy míg a kérdés végleges megoldásra nem kerül, addig a magyarság széttelepítése iránti intézkedéseit, amelyekre kísérletet tett már másfél évvel ezelőtt, megszünteti, másrészt pedig ez az eljárás ellentétben áll a párisi konferencia határozatával is, amely nem a 200.000 magyar ügyét, hanem általában a csehszlovákiai magyar kisebbség kérdésének rendezését a két állam közötti közvetlen tárgyalásokra utalja, és ez a határozat Csehszlovákia konszenzusával, hozzájárulásával is jött létre. További lépés az, hogy e hó 25-én utasítottuk washingtoni követünket, hogy mindezeket a sérelmeket, amelyek a csehszlovákokhoz intézett jegyzékben le vannak fektetve, hozza a külügyminiszterek tanácsa értekezletének tudomására, fejtse ki lajzt, hogy miért mennek ezek a rendelkezések messze túl a közmunkarendeleten és hogy lényegében ezek az intézkedések azt jelentik, hogy a külügyminiszterek értekezletét, amely végső fokon illetékes lenne a kérdésben dönteni, egyoldalú, erőszakos intézkedéssel a csehszlovák kormány befejezett tények elé állítja. Meg kell imég jegyeznem, hogy mind a csehszlovák kormányhoz intézett jegyzékünket, mind pedig eat a legutóbb tett, a külügyminiszterek tanácsánál teenidlő lépésünket a négy nagyhatalomnak Budapesten akredi'tált követeivel közöltem és őket tett lépéseinkről tájékoztattam. T. Nemzetgyűlés! Ez a historikuma ennek a nemcsak kínos, hanem azon messze túlmenően, ránknézve fájdlalmas ügynek, amely sajnos, még^ korántsem záródott le, mert azok az intézkedések, amelyeket a csehszlovák kormány 16-ika óta foganatosított, tovább folytatódnak, Iha talán ibizoinyois mértékig enyhül tebb tempóban is. Ahhoz, amit moindottaim, csupán bizonyos megjegyzést szeretnék még fűzni. Azt hiszem, senki előtt sem! kétséges, hogy az, ami most Dél-Szlovákiában történik, nemcsak nem szolgálda a két szomszéd állaim közt szükséges jószomszédi viszonyt, de egyszersmind — és ezt kötelességünk r hangsúlyozni — veszélyezteti Európa legalább eme részének jövendő békéjét is. (Ügy van! Ügy van! Taps a k{sg\atedaés a szabadságpárt oldalán!) Az kétségtelen, hogy ilyen nagy kompakt nemzetiségi tömegek erőszakos, kényszerű deportálása nemcsak azokban à tömegekben fog hosszú ideig el nem oltható gyűlöletet és elkeseredést kelteni, de amennyiben valóblaoi sikerülne^— amit én nem hiszek és meg vagyok róla győződíve, hogy ezt meg tudjuk gátolni — mondom, amennyiben valóban végrehajtásra kerülne, akkor azt jelentené, hogy az 5—600.000, állítólag a csehszlovák respublikára megbízhatatlan miaigyar helyett egy kilenc milliós nemzetet szerez, telve a csehszlovák szomszéd elleni elkeseredéssel és telve az igazságtalanság jóvátételének vágyával. (Élénk taps a kisgazda- és a szabadságpárt oldalán.) Ez az, amikor laa'ra utalok, hogy az; ilyen eljárás nem szolgálja Európa jövendő békéjét. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) T. Nemzetgyűlés! Ebben a kérdésben, én nem vagyok pesszimista. Ezzel a kérdéssel most már idestova két éve foglalkozom gyakorlatilag és meggyőződésem, Ihogy ha nehezen haladunk is a fejlődés útján, mlégis be fog következni, éspedig egy gyakorlatilag használható időn belül be fog következni az, hogy Csehszlovákia 1 felismeri azt a veszedelmes helyzetet, amelyet ez az eljárás eredményez, felismeri azt a nagy presztizscisorbulást, amelyet véleményem és véleményünk szerint ez az eljárási mód magának iái csehszlovák köztársaságnak okoz, és bízom abban, hogy a ma még túlzott, túlfűtött nacionalista indulatbkon felülkerekednek azok a nemes demokratikus hagyományok, amelyek Csehszlovákiáihoz tulajdonképpen méltók lennének. Azt az egyet azonbiain le kell szögeznem, amit Bereezky Albert t. képviselőtársa m is megemlített, hogy történjék bármi, és kifogasolják a magyarság magatartását bárhiol, egy jogunkról nem fogunk lemondani, mégpedig nem mondunk le arról a jogunkról, ihogy a határainkon kívül élő magyarság sorsával törődjünk, iámnak emberi és nemzeti jogaiért is küzdjünk, bárhol és bármilyen fórum előtt, minden megengedett békés eszközzel. (Ügy van! Ügy vam! —• Hosszantartó nagy taps a kisgazda', a szociáldemokrata-, a kommunista- és a parasztpárton,) Elnök: Napirend előtti felszólalás felől vitának és határozathozatalnak helye nines. T. Nemzetgyűlés! Maii ülésünk egyetlen tárgya, a további teendők iránti intézkedés. javaslom, hiogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken délelőtt 10 ómkor tartsuk e annak napirendjére- tűzzük ki 1. a »emzetgyűlés házszabályrevíziós bizottsága jelentésének tárgyalását az összeférhetetlenségi eljárás szabályainak előkészítése tárgy ábiain, 2. a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalását a nemzetgyűlés 1946/47. évi költségelőirányzatának módosítása tárgyában és végül 3. a házasságom kívül született gyeirmek jogállásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását. Méltóztatnak niapirendi javaslatomat elfogadni? (igen!) A nemzetgyűlés a napirendi javaslatot elfogadja. Az ülést bezárom. I (Az ülés déli 1 óra í perckor végződött.) Hitelesítették Pécsi József s. k. Szabó István s. Jc. rmpláb'íráló-bizoHsá'/i tagok.
