Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-70
23 f A nemzetgyűlés 70. ülése 1946. májában segítettek volnia. Tudok én olyan helyet, ahol 20—25 hold birtokot kapott egy-egy földigénylő, ilyen helyen két vagy három családot is lehetett volna telepíteni, így mégis adtak volna nekik és nem az éhséggel néznének szembe, család jaikkJail együtt. Sajnálom, hogy csak ilyen választ kaptam ia földmívelésügyi miniszter úritól és mégis el kell fogadnom. Én bizony ennél többet vártaim, a földművelésügyi miniszter úrtól. (Derültség.) Elnök: Kérdem at. Nemzetgy ülést, méltóztatnak-e a földmívelésügyi miniszter úrnak az interpelilációrlai aidoitt válaszát tudomásul venuil (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik 'az iparügyi miniszter úr válasza Piros Lászlíó képviselő úrnak a munkanélküliség tárgyában foilyó évi szeptember hó 18fán előterjesztett interpellációjára, Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az iparügyi miniszter úr válaszát felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Piros László nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés folyó évi szeptember hó 18-án tartott ülésében elmondott interpellációját, amelyet a kormányhoz intézetti, a nemzetgyűlés kiadta nekem, hogy arra a kormány nevében válaszoljak. Válaszoméit iaz alábíbiakban Van szerencsém megküldeni: T. Nemzetgyűlés! A stabilizációs tervek előkészítésével kapcsolatban a kormányzat számolt azzal, hogy a .stabilizáció első időszakában átmeneti munkanélküliség fog mutatkozni. (Slach ta Margit (pk): Nagy!) A munkanélküliség méreteivel kapcsolatban a sarjtótudósítások nyomán helytelen adatok kerültek a közvéleménybe. A szakszervezeti tanács statisztikai osztályának szeptember 23-i kimutatása szerint Nagy-Budapesti területén mindössze' 22.211 volt a munkanélküliek száma. A nrunkianélküliség másik forrása a közalkalmazOttaikról szjóló ^úgynevezett B L Msta rendelet, amelynek; alapján laz elbocsátottak száma a szaktanács szerint kb. 106.000-re becsülhető, de ezek nagyrészt valamilyen forrásból részben ellátott. Ezt bizonyítja, hogy az átképzési tanfolyamokra eddigi csiak 2000 jelentkezett. A megindított közmunkára, ahol 6000 ember részére volt munkaalkalom, csak 1270 jelentkezett., A munkanélküliség egy további forrása volnta az ipari és kereskedelnii munkavállalók elbocsátásáról szóló 8660/1946. M. iE. .számú, «z úgynevezetiti imagánalkalmazotti B-lista rendelet. A rendelet és a rendelet-ni agyar ázatok a leépítés vezérelvéül a gazdasági szempontokat, a riacionálüs termelés biztosításániak a szükségességét hangsúly ózzák. Az indokolaltan elbocsátások megakadályozásária, illetőleg ha ilyenek mégis előfordulnak, annak helyesbítésére a rendelet lehetőséget ad. Ugyanis a rendeiliet szerint a megokoliatlanul elbocsátott munkavállalók érdekében a szaktanács észre"vetélt tehet, mely jogát a szaktanács gyakorolja is. A szaktanáosi észrevétel alapján az jMetékes minisztériumniak alkalma van az esetleges indokolatlan leépítés körülményeinek a kivizsgálására: és a túlzott, indokolatlan munkavállalói elbocsátás megakadályozására. A szükséglhez mérten egyes esetekben a munkás elbocsátás indokait az iparügyi minisztériüm &à ipajri termelési bizottságokkal, is feJ&űyízsgaltát'Ja. Bölyó ' évi október hó 12-ig 271 évi október hó 25-én, pénteken. 232 üzemből 8174 munkavállaló elbocsátása iránt érkezett be kérelem. A kormányzat alapvető felfogása ebben a kérdésben, hogy a munkanélküliséget ipari és mezőgazdasági termelésünk emelése útján kívánja leküzdeni. Ennek a gondolatnak szolgálatába állította a kormányzat a stabilizáció első hetei után hitelpolitikáját. Hitel tevékenységével kívánja a kormányzat elősegíteni az exportra való termelést egyik oldalon, a másik oldalon pedig azokba az üzemekbe, amelyek kapacitásuk túlnyomó részét a jóvátétel vette igénybe, a jóvátétel csökkentése révén felsza-; badult termelő erőknek a béketermelésre való átállítását. Ennek a tevékenységnek szemmel látható eredményei mutatkoznak országos viszonylatban, úgyhogy a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján az iparban veszélyesebb arányú munkanélküliségről nem beszél" hetünk. Jelentős segítséget fog nyújtani ezen a téren az, hogy a textilgyárak üzemidejét 144 óráról 168 órára fogja a kormány felemelni, amelynek segítségével egyrészt a termelés növekedése foe: bekövetkezni, másrészt jelentős számú munkavállaló munkahelyet fog találni. A kormányzat a stabilizációs költségvetés által rendelkezésre bocsátott kereteken belül igyekszik előmozdítani a közmunkákat. Ide kell sorolni a Sió-csatorna építését, mint már megkezdődött munkát és más hasonló jellegű nagyobb arányú munkálatokat, amelyekre vonatkozó tervek már kialakultak és várhatóan a közeljövőben azok megkezdődhetnek. Az építőiparban ^szervezett hitelakció az. építőipari munkanélküliséget már eddig is csökkentette és a további csökkenésre kilátás van. A kormányzat minden erőfeszítése odairányul, hogy az építkezések előmozdításához szükséges anyagi fedezetet biztosítsa egyrészt a most következő két hónapban, a;:nely még építkezési szempontból számba jön, másrészt a következő esztendőben. Ami végül a t. interpelláló képviselőtársam azon kívánságát illeti, hosy a kormány a munkanélküliség kérdését tűzze sürgősen napirendre, azt kell válaszolnom, hogy a kor J mány illetékes tényezői az elmúlt hat hét alatt állandóan foglalkoztak ezzel a problémával. Az eddig tett intézkedéseket a szükséghez képest továbbiak fogják követni, mert a kormány álláspontja az, hogy a munkanélküliség leküz1 désére minden eszközt igénybe kell venni, egyrészt szociális szempontokból, másrészt, mert az ország szempontjából elsőrendű szükségesség minden munkaerőnek a termelés szolgála^ tába való állítása. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedj ék. Budapest, 1946 október hó 19-én. Bán Antal s- k.« Elnök: Piros László képviselő urat a viszonváliasz joga megilleti. Piros László (kp): T. Nemzetgyűlés! Az, iparügyi miniszter úr válaszát elfogadóim. Megelégedéssel kell tapasztalnunk, hogy amióta interpellációmat a munkanélküliség kérdésében elmondottam, azóta a munkanélküliek száma nem emelkedett, a munkanélküliség megállt. Ennefla oka részben az, hogy a kormány és a közületek, az önkormányzatok bizonyos mértékű közmunkákat indítottak meg. Világostan kell azonban látnunk a helyzetet, hogy ezek a kisebb-nagyobb in'tézkedés'elkí a munkanélküliségeit nem szüntették mieg, csak ideiglenesen megállították. Azt is kell látnunk, hogy ezek a közmunkák a szigorú tél sürgős
