Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-70

219 À liemzeigyûïàs 70. illése l9iÓ. nek öt. vagy tíz százalékát (Szélig Imre (szd): Esetleg huszonöt százalékát!) kötelesek a hadigondozási alap céljaira befizetni. Ezáltal jót teszünk la hadi gondozásnak, jót teszünk a Nemzeti Banknak, jót teszünk az államnak, mert valutához, aranyhoz jut ós jót teszünk a termelés folyamatának is, mert ez. az arany és valuta belekerül ebbe a folyamatba, (Szélig Imre (szd): A • sillereknek is jót teszünlki! ) T. Ház! Nagyon "szeretném, hja a kormány elhatározná magát arra, hogy a népjóléti miniszter úr támogatása, segítsége céljából egy rokkantügyi tanácsot állít fel, amelyben a társadalom minden rétege képviselve lenne, hogy tanáccsal, segítséggel szolgáljon a népjóléti miniszter úrnak. T. Nemzetgyűlés! Arra kérem ezzel kap. csolatbian a népjóléti miniszter urat, hogy azt a hatáskörébe tartozó 35 intézetet, amelynek az volt a rendeltetése, hogy a béna hadirokkantak részére műtestrészeket, szerszámokat gyártson iaz ország különböző részeiben, és amelynek működésére nagy szükség lenne, mert hiszen sok íábnélküli, karnélfcüli, különféle testrésznélküli rokkant van, a miniszter úr kutassa fel és megint helyezze üzembe, hogy azt a rengeteg béna embert, falka ma aiz úttesteket és a tereket ellepi, az embereik közlekedését akadályozza, — mutogatva rettenetes sebeit — hozzá tudjuk juttatni tisztességes mű/alkatrészekhez. T. Nemzetgyűlés! Az is rendkívül fontos probléma, hogy ezeknek a nyomorult hadirokkantaknak utókezelésre van szükségük'. Meg kell szervezni számukra minden kórházban a kezelést és ki (kiell fejleszteni ia kórháziakat, hogy meg tudják adni ezeknek az utókezelést, hogy a gyógyulás folyamata siettessék. T. Nemzetgyűlés ! Azonkívül szükséges, — tudom, hogy a népjóléti miniszter úr már megtette a lépéseket — hogy iái hőforr ásókkal rendelkező üzemek, a Margitsziget és mások, ezeknek a hadirokkantaknak részére álljanak' ingyenesen rendelkezésre, hogy ezek a szerencsétlen bénia és utókezelésre szoruló emberek ingyen tudjanak meleg fürdőket, hőfürdőket használatba venni. Azonkívül itt van a rettenetes fejsérültek, szájsérültek, szemsérültek, fülsérültek problémaija» Régebben volt erre a célra egy speciális sebészeti osztály. Magyarországon megvannak a kiváló 'sebészek, Valamelyik kórháznak valamelyik részét tisztán ezen plasztikai műtétek, műveletek céljaira kell berendezni, mert lehetetlenség a hidakon, keresztutcákon végigmenve látni ezeknek a fülnélküli, szemnélküli, orrnélküli és egyéb csonka embereknek

1 a szörnyűséges sorát. Itt van azonkívül az idege ér ültek kérdése, itt van a gümőkórosoknak, "a tüdőbajosokntak a kéirdiése. Ha megnézzük a, helyzeitet, azt latjuk, hogy a visszatért hadirokkantaknak egy jelentékeny része a fizikai leirongyoltság ^következtében tüdőbajos. Ezeket külön tüdőbajos osztályon kell valahol kezelni; gondozni, ápolni kell őket akárhogy, akármint, mert különben kihureolják és elviszik a

r tüdőbajt a társadalomba és szörnyű veszteséget okoznak a magyar népnek, pedig már úgyis elég nagy a tüdőbaj által okozott veszteséig. T. Nemzetgyűlés! Tudom, hogy a népjóléti miniszter úr már gondoskodott átképző, oktató tanfolyamokról. Nekem az volna a kérésem, hogy vegyék át az összes régi átképző évi október hó 2;>-én, pentekeM. l

Mtt tan folyam okát, iskolákat, amelyek a földművelésügyi minisztérium, az iparügyi minisztérium, a kereskedelemügyi minisztérium keretébe tartoznak és ezeket rögtön állítsák úgy talpra, hogy ez a rengeteg hadirokkant megkapja a maga átképzését, be tudjon kapcsolódni a magyar termelésbe és tényleg meg tudjon élni abból, amit munkájával keres, ne szoruljon hatósági és állami támogatásra. Itt van azután a vak katonák kérdése. Annyi vak rokkantat' látunk kódorogni >az utcán, hogy egy hadirokkant vakok intézetére van szükség, egy külön intézetre, amelyben őket kiképezik azokra ' a inunkálaitokra, — mint kosárfonásra és ilyen hasonló munkákra — amelyeket a vakok megtanulhatnak, hogy szintén el tudják magukat tartani. Itt van azután a hadiözvegyek kérdése, Akármerre megyek az országban, jömnek hozzám hadiözvegyek gyermekeikkel, a hadiárvákkal. Ott vannak táimogiatás nélkül, mert az a segély, amelyet kapnak, minimális dolog, amint azt a népjóléti miniszter úr vezércikkében nagyon szépen kifejti, rámutatva arra, hogy nem tudi többet 'adni, mert nincs rá fedezet Meg kell mozdulnia a magyar társadalominak, meg kell mozdiulniok nemcsak a hatóságoknak, hanem az egész magyar' népnek, ez egész magyar társadalominak és: ezeknek a nyomorult hadiözvegyeknek és hadiárváknak a segítségére kell sietnie, mert ha ez nem történik meg, ezek menthetetlenül elhullanak, mert a mai szörnyen nehéz küzdelemben csak az erősek maradnak meg. T. Nemzetgyűlés! Én a következőre kérem 'a. népjóléti miniszter urat. Itt volt nekünk a társadalom és a különféle felekezetek által fenntartott 70 intézetünk, intézményünk, egyesületünk. Tegyék félre ennél a kérdésnél a, felekezeti szempontot, ne tekintsék azt-, hogy római katolikus vagy református, ilyen vagy olyan intézményről van szó'; egy szempont vezessen, bennünket ennél, az, hogy magyar munkásokról, parasztokról, egyszerű, nyomorult hadirokkantakról, hadiözvegyekről és hadiárvákról, ezeknek a megsegítéséről van szó, és ennek a célnak szolgálatára vissza kell szerezni ezt a volt régi 70 felekezeti és egyesületi intézményt, hiszen ezek rengeteg sokait segítettek a hadirokkantak helyzetén. T. Nemzetgyűlés! En úgy- érzem és meggyőződésem az, hogy -ezt a hatalmas nagy kérdéskomplexumot nem lehet egyedül a népjóléti miniislzter úr vállaira rakni, mert ő szűkre szabott kereteiben evvel nem tud megbirkózna» és ezért fejtette ki azt, hogy nem is vállalja a felelősséget ilyen keretek mellett a .magyar népnek ezért la gondozásáért. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Dénes István (pk): Igen. — Ezért arra kérem a miniszterelnök urat, a magyar kormányt, hogy ezt a kérdést, iá hadigondozás kérdését maga a miniszterelnök úr vegye a kezébe, és az általiam e rövid néhány perc keretében körvonalazott mértékben és módon tegye a magyar nép. a magyar memzet ügyévé, mert úgy érzem, hogy ez a magyar demokrácia becsületbeli kérdése. (Éljenzés.) Elnök : Kíván-e még valaki a törvény javaslathoz általánosságban hozzászólni? {Nemi) Ha senki szólná nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettniek nyilvánítom, A pénzügyminiszteir úr kíván szólani.