Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-51

7 A nemzetgyűlés 51. ülése 1916. lőit, hogy nemcsak/ a természettudomány terü­letén alkalmazták ezt a módszert, .Jianem az emberi tudás egész területén. Ilyen elképzelés­ből és ilyen -módon született meg az á- yilág-i nézet is, \ amelyet természettudományos vi­lágnézetnek Szoktak nevezni: a materializmus. Ami-most már a fizikának és általában véve a tudományoknak azóta megtett útját jeleníti, azt kell mondanom, [hogy a fizika/ és vele együtt a tudományok azóta más úton halad­nak., A fizika rájött arra, hogy a mechanikai .módszerek segítségével már például az-elektro­mos jelenségeket nem lehet megmagyarázni. ' A fejlődés iránya már á fizikában is egyre inkább eltolódott a mechanikai irányból és a fizika ma hajlik arra, hogy. a világegyetemet inkább egy nagy gondolathoz, mint egy nagy gépezethez hasonlítsa. ( Azok az új elméletek, amelyek megszület­tek, Planck kvantumelmélete, az anyag min­denhatóságait, mindenen való' uralkodását megdöntő einsteini tétel az anyag és^ energia relativitásáról, az okság törvényét másképpen magyarázó Heisenberg-féle bizonytalansági re­láció, mind-mind arra vallanak, hogy a fizika útja az utóbbi időben teljesen más Irányt' vett. A klasszikus fizika törvényerejű meg állapi-, íásai helyett a modern fizika statisztikai ^la­pon meghatározott valószínűségi eredményeket produkál. A modern fizikában Schrődinger , szerint az anyagszerűség már tökéletes leitt.0 így a modern. ,fizika világképe teljesen . más, mint a mechanisztikus világkép, mintl a materialista fjifeika világképe. Nem szemlele­tes, nem kézzelfogható, hanem elvont, szinte szellemi, de egységre törekvő és a statika)'! állapot helyett, inkább dinamikus jellegű. Megdőlt most már Haeckel10 jóslata, amely sze­rint a jnechanika törvényei szerint megma­gyarázható és érthető maga az élet is, de meg­dőlt sok minden más tétel a fizikán belül, és egy idealisztikus kor > születik a mi hitünkön belül. " Az emberiség levetetme magáról a mate­rializmust és ma az egész világképre magya­rázatot kereső recept helyett nagy szerény­séggel küzd tovább, hogy új ós új megismeré­sek birtokában jusson közelebb az igazsághoz-. ,Ezért változik különböző koroknak megfelelően az életszemlélete és a világnézete is. Biz­• tosam sok állomása van még az emberi hala­dásnak és ez. az állomása, ahol most állunk,' nem végleges, de egy bizonyos hogy a mo­dern tudomány, tehát a haladó itűdotmány "el­indult arról a bizonyos pontról, amelyet an­nakidején a mechanisztikus fizika képén ,v fel­épülő materializmuisi ; jelenített. Es ha ezzel szemben azt nézzük, hogy mftn alapszik az az eszmerendszer, amely a demo­kráciának ama formája mögött- áll, amelyet a mi pártunk képvisel, akkor elsősorban azt kel­lene ^mondanunk, hogy a_mi vliilágnézetünk filozófiai alapj a a . kritikai realizmus, az.a kriiJHkai realizmus, amely szerint a matertial:«­mussal ellentétben az ember külön létező, kü­lön és semmi mással össze nem téveszltthető életforma ; vennék lényege a kritikai megisme­résben adódó szellemi igazság*.­A materializmus azt hirdette, hogy az egyes embernek szinte ni'ncs, különi lét joga, hi­szen csak egy paránya a végtelen anyagi va­lóságnak, így felelőssége sincs nagymérték­ben. -Az idealizmus szerlitnt az embernek egyé­ni élet joga ninesv mert az idealizmus' szerint az ember célja az, hogy feloildódjék a végtelen évi augusztus hó Í3-án, kedden. 8 szellem életében. Az egyes embernek különi lét jogot csak a kr|itikai realizmus biztosit, i inert a materializmussal szemben az értelem, a szellem igazságát hirdeti, az idealizmussal szemben pedig a szellemnek az egyes ember­rel' való realíizálódását vallja. •> Az egyénii és közösségi emberi életet nem kívülálló tényezőkből, hanem csak az emberi \ létből vezethetjük le; az emberi élet alapja a megismerés igazsága, ez pedig csak az ember létezésében adódhatik. Az ember nein termé-­szetli) módon, hanem csak* emberi módon iélhet és, ' ez a mi nézetünk egyifc alaptétele. Ez tehát aaíi jelenti, hogy a mi életszemlé­letünk egyik centrumában az egyén áll, do tudjuk, hogy az individualizmuson' belül is szükség van az individiunmak egry kollektív jellegű r megkötésére. Ez a kollektív jellegű megkötés azonban véleményünk szerint soha­sem méhed az.egyéniség lényének rovására. A teljesen' szabad egyéniségek szabad társulása lehet csak a, közösségi, kollektív munka for­mája« (Ügy van! Úgy van! — Taps a kisgaz­dapárton.) " \ " ''. Ez a társadalmi forma eddig a legtisztáb­ban a szövetkezetek működésében jelentkezett. A szövetkezet az egyesek erőkifejtését fogja Össze, hogy létrehozza a közösségi hasznot. Hangsúlyozzuk: az egyesek erőkifejtéseit, nem a kollektívámban megoldoíí," egyéniségnéilküli, mechanizált emberét, hanem a szabad emberét. A közösségi szociális haszon' létrehozására a legjobb eszköznek a szöveükezetek mutatkoz­nak, így ezek a.lehetségesítői az emberi egyé­niség /kialakulásának \is. A 'szövetkezetek "sza­baidtársulás formájában közös tulajdonba ve­hetnek, vágy közös' elhatározás s-zerint hasz­nálhatnaik az emberi értelem által teremtett termelési eszközöket is. A termelési eszkÖK mind az értelem \ alkotása, mert az értelmileg megmunkált anyag szinte önálló létet nyer és így mint új centrum, mozgásoknak-, hatások­nak kiindulópontja lehet. Ebbe az életszemléletbe fér bele az a hit is, amelyet a mi pártunk a magántulajdonnal kapcsolatban képvisel. - Amint'a. szellem nem általában létező idea, hem gazdátlanul a világ­egyetemben kóborló fantom, hanem az egyes ember. teljes . fejlődésében adódó hatalom, ugyanígy a magántulajdon is pontosan körül-, határólt része .a < valóságnak. Viszont ebből az i$ következik, hogy csak az tartozhatik hoz­zám magántulajdon formájában, amit : meg­munkáltam,^ illetve aminek megmunkálásá­ban közösségszerűen résztvettem. Ez a meg­állapítás arra is vonatkozik, hogy ha valaki' szellemi tevékenységében a magántulajdonába került anyagi valóságnak részbeni megmun­fkálója és részbeni létrehozója- volt, akkor a maga hasznát a közös munka eredményekép­^pen reá eső részből meg kell'kapnia. A haszonnak ilyeténkép'pen való értelme­zését nevezzük az önfenntartást szolgáló em­beri haszonnak, ahol az önfenntartás a cél, nem pedig a mások felett Való uralkodási -vágy.1 vagy a renldíkivüli módon meghosszabbi­tcrtt • ésN túlikomplikált élvezetvágy. Ennek az eszmerendszernek alapja a sza­badság. A szabadság lényegében véve értelmi viszonyulást jelent máshoz, az ismeretlen va­lósághoz és az élét őshatalmaihoz. A szabad­ság emberi lehetőség. Nem mindenkitől és mindentől való. szabadságot jelent, hanem az értelmi készségünkön belül adódó világnak harmonikus, elïendezését. Ez "az ember legna-

Next

/
Thumbnails
Contents