Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-52

135 A nemzetgyűlés 52. ülése 1940. évi augusztus hó lA-en, szerdán. m azonban hiányzik a kultúrigény és a tudásvágy Is. Az egyik vidéki általános iskola szülői értekezletén több, mint száz iszülő jelentette ki, hogy nem hajlandó gyprnieke részére tanszert, füzetet és egyéb felszerelést vásárolni, és egyáltalában nem hajlandó gyermekét iskolába járatni. (Nemes Julia (szd): Miért?) Az előadottakból !dtűnik, hogy) az általános iskola reformja meglévő, jól bevált kereteket rombolt szét anélkül, hogy helyükbe gondos kiépítettséggel helyezte volna az újat, A testületek: egysége, összhangja, az iskola vezetése és a tanügyigazgatási gondozás teljesen bizonytalan. Van városi iskola tanári és tanító nevel!őkkel, van falusi általános iskola szakosított tanítókkal, de találunk általáno-s iskolatantfolyazmokat is, ahol az osztatlan -iskola tanítója magáin tanításszerűein készíti elő a növendékeket. Hogyan lehet elképzelni, hogy ezek a növendékeik, akik például a tanyák általános iskolájában tanulnak, magasabb tanulmányi fokon helyt tudjanak állani olyan mértékben, mint azok a növendékek, akik városi általános iskolában végeztek? Az egyik tankerületbem 20 olyan általa- ' nos iskolát látogattak meg a tanügyi hatlóságok, amelyek népiskolákból épülteik ki. Egyetlenegy olyan iskola volt a 20 között a meglátogatás időpontjában, ahol a növendékek 50%-a jelen volt. A többi 19-ben a növendékek 50%-a sem volt jelen. (Nemes Julia (szd): Nines fegyelem!) Aj középiskolában törvény volt az, hogy ha egy növendék igazolatlanul annyit mulaszt, mint a heti tanulmányi órák száma, az intézet igazgatósága az intézetből kimaradottnak tekintette aa ilyen növendéket. De fel kell tenni a kérdést, hogy ha nincs törvényes eszköz^ arra, hogy rákényszerüljön a növendék az óralátogatásra, hogy végezzen eredményes munkát az a nevelő, aki ilytem ijesztő nemtörődömséggel találja magát »zenibe1? Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Csősz László (kg) : Azonnal befejezem. Rendkívül hátrányos helyzetet és színvonalsüllyedést jelent az is, hogy az általános iskola igazgatója bármilyen képesítésű nevelő lehet Népiskolai tanítók döntő súllyal kerülnek majd bele az egyes testületekbe és nem vitás, hogy bizalmukkal azt ajándékozzák meg, akikkel azonos körülményiek között együttműködtek. De szakfelügyelők is kikerülnek a tanítók sorálból. Olyan szakosított rendszerről kell ezeknek véleményt mondani, amelyet egyáltalán nem ismernek. (Felkiáltások a kommunistapárton: Röviden! — Az elnök csenget.) Mindezek figyelembevételével kéireim a kultuszminiszter urat... (Felkiáltások a szociáldemokrúitapárton; Üljön le!) Kérem, legyen szabad interpellációnál végét elmondani. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. (Közbeszólás a kisgazdapárton: Egy mondattal fejezd be!) Csősz László (kg) : / Kérem a kultuszminiszter urat, hogy beadott interpellációmra választ adni szíveskedjék. Elnök: A nemzetgyűlés az interpellációt kiadja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak. Következik panes József képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Hegyesi János jegyző (olvassa): ' »Interpelláció a közellátásügyi miniszter úrhoz a beszolgáltatással kapcsolatos panaszokról: Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az egész magyar vidéken általános elégedetlenséget váltott ki a beszolgáltatási rendeletnek az a pontja, miszerint az _ arató- és cséplőrész, valamint a bérbeadó fejadagjának erejéig kifizetett haszonbérlet nem számít be a beszolgáltatási kötelezettségbe? Hajlandó-e a miniszter- úr ezeket a panaszokat orvosolni? Van-e tudomása a miniszter úrinak arról, hogy az augusztus l-e előtt dézsmábau leadott gabonatételeket nem a 40 pengős búzaár szerint, hanem fillérekkel akarja a Fut ura helyenként kifizetni? Hajlandó-e a miniszter űr a dézsima-renidelet méltányos módosítására^ és az ezzel kapcsolatos panaszok orvoslásaira?« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. Dancs József (kg): T. Nemzetgyűlés! Ha kimegy az ember a magyar vidékre, léptennyomon panaszosokkal találkozik. Ezek a panaszok mostanában a beszolgáltatással kapcsolatosak. Nem csodálkozom, azon, ha ezekre a sérelmekre a magyar vidék oljnaminylira felzúdult, hogy helyenként már-már úgy nézi a beszolgáltatási kötelezettséget, hogy azt semmik épen seim tudjálk teljesíteni, tehát még azt a keveset sem hajlandó beadni, illetőleg dézsmia nélkül nem hajlandók még azt a keveset sem beadni, amennyit talán az erejük megengedne. A beszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos rendelet egyik pontja kimondja, hogy a ibjeszolgáltatási kötelezettségbe nem számít bele a leadott arató- és csépliőrész és nem számit bele a haszonbérlet ten. Ha megnézzük ezt ia* rendeletet, meg kell állapítanunk, hogy a magyar parasztot mostanában nem érintette rendelet olyan siílyosan, mint ez a beszolgáltatási rendelet, A magyar paraszt a maga földjén dolgozott és igenis azt, amit megtermelt, a maga legnehezebb és legkeményebb munkájával termelte meg. Kötelessége beszolgáltatni, azonban beszolgáltatásnak kell számítani azt is, amit arató- és cséplőrész, _ valamint a bérbeadóínak a maga fejadagja erejéig kifizetett. Beszolgáltatásnak kell számítani, mert hiszen az is a gazda földjén termett és ha a gazda ezeket a kötelezettségeket nem teljesítette volna, akkor az a haszonbérbe adó, akinek a fejadagja erejéig kiadta a gabonabért a bérlő, végeredményben ellátatlan lenne és a közellátási kormányzatnak kellene arról gondoskodnia, hogy annak meglegyen a, fejadagja. Nyilvánvaló tehát, hogy ezt a kérdést a magyar parasztság egységes kívánsága szerint rendezni kell. Mindenekelőtt az aratórészt, a cséplőrészt és a haszonbérletet íái haszonbérlő fejadagjáig be kell számítani a beszolgáltatási kötelezettségbe. (Helyeslés a szabadságpárton.) Igen t. Nemzetgyűlés ! Az elmúlt vasárnap Nógrád megyében jártam. Ludány községből egy paraszti csoport jött., Ezek a parasztok elmondották nekem és jegyzőkönyvbe foglalták, hogy az 1946 júliusában beszolgálitatott 25 kiló búzáért, amelyet az őrlés előtt dézsmaképpen voiltak kötelesek beszolgáltatni, júliusban nem tudott pénzt fizetni a Futtura. (Egy hang a kisgazdapárton: Seholsem!) Ugyanakkor természetesen nem tudták kifizetni a malominak járó 10 forintos őrlési díjat sem. Most, amikor