Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-51

3 ~À nemzetgyűlés 51. ülése 19Í6. tás tárgyává tette és •tlamáeskozásai' során ^ eredeti szövegtől eltérő lémiyeiges mlódiosdtáslokaft eszközöflt é törvényjavaslaittom. Ezeknek ia m,ó­doeítáisoknak lényega alz, hogy-. a, felhatal,mia­zás terjed almiét tángyi'lag ; is korlátok közé szorította, megszűkítiette, amikor „kimoandiotfia azt, hogy a nemzetgyűlés 'által alko'tlo'tt tÖTV'é­nyektől elitérő intézkedéseiket és reudejletckiet a kormány ennek m felhattlailjmazási törvény­javaslatnak 'állapján eleim 4 hozhat éa amielle'tt é közigazgatás szeírviezététl meg változat ó .intéz­kedésieket -nieimj teheit. * ' r > Korlátozta tiováblbiá a (bizottságba felhatal­mazási jogkört ojlyian vonatkozásban! is, hogy tilalmazza új bünitiettek réinideleti » útónt való kreálását, , megállapítását, úgyszintén a büá.4 tetőtörvényk ölyvekben már meghatározott bűn­tetteikre nézve a törvényben élőírt bünltetési tételnél súlyosabb büntetési tétel alkalmazását is /tilalmazza. Az utóbbi tilalom alól azoinbain kivételt állapít meg olyan módon, bogy a kor­mány állapíthat meg bűntettet ië és a bűn­tettekre jelenleg megszabott büntetesd tételek­nél Mlyosiabb bünttítiésái tételeket is alkalmaz­ha(t mz á|Ita,mháztairtás, egyensúlyának helyre­'állítására és a közellátás biztosítására vonat­kozó intézkedéseiben. 'Idlőhatár tekintetében!., is kotlátokat szab a törvényjaivaslíaitl a felhatalmazási jog köré­nek, almikor -kimioindja, hogy a felhatalmazás joghatálya október hó 31-ig. terjed, általános kormániyváltozás. esetében azonban ez- ejlőtt aa időhatár előtt iis megszűnik. . Biztosítja egyúttal iái törvény ja vadállat* a nemzetgyűlés1 kontroll jogát, ellem őrzési jogát annak a rendelkezésnek a javaslatba foglalá­sával^ hogy a kormány köteiles 'a felhatalmia­zási törvény javaslat alapján kibocsátandó ren­delkezéseit a nemzetgyűlésnek beniaitaltind, mélg­pedig a felhatalmazás lejártát követő első ülésben. Ilyen módom ' a kibocsátott rendeletek felett/a nemzetgyűlési mindenkor gyakorol­hat jai ta», jogos bírálaítiot, gyakorolhatja ellene őrzési jogált és a korimlányt felelősségre von­hatja' tett intézkedésiéiért!. (Vásáry József (msz): Elkéfsik itt sok mindem!) fSzükség vau mégis éppen amiatt erre a törvény javaslatra, hogy el ne késsen a kormány a szükséges intézkedésiek megtételével,- mert hiszem—éppen a közelmúlt -példái igazol ják azt,' hogy a tierv­bevett gazdasági és főként pénzügyi rendel­kezések a kívánt eredményességet csak úgy érhetik ed., ha ezek az, initézkedéstek gyorsan kö vetkeznek be, nem pedüg a meglehet ősien nehézkes/ és hosszú időt igénylő partamjenti tárgyalások során születnek meg.- t \ p ' Tisztelettel kérem, ezért- )a törvényjavas­latnak, méd'Oisított, a közjogi és alkotmány-" jpgi biziottitsiág szövegezésében benvujított. for­májában való elfogadásait. ** (Vásáry József (msiz) : A rendelkezési jog megvolt, most méig­isi -acat írják,'hogy aiz áraknál lekéstek!, Tes­sék csak elolvasni a Szabad Nép cikkét!1 — Mozgás.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szó­nlokok közül1 ? Hegyesi János jegyző1 : Bognár Józlsef! Elnök: Sulyok Dezső képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: < Nincs jelen!) A képvi­selő úr, nincs jelen, feliratkozása töröltetik. (Vásáry József (msizi): Eddig* mindig a pártok következtek először! — Némethy Jenő ( (msz): Szót kérek a házszabályokhoz!) Tessék! A szót megadom, évi augusztus hó Ï3-an, kedden. . 4, Némethy Jenő, (msz) : A, bejelentésiben nem történt nyilatkozat afelől, hogy Sulyok Dezső a javaslat mellett vagy ellen szólal-e fel. Elnök: Kováts László2 , képviselő úr ! beje­lentette, hogy a javaslat ellen fog felszólalni. Némethy Jenő (msz): Ha a bejelentés -így történt, akkor tudomásul veszem. -Elnök: A házszabályok értelmében a ki je­lölt szónokok az- egyes pártok nagysága sze­rint, de 'váltakozva szólalnak fel, úgy, hogy az előadó után a javaslat ellen feliratkozott szónok beszél. . . ,< Némethy Jenő l (msiz): slsmieremj a házsiza­bályokat. A bejelentést én is megtettem, de arról nem nyilatkoztam, hogy Sulyok Dezső a javaslat ellen vagy mellett szólal-e fel. Ha pedig ilyen nyilatkozat nem történt, akkor a sorrend a pártok nagysága szerint alakul. Einök: Majd megkérdezzük Sulyok'Dezső képviselő urat. Szólásra következik Bognár- József kép­viselő úr. " Bognár József (kig):, T. Nemizetgyűlés! Amikor pártom nevében a felhatalmazási ja­vaslathoz hozzászólok, akkor először ;is azt sze­' retném hangsúlyozni, hogy a felhatalmazás, amely a kormány iránti bizalomnak vagy bi­zalmatlanságnak a kérdése, véleményünk sze­rint a belpolitika minden , tényével összefügg ~ és ezért a mai alkalmat árra is .szeretném fel­használni, hogy a belpolitikai élet minden kér­désére kitérjek és pártom részéről ezek alap- , ján döntsek arról, hogy a- felhatalmazást meg­adjuk-e. ; Mivel azonban a mai 'magyar belpolitikai '. élet konstrukciója j a Függetlenségi Front párt­jainak szövetségében megtestesülő koalíció,3 így tehát világqs, -hogy a felhatalmazás kér­dése a magyar demokrácia ügyeit másfél esz-' . tendeje vezető Jsöiauició valamennyi líerdesé­yel is szorosan" összefügg. íviieiött à magyar koalíció mäi~ kérdéseivel foglalkoznék, szeretném előrebocsátani azt,. hogy/a magyar köztársaság kormányának egy minisztere Jegutóbb kijelentette a nemzet- -gyűlésben, hogy személyében nem híve' a koa­líciónak, de mint pártjának fegyelmezett ka­toná,i>a;, vállalja a Koalíciót.4 •'% • A magam részéről legyen szabad elöljáró­jában kijelentenem, hogy szerény közéleti te­vékenységemben, írásaimban, beszédeimben egyaránt a magyar koalíció ügyét igyekeztem szolgálni az elmúlt időszák. alatt és ma is az a meggyőződésem, hogy a koaüeiós kormány­zásra továbbra "is 'szükség van. . Nemcsak i Magyarországon működik koa­lició, hanem ^Európának igen jelentős részében ; is> koaliciós kormányokat látunk uralkodni. Véleményem szerint ennek nemcsak az az oka, hogy a jaltai egyezmény5 -a megszállt orszá- * " gokban a koaliciós kormányzás formáját írja elő, hanem az is, nogy ha Európa igen sok országúnak választási eredményét6 , mlegnézaük, akkor azt látjuk, hogy nagyjából az ötven­ötven száKUlékot^ nagyon is megközelítő ered­ményék jöttek ki a marxista és nem marxista pártok- között. Ez azt jelenti, hogyha á, felső vezetés részéről nem történnék kísérlet arra, hogy a különféle eszmerendszerek békés, alkotó munkában megférjenek egymás mel­lett, akkor az emberiség / két táborra oszot hatnék; e két táborra oszlás viszont egyetlen nemzetnek, de egész Európának se kívánatos Oka még a koalíciós kormányzás egész

Next

/
Thumbnails
Contents