Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-66

9^9 A nemzetgyűlés 66. ülésé 1946. do Íjuk, akkor látjuk, hogy mélységek felett járunk. Itt nem lehet, t. képviselőtársaáni ötletekkel dolgozni. Hová jutunk az ötletekkel? Hajdú Ernőné t. képviselőtársunk azt ajánlotta, hogy ezeket a gyermekeket tegyük be nagyszerű intézetekbe, ahol (Hajdú Ernőné (szd): Elsőrendű szakemberek, pedagógusok, orvosok nevelik! — Lévay Zoltán (msz): Janicsárokká!) »ezekkel a, nagyon rossz pozieióba született, lelkileg már amúgy is sóikkal érzékenyebb gyermekekkel elsőrendű szakemberek, elsőrendű pedagógusok, elsőrendű orvosok foglalkoznak, akik őket a szociális társadalomiba beilleszkedő, hasznos emberekké tudják formálni«. T. Nemzetgyűlés! Kérdezem, a mai körülmények közt hol van az ország abbiam az anyagi helyzetben, hogy a törvényes gyermekeknek biztosithasson ilyen nagyszerű nevelést? (Lévt

ay Zolit án (msz): Még a törvényes árváknak sines ilyen! Könnyű ezt mondani! — Hajdú Ernőné (szd): Gróh képviselő úr azt mondta, hadd aludjanak fapriccsen, hia szeretettel el vannak látva!) A törvényes gyermekek gondja természetszerűleg a szülőké, az apa és 'az anya talán éjszakákat töltenek ébren, hogy derék emberekké neveljék gyér' anekeiiket. Ha ezeket a szegény, háziasságon kívül született gyermekeket ilyen nagyszerű intézetekbe . tudnók tenni, ' mint ahogy erre nincs mód, mire vezetne ez? Az erkölcsi felfogás lazítására, mert hiszen akkor (Hajdu Ernőné (szd): Micsoda álszenteskedés!) a szegény körülmények közt lévő és a vallást nein olyan mélyről átélő családok azt gondolhatnák: tulajdonképpen mi hátrányban vagyunk. a törvényes családot anyagi gondok nyomják, a törvénytelen gyermekek számára pedig itt vannak a nagyszerű nevelőintézeteik! (Hajdú Ernőné (szd): Képmutatás? Szégyen ilyet mondani! — Andrássy Dániel, (kg): Halljunk akkor okosabb javaslatot!) Még töbib szempontból kell Hajduné képviselőtársunk kijelentéseivel f oglalkozno m. Ö ugyanis többek között' azt is kivánja, hogy ha a mő »bizonyos • kort elér, akkor legyen szabad és legyen szíve és joga, hogy önállóan és saját felelőssége tudatában lehessen gyermeke, ha ezt akarja«. Azt is mondja, hogy nagyszerű Világ felé vezetnek beninünket a materialisták, amikor »egy szabad —• nemi politikailag, hanem a családi élet szempontjából szabad«, (Hajdú Ernőné (szd): Ezt nem mondtam» ez nem iga»!), — »blolidlog, mindenki számára kötetlen, de tisztultabb«, — megint nem értem, hogy a kötetlen hogyan lehet tisztultabb?! — »életért akarnak dolgozni!« Nem tudom, mire alapítja Hajduné t. képviselőtársunk ezt a felhívást a női társadalomhoz, hogy ez lesz az erkölcsösebb, a szebb, a boldo-Í

jiaob élet. Kern tudom, mire alapítja a köteten nemi elletnek és a nők szabadosságának ezt a dicséretét, amikor másfelől azt mondja, hogy a házasságot szentségnek isnieiri el és tiszteli?! (Felkiáltások a szociáldemokratapárt oldalán: Na igen!) Kérdezem, milyen szentség az a házasság, amelybe meghurcolt erkölccsel és testtel mehetnek bele a házasságot kötő felek? Mire alapítja vájjon ezt a megengedlhetőséget? Vájjon a sajátmaga felfogására? És szabad ezt megtenni? Hiszen a Tízparancsolat, tehát már az ószövetségi kinyilatkoztatás is tiltja ezt a hatodik parancsolatban, a kilencedik parancs olatban pedig a háziasság zártságát védi^mondván, hogy »felebarátod feleségét ne kívánjad«, évi okfaber hó i-én, pénteken. 980 tehát már a bűnös gondolatot is tiltja. Bűnre ne kívánjad! Az ószövetség is ilyen erősen védi az életforrásokat ia jövő generáció szempontjából, de a jelen generáció érdekében is, mert a^ közösségnek az az érdeke, hogy tiszta magánéletű emberekből álljon. De Krisztus urunk is azt mondja, hogy már a bűnös gondolat is tilos, olyan, mintha már cselekedet volna. Azt mondja, aki a szívében megkívánja bűnös módion az asszonyt, az már vétkezett úgy, mintha cselekedetileg vétkezett volna. (Andrássy Dániel (kg): Saj1 nos, az emberek hajlamosak a parancsokat megszegni! Ezért kell a törvény, hogy rendezzük a következményeket!) Nagyon .sajnálom, hogy még tovább kell foglalkoznom ezzel a kérdéssel, mert olyan nagyra tartom Hajduné képviselőtársunknak azt a nagy munkáját, amelyet belefektet az egész tevékenységébe. Különösen sajnálom a következő kitételét: »A nemeknek egymás iránt érzett vonzalma; olyan hatalmas, természeti erő, hogy azt semmiféle büntetéssel, megtorlással, semmiféle eszközzel eltiltani nem lehet.« Tessék tehát ezen vonzás nyomában kötetlenül haladni! Az ő felszólalása szerint tehát a nőnek joga van házasságon, kívül is anyává lennie éppen úgy, ahogyan a férfinak is joga van a maga ösztöneit követnie. Legyen szabad megmondanom, hogy minél inkább elvesszük az embertől a mágia felsőbbrendűségének tudatát, minél inkább beleszuggeráljuk, hogy az emberben az alacsonyabbrendű természet olyan. parancsoló erő, amelynek nem lehet ellentállni, annál inkább gyöngítjük ellenállási képességét. Senkinek nincs joga törvényellenesen a természet ösztöneit követni, de mindenkinek joga van megkívánni, hogy az ország legilletékesebb helyéről, a nemzetgyűlésből, ne vegyék el felsőbbrendűségének tudatát. • azt, hogy nemcsak test vagyunk, hanem lélek és szellem; is és az értékrangsorban a léleknek, a szellemnek kell elfoglalnia az első helyet a testtel szemben (Andrássy Dániel (kg): Ez igaz! így van!) és uralkodnia kell felette. Erre azonban nem is akarok saját szavaimmal felelni, hanem dr. Kiss Ferenc egyetemi tanárra hivatkozom, aki nem papi ember, nem szerzetes, még csak nem is katolikus, hanem proteis'táms ós nem filozófiával foglalkozik, hanem az anatómiai, a bonctani intézet igazgatója. (Az elnöki széket 12 óra 22 perckor Kéthly Anna foglalja el.) Dr. Kiss Ferenc, a Teleia Egyesület 1937-ben tartott ülésén az erkölcsi nevelésről beszélt. Arról a sorrendről szólott, amely szerint a test alsóbbrendű, mint a lélek, tehát tartozik a léleknek engedelmeskedni, az, ember pedig tartozik a maga lelki erejét a testtel szemben érvényesíteni. (Egy hang a szociáldemokratapárt oldalén: Krisztus azt mondta, hogy a lélek kész, de a test erőtelen!) De azt is mondta Szent Pálnak, hogy »Elég neked az én kegyelmem ahhoz, hogy testedet kordában tartsd!« (Taps a szabadságpárt oldalán.) Azt mondja tehát Kiss Ferenc (olvassm): »Ezen sorrendnek a,z igazságát különösen akkor tapasztalja az ember, amikor szellemében igazi transzcendentális erők és elemek által megtermékenyül és miagHUiagán észlelheti addigi lelki és testi életének mélyreható változását