Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-65

923 A nemzetgyűlés 65. ülése Ï9Â6. szó ellen is tiltakozik. Kérem ezért, hogy a zsidóság ezt ismerje el, felejtse el a szenvedéseket. A törvényjavaslatot, amelyet pártom elfogadott, a parasztság részéről is nagy örömmel fogadom el. (Helyeslés és taps a kisgazdapárton. — Felkiáltások a szabadságpárton — Andaházi-Kasnya Béla (kg) felé: Nem zárják ki? — Derültség.)*09 Elnök: Kíván még vaJJaki a törvény javaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. , Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét). Elnök: Kíván valiaki a címhez hozzászólni? (Anti Ödön (kg) szólásra jelentkezik.) Anti Ödön képviselő urat illeti a szó. Anti Ödön (kg): T. Nemzetgyűlés! Kötelességemnek tartom, mint zsidóvallású nemzetgyűlési képviselő, hogy köszönetet mondjak a kormánynak, elsősorban Ries István igazságügyminiszter úrnak, az eladó úrnak és előttem felszólalt képviselőtársaimnak is azért, hogy ez a törvényjavaslat általánosságban elfogadtatott. Igen köszönöm közvetlenül előttem felszólalt paraszti képviselőtársam felszólalását, aki kijelentette, — amit én jól tudok — hogy a magyar paraszt sohasem volt antiszemita. Én jómagam 35 éves koromig, tehát 35 évig éltem egy ezer lelket számláló kis községben, ahol jó apám mint szatócs, kiskereskedő és kisbirtokos élte végig életét és ott is halt meg ebben a kis községben. Jól tudom, hogy a magyar paraszt nemhogy antiszemita lett volna, hanem nyugodtan mondhatom, hogy többségében filoszemita. Emlékezzünk csak vissza azokra az időkre, amikor kitiltották a zsidó állatkereskedőket a vásárokról. A magyar parasztság valósággal felzúdult, józan paraszti eszével rögtön belátta, hogy evvel kizárták az egészséges konkurrenciát. De továbbmegyek, t. Nemzetgyűlés. Amikor bejöttek a németek, amikor ránkszakadt a sötét időszak, amikor gettóba hurcolták bennünket, akkor, az azt megelőző időben a 'magyar paraszt volt az, aki elvitte egyes holmijainkat és átmentette nekünk. {Úgy van! Úgy van! a szabadságpárt és a kisgazdapárt soraiban.) A magyar paraszt volt az, aki nagyon sok helyen, sőt a legtöbb esetben nem fogta rá, hogy az orosz elvitte. Jómagámnak is olyan paraszt adott vissza egy pár ruhadarabot, akinek egyébként minden holmiját elvitték, de az ő becsületessége nem engedte meg azt, hogy a sorsüldözött, legyilkolt, vagy sok szenvedés után visszatért magyar zsidót megkárosítsa. Parragi igein t. képviselőtársam részletezte néhány mondatban azokat >a szörnyűségeket, amelyeken keresztülmentünk. Legtöbibiinik, jómagam családjának és rokonaimnak túlnyfunó része is. az auschwitzi haláltáborban, gázkamrákban és egyéb kínzó helyeken lelte halálát. Mi, akik hazajöttünk, csak háláévi október hó 3-án, csütörtökön. 924 val és elismeréssel tartozhatunk azoknak, akik iái nehéz időkben bennünket támogattak. A munkatáboroisoikat tömegével hurcolták ki a Don mellé, az akkori honvédelmi miniszternek avval a bizalmas utasításával, hogy egy se jöjjön, belőlük hazai. Nagyon nagy köszönettel tartozunk azért, hogy ennek megállj-t kiáltott egy ember és tízezrével mentette meg a munkaszolgálatos zsidókat kint Oroszországban. Ez az ember nagyüaconi Nagy Vilmos volt(Éljenzés és taps a szabadságpárt soraiban és a kisgazdapárt egy részén-) Igazolni tudom azt is, amit több előttem félsz ólait képviselőtársam említett, hogy a magyar papság is n*gy segítségünkre volt. El kell ezt ismerni és le kell nekünk zsidóknak rónunk a hálánkat velük szemben. Jómagam is öcsémmel és még egy munkatáboros társammal együtt az utolsó heteket a mohácsi barátok pincéjében töltöttem. Bizony, ha a Gestapo és a németek, akik még ott voltak, rájöttek volna erre, az a rendfőnök ezért súlyos büntetéssel, talán halállal lakolt volna. (Ugy van! Úgy van! Taps a szabadságpárt soraiban. — Nagy Vince (msz): Most biztosan, reakciós!) T- Nemzetgyűlés! Huszonöt évig plántálták bele ta magyar népbe az antiszemitizmust. Mi magyar zsidók tudjuk, hogy ezt már ólholnapra kiirtani nem lehet. Még ma is> igyekeznek egyesek, ahol csak lehet, reánk rosszat kitalálni és reánk sütni. Mi magyar zsidók azt mondjuk, az, bogy az ember vallása zsidó, néni előny, csak nem lehet hátrány. Ha az a zsidó bűnözik, tessék a törvény szigorával rácsapni, de nem lehet általánosítani sem a zsidókérdésben, sem semmi egyébben. (Ügy van! Úgy van! Tn-ps a szabadságpárt és a kisgazdapári soraiban. — Felkiáltások ugyanott: Ez az igazság! — Vásáry József (msz): Ha állásban van és párthoz tartozik is!) T- Nemzetgyűlés! Nagy Vince képviselőtársam azt mondotta, hogy a pártvezetőknek, a képviselőknek kell előljárniok abban, hogy meglegyen a megbékülés ebben az országban {feimaltások a szabadságpárt s\órmban: Kellene!) és hogy az antiszemitizmus, amelyet beleplántáltak ebbe a-népbe, ki legyen belőle neveivé. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt soraiban.) Teljes mértékben csatlakozom az ő felszólalásához azzal, hogy rendkívül mélyen fájlalom, hogy ebben a nemzetgyűlésben ma, amikor ez a nemzetgyűlés egy olyan törvényjavaslatot tárgyal, tamely nemcsak belpolitikai-Lag, hanem külpolitikai viszonylatban is igen jeientős, van egy párt, amely nem állított szónokot. (Borsa Mihály (kg): Kergetik a csodaszarvast!310 —

Derültség. — Vásáry József (msz): De koalíció van, megbocsátják neki!) Tudomására hozom ennek a pártnak, hogy ennek a törvényjavaslatnak igen nagy jelentősége van. A nemzetgyűlés tagjai spekulálhatnak, beszélhetnek a saját felelősségükre a saját személyükben erkölcsileg és vagyonilag bármit is, de ha valaki a nemzetgyűlésbe meg van választva és ott el kell foglalnia méltó helyét, akkor ennek a nemzetgyűlésnek minden egyes tagja felelős a nemzetnek, különösen ebben a korszakában, ebben a nehéz idejében azért, hogy helyt kell hogy álljon választóival, de elsősorban nemzetével szemben. (Ügy vanfi Ügy van! a szabadságpárt soraiban.) Tndja meg az a párt, amely nem állított ide szónokot, hogy Parisban az angol békedelegáció a következő javaslatot nyújtotta be. (Halljuk! Halljuk!) Az angol békedelegáció