Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-65

907 A nemzetgyűlés 65. ülése 1946. is mentegesse. (Reicher Endre (kg) : Nem olvasta a felszólaló úr a bizottság jelentéséit! Ha elolvasta volna akkor ezt nem mondaná!) Be rá kell .mutatnom arra is: az az állítás, hogy a szervezett ellenállás 1944 március 19-e után lehetetlenült, történelmileg is helytelen. Ebben az időben az emberekben mind elevenebbé vált a szabadság- és a békevágy, s a fokozódó zsidóüldözések közepette sokkal inkább mint eilőbb, nevelkedett a zsidók védelmezése is. Az embermentés szervezett formája a Horthy^i'dlőkben egyáltalán nem folyt, legalábbis hol találunk olyan rendelkezéseket, olyan törvényeket, amelyeik egyáltalán erre mutatnak, vagy halvány árnyékát is mutatják ennek"? (Reicher Endre (kg): Mondom, hogy nem olvasta el a bizottság jelentését a szónok úr! Tessék elolvasni a bizottság jelentését, amelyben benne van az, hogy éppen ezzel helyezkedett szembe! — Felkiáltások a kommunistapárt oldaián: Ne zavarják a szónokot! — Szobek András (kp) államtitkár: Kérjem szót és akkor beszéljen! — Reicher Endre (kg) : Nyílván valótlan tényeket nem lehet állítani még pártszempontból sem! — Apró Antal (kp) : De menteni sem lehet ügyes fiskális fogással!) Kétségtelen, hogy a Horthy-rendszer előkészítette a miaga törvényeivel azt, hogy lassan elérjenek oda \ ezek a törvények, hogy magukévá tegyék a nürnbergi paragrafusokat és a nürnbergi szellemet. Hol vannak tehát a szervezett formák, (Apró Antal (kp): Az első és a második zsidótörvény mikor jött?) amelyeken keresztül 1944 előtt intézményesen vagy szervezetten történtek ilyen intézkedér sek1

? Nyilvánvaló, hogy ha ilyen cezúrát akarunk meghúzni, ez csak mentő szándék: menteni kívánja ezt a letűnt gyászos rendszert egyéni érdekből. T. Nemzetgyűlés! Ezek a törvények fokozódó menetben mutatják a szervezett gyilkolást, azt a fokozódó embertelenséget, amelyre a koronát kétségtelenül 1944 tette rá. A magyar népnek sem kül-, sem belpolitikai szempontból nem érdeke az igazság elleplezése, de nem is kenyere ez a magvar nép dolgozó millióiinak, A béketárgyalásokon is tapasztaltuk, hogy a reakció ilyen manőverei mennyire megnehezátiették a béketárgyalások menetét. A Magyar Kommunista Párt a legkíméletlenebb harcot hirdeti és folytatja a reakció minden megnyilvánulása, így az antiszemitizmus ellen is. Nem elégszik meg féligazságokkal és nem tűri a kérdések és igazságok elkenését vélt nemzeti célok szolgálatában, t

a reakció mesterkedései és Horthyék, Imrédyék, Bárdossyéik rendszerének valamilyen formában való mentése érdekében, A mi politikánk, a Maígyar Kommunista Párt politikája mindig a nemzet érdekeinek következetes védelmét szolgálja és ezért emeljük fel szavunkat itt az ilyen kísérletek ellen. T. ;

Nemzetgyűlés! A törvényjavaslatot egyébként pártom és a magam nevében a tárgyalás alapjául elfogadóim, azzal a megjegyzéssel, hogy az, 1. § (2) bekezdéséhez a részletes tárgyalás során módosító javaslatot kívánunk benyújtani. (Taps a kommunistapárt soraiban.) Elnök: Szólástra következik a kijelölt szónokok közül? Gyuriiovits Károly jegyző: Száva István! Elnök: Száva István képviselő uralt illeti a szó., Száva István (szd) : T. Nemzetgyűlés! A lapok még mia is tele vannak ilyesféle hirdetésekkel: »Keresem férjemet, fiamat, feleségeévi október hó 3-án, csütörtökön. 908 met. Ki tud róla?« — fényképpel vagy fénykép nélkül, pedig több, mint másfél esztendeje, közel két éve annak, hogy az ország fővárosa is felszabadult a nyilas banditizmus uralma alól. De ha megnézzük például .a két nappal ezelőtt befejeződött nürnbergi per jegyzőkönyveit, vagy az ítélet indokolását, a legkevésbbé sem csodálkozhatunk .azon, ha nem másfél, vagy két esztendő, hanem még hosszú-hosszú esztendők múlva is itt lesznek a nyomai a német nácirendszernek éppúgy, mint a magyarországi nyilasrendszernek, a Szítójay-kormányzat uralmának és az azt megelőző korok reakbiós rendelkezéseinek. A nürnbergi per305

indokolása elmondja, hogy Höss, az auschwitzi tábor parancsnoka eskü alatt vallotta, hogy 1943 elejéig, amikor tehát még két teljes esztendő állt a német nácizmus rendelkezésére, egyedül Auschwitzba« két és félmillió zsidót gyilkoltak le és további félmillió volt azoknak a száma, akik ott éhenpusztultak. Adolf Eiehmann, a zsidótlanítás legfőbb birodalmi biztosa, ugyancsak a nürnbergi perben tett vallomást arról, hogy Németországban hatmillió zsidót irtottak ki és ebből négymilliót gázosítottak el. Magyarországon az 1941-es népszámlálás adatai szerint 725.000 izraelita vallású állampolgár élt. Ez a szám az akkori nagyobb területre vonatkozik, a mai örszágterületre ebből valamivel több mint 400.000 ember esik. Ebből a 400.000 emberből 150.000. tehát az eredeti létszám háromnyolcadrésze maradt meg. Ar

150.000 közül mintegy 70.000 olyan, aki munkatáborokból jött vissza, s összesen 80.000 volt a ^felszabadulás időpontjában a magyarországi izraeliták száma. Ha közelebbről nézzük meg ezt a 150 ezer embert, akkor szinte megdöbbentő adatokat látunk. Túlnyomó többségük) a fővárosban az öregek közül kerül kii: 60 éven felüli e lakosságnak 25%-a. -Vidéken nem ez a helyzet. Budapesten ittmaradtak az öregek a gettóban, vidékről azonban kivitték őket Auschwitzba s ott az öregek elpusztultak. Magyarországon 1941-ben 178 ezer 16 éven aluli zsidógyermek élt, az összes zsidólakosságnak körülbelül egynegyed része. Ma ezek száma nem sokkal haladja meg ß 15 ezret, tehát mindössze egytized része. Következésképpen, amint a számok is mutatják,^ a megmaradt zsidók is kihalásra vannak ítélve. Az elmúlt esztendőben 7906 elhalálozással szemben mindössze 518 volt a születés, 'ami azt jelenti, hogy a természetes fogyás egy évben több volt, mint az azt megelőző öt esztendőben. Természetesen azonban ezek csak az emberéletben közvetlenül bekövetkezett károk. Senki sem tudja felmérni azoknak számát, akik az elszenvedett üldöztetések, nélkülözések, szenvedések következtében korábban haltak meg, vagy korábban fognak meghalni úgynevezett természetes halállal, mint ameddig éltek volna. Ki tudja felmérni azt a rengeteg testi ós lelki szenvedést, nem beszélve az óriási anyagi károkról is, amelyek itt Magyarországon nemcsak az egyes izraelita vallású magvar államoolgárok megkárosodását jelentették, hanem jelentették a nemzeti vagyonnak csökkenését is, hiszen ezeknek az értékeknek igen nagy részét kivitték az országból, és nem titok, hogy ennek nagyon kis része lesz az, amit visszakaphatunk. T. Nemzetgyűlés! Ezeknek a borzalmaknak kisebb része a saját szemünk előtt játszódott I le, hiszen valamennyien láttuk a csillagos jel-