Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-65

âftè À nemzetgyűlés 65. ülése 1946. emberi méltóságot. A magyar népparlamenthez illő történelmi cselekedet, hogy az emberi méltóságot helyreállító törvénysorozattal, a demokrácia evangéliumával szentelje ezt a megcsúfolt csarnokot a tiszta népakarat templomává. Ezzel az elégtétellel nem csupán a zsidóságnak tartozunk, hanem egésa önmagunknak s a demokráciában szerveződő magyar nemzetnek. A rendi Magyarország a vitézi kardokra .alapozta a nemzeti becsületet, a Horthy-rendszer még .mindig avval a hóbortjával büszkélkedett kicsinységének nagyító tükrében, hogy katonaneimzetet nevel a magyarságból. Mi új .becsületet akarunk szerezni a, magyar nevezetnek, amely nem fegyvereken alapul, hanem munkán és emberségen. Ennek a törekvésünknek vonalát jelzik eddig alkotott törvényeink. Ezeknek sorát kiemelkedően fogja ékesíteni az az új törvény, amely demonstratív és valóságos szatiszfakeiója a förtelmekbe züllesztett emberi méltóságnak. Minden emberi érzésünkben megrendülve állunk a zsidóság kétezredéves szenvedéseinek e legtragikusabb szaka előtt. Az elégtételadáshoz tartozik annak megállapítása is, hogy a zsidóságot méltatlanul érte ez az égbekiáltó meggyaJláztatás. Hiszen miként ma egy hete •más vonatkozásban szerencsém volt kifejteni a t. Nemzetgyűlés előtt, a Szentírás első lapjain éppen a zsidóság adta az emberi méltóság legmagasabb fogalmazását és vette fel örökérvényűén azokat az emberi alapeszményeket, amelyek megvalósulásától joggal remélhetni az emberiség boldogulását. Ilyenek: az embernek a természeti javakhoz való eredeti joga. a munka, mint az összes emberi jogok alapja, az általános munkakötelezettség törvénye, a nagy termelő eszközökben való köztulajdon elve és végül a szeretet parancsának, a későbbi keresztyénség második alaptételének eredeti felvetése. A zsidókon tragikusan teljesedett be Alkybiádesnék a szellemes aforizmája, amely szerint mindent a maga ellentéte szül. Éppen a mózesi törvényeikben találjuk a faji egyenjogúság legemberségesebb kodifikálását a következő szavakban (olvassa): »Egyenlő törvénye legyen nálatok a jövevénynek és a lakosnak. Ha jövevény ember bujdosik közöttetek, a ti földetekben, bosszúsággal azt ne illessétek. Mint szintén a lakos közöttetek, olyan legyen -••közöttetek a jövevény és szeresd azt, mint magadat, mert ti is jövevények voltatok Egyptomnak földjében.« Jézus oly nagyra értékelte ezeket a törvényeket, hogy ezt mondta róluk: »Nem azért jöttem, hogy a törvényeiket eltöröljem, hanem hogy betöltsem.« De a szűkebbkörű magyar élet terem is vannak a zsidóknak érdemeik az ipari és a kereskedelem kifejlesztésében, a kultúra emejése és szilárdítása tekintetében, sőt a demokrácia .előkészítésében és megerősítésében s hogy még közelebb maradjunk a helyhez, ahol tárgyaljuk észt a javaslatot, Budapest megmagyarusodiásában is értékes szerepük volt, Jedíllemző az osztályuralmi rendszer hazug erkölcsére, hogy a zsidóságot mégis éppen annak a 'politikai érának során érték a legkegyetlllenebb sérelmek, amely a keresztyén jelzővel hivalkodott. A zsidóüldözés nem mos- tanában kezdődött, hamemt az 1919es ellen-Jorriaidalommal, a Horthy-uralommall együtt, amikor pedig még nem hivatkozhattak a német 'kényszerre, pedig ismeretesek a Horthy-esalád évi október hó 3-án, csütörtökön. 900 zsidó kapcsolatai. Götmlbös nyugodtan fogadta el Vida Jenőtől, a hatalmas zsidó kapitalistától a pénzt az 1935-ös választásra, a MÉP pénzért árulta a zsidóknak a kormányfőtanácsosi címet. Mindezek nem gátolták a keresztyén kurzust abban, hogy nyonubiain ezután elpusztítsa azt a zsidóságot, amelynek jórészben köszönheti gazdasági alapjait. ' A 25 éves üldöztetést csak betetőzték az 1938ban kezdődött zsidótörvények. Ezzel a zsidóüldözés kilépett az úgynevezett egyéni akciók vonalából és most már az állami apparátus hivatalból folytatta a magyar becsület rontását — német zsoldban. A népbíróságok már jérészt meg Lettek a maguk kötelességét e téren, megérdemelt megtorlásban részesítették a zsidiónyomorítók és gyilkosok egyr észét, akik kézrekerültek. Most a parlamenten van a sor, hogy megtegye a magáét és törvényben szolgáltasson teljes erkölcsi és részbeni anyagi elégtételt a zsidóságnak az őt ért üldözés megbélyegzésével, valamint anyagi jóvátételt az elszenvedett károsodások enyhítésével. Ezt a célt szolgálja az előttünk fekvő javaslat, amelyet nyomtatásból ismernek igen t. képviselőtársaim, ennélfogva annak teljes felolvasását (mellőzöm. Csak két körülményt emelek ki. A törvényjavaslat nemcsak az izraelita vallásúak támogatására nyújt lehetőséget, hanem a keresztyénné lett zsádószármazásúak részére is, mert 'őket is ugyanolyan sors érte. A zsidók vallásuk, — és ez a második, amire felhívom a t. Nemzetgyűlés figyelmét — illetőleg származásuk miatt szenvedték üldöztetést a náci és nyilas barbarizmustól, tehát olyan tény miatt, amely az egyéni akarattól és elhatározástól független. A törvényjavaslat bizottsági tárgyalásiáná1

! azonban jelentkezett azoknak a mártíroknak tiszteletreméltó emléke is., akik a, demokrácia előkészítésére irányuló ak; tív miaiglatartásuk miiiatt szenvedtek testi és lelki megnyomoíríttatást, avagy hősi halált. A bizottságban egyöntetűen alakult ki az a felfogás, hogy ezeknek a cselekvő mártíroknak emléke is megérdemli és joggal igényelheti, hogy törvényben szolgáltassunk elégtételt hősi áldozatukért. T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat indokolásának utolsó mondatával fejezhetném, be legméltóbban azt a besizédet, amelyben ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra: Keiméi j ük, hogy a magyair zsidóság, amely a jelen törvéninyel elnyeri az őt méltán megillető erkölcsi elégtétel teljességét, feledni fogja az elmúlt korszak boraalmait és legkiválóbb elődeinek példájához "hívenu, miniden szellemi és anyagi erejének áldozatkész latbayetésével veszi ki részét Magyarorsaág újjáépítésiének hatalma® fellaidatábó&i T. Nemzetgyűlés! Ajánlom a törvény javaslatnak általánosságban való elfogadását. (Taps.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? Gyurkovitis Károly jegyző: Parragi György! Parragi György (kg): T. Nemzetgyűlés! (Elénk éljenzés és taps a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban.) A magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről szóló törvényjavasíliatot úgy pártom, amint a magam nevében a legnagyobb örömmel elfogadom és megszavazom. Ä. malglam részéről úgy iáttom, hogy erre a töryényjavfaslaitra már korábban lett, volna szükség. Szükség lett volna erre a törvény- javaslatra elsősorban azért, hogy a demokrá-