Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-65

âftè À nemzetgyűlés 65. ülése 1946. emberi méltóságot. A magyar népparlamenthez illő történelmi cselekedet, hogy az emberi mél­tóságot helyreállító törvénysorozattal, a de­mokrácia evangéliumával szentelje ezt a meg­csúfolt csarnokot a tiszta népakarat templomá­vá. Ezzel az elégtétellel nem csupán a zsidó­ságnak tartozunk, hanem egésa önmagunknak s a demokráciában szerveződő magyar nem­zetnek. A rendi Magyarország a vitézi kardokra .alapozta a nemzeti becsületet, a Horthy-rend­szer még .mindig avval a hóbortjával büszkél­kedett kicsinységének nagyító tükrében, hogy katonaneimzetet nevel a magyarságból. Mi új .becsületet akarunk szerezni a, magyar nevezet­nek, amely nem fegyvereken alapul, hanem munkán és emberségen. Ennek a törekvésünk­nek vonalát jelzik eddig alkotott törvényeink. Ezeknek sorát kiemelkedően fogja ékesíteni az az új törvény, amely demonstratív és valósá­gos szatiszfakeiója a förtelmekbe züllesztett emberi méltóságnak. Minden emberi érzésünkben megrendülve állunk a zsidóság kétezredéves szenvedéseinek e legtragikusabb szaka előtt. Az elégtételadás­hoz tartozik annak megállapítása is, hogy a zsidóságot méltatlanul érte ez az égbekiáltó meggyaJláztatás. Hiszen miként ma egy hete •más vonatkozásban szerencsém volt kifejteni a t. Nemzetgyűlés előtt, a Szentírás első lapjain éppen a zsidóság adta az emberi méltóság leg­magasabb fogalmazását és vette fel örökérvé­nyűén azokat az emberi alapeszményeket, ame­lyek megvalósulásától joggal remélhetni az emberiség boldogulását. Ilyenek: az embernek a természeti javakhoz való eredeti joga. a munka, mint az összes emberi jogok alapja, az általános munkakötelezettség törvénye, a nagy termelő eszközökben való köztulajdon elve és végül a szeretet parancsának, a későbbi keresztyénség második alaptételének eredeti felvetése. A zsidókon tragikusan teljesedett be Alky­biádesnék a szellemes aforizmája, amely sze­rint mindent a maga ellentéte szül. Éppen a mózesi törvényeikben találjuk a faji egyen­jogúság legemberségesebb kodifikálását a kö­vetkező szavakban (olvassa): »Egyenlő törvé­nye legyen nálatok a jövevénynek és a lakos­nak. Ha jövevény ember bujdosik közöttetek, a ti földetekben, bosszúsággal azt ne illessétek. Mint szintén a lakos közöttetek, olyan legyen -••közöttetek a jövevény és szeresd azt, mint ma­gadat, mert ti is jövevények voltatok Egyptom­nak földjében.« Jézus oly nagyra értékelte ezeket a törvényeket, hogy ezt mondta róluk: »Nem azért jöttem, hogy a törvényeiket eltöröl­jem, hanem hogy betöltsem.« De a szűkebbkörű magyar élet terem is vannak a zsidóknak érdemeik az ipari és a ke­reskedelem kifejlesztésében, a kultúra emejése és szilárdítása tekintetében, sőt a demokrácia .előkészítésében és megerősítésében s hogy még közelebb maradjunk a helyhez, ahol tárgyaljuk észt a javaslatot, Budapest megmagyarusodiásá­ban is értékes szerepük volt, Jedíllemző az osztályuralmi rendszer hazug erkölcsére, hogy a zsidóságot mégis éppen an­nak a 'politikai érának során érték a leg­kegyetlllenebb sérelmek, amely a keresztyén jelzővel hivalkodott. A zsidóüldözés nem mos­- tanában kezdődött, hamemt az 1919es ellen-Jorriaidalommal, a Horthy-uralommall együtt, amikor pedig még nem hivatkozhattak a német 'kényszerre, pedig ismeretesek a Horthy-esalád évi október hó 3-án, csütörtökön. 900 zsidó kapcsolatai. Götmlbös nyugodtan fogadta el Vida Jenőtől, a hatalmas zsidó kapitalistá­tól a pénzt az 1935-ös választásra, a MÉP pénzért árulta a zsidóknak a kormányfőtaná­csosi címet. Mindezek nem gátolták a keresz­tyén kurzust abban, hogy nyonubiain ezután el­pusztítsa azt a zsidóságot, amelynek jórészben köszönheti gazdasági alapjait. ' A 25 éves üldöztetést csak betetőzték az 1938ban kezdődött zsidótörvények. Ezzel a zsidóüldözés kilépett az úgynevezett egyéni ak­ciók vonalából és most már az állami appará­tus hivatalból folytatta a magyar becsület ron­tását — német zsoldban. A népbíróságok már jérészt meg Lettek a maguk kötelességét e té­ren, megérdemelt megtorlásban részesítették a zsidiónyomorítók és gyilkosok egyr észét, akik kézrekerültek. Most a parlamenten van a sor, hogy megtegye a magáét és törvényben szol­gáltasson teljes erkölcsi és részbeni anyagi elégtételt a zsidóságnak az őt ért üldözés meg­bélyegzésével, valamint anyagi jóvátételt az elszenvedett károsodások enyhítésével. Ezt a célt szolgálja az előttünk fekvő ja­vaslat, amelyet nyomtatásból ismernek igen t. képviselőtársaim, ennélfogva annak teljes fel­olvasását (mellőzöm. Csak két körülményt eme­lek ki. A törvényjavaslat nemcsak az izraelita vallásúak támogatására nyújt lehetőséget, ha­nem a keresztyénné lett zsádószármazásúak részére is, mert 'őket is ugyanolyan sors érte. A zsidók vallásuk, — és ez a második, amire felhívom a t. Nemzetgyűlés figyelmét — ille­tőleg származásuk miatt szenvedték üldöztetést a náci és nyilas barbarizmustól, tehát olyan tény miatt, amely az egyéni akarattól és elha­tározástól független. A törvényjavaslat bizott­sági tárgyalásiáná1 ! azonban jelentkezett azok­nak a mártíroknak tiszteletreméltó emléke is., akik a, demokrácia előkészítésére irányuló ak; tív miaiglatartásuk miiiatt szenvedtek testi és lelki megnyomoíríttatást, avagy hősi halált. A bi­zottságban egyöntetűen alakult ki az a felfo­gás, hogy ezeknek a cselekvő mártíroknak em­léke is megérdemli és joggal igényelheti, hogy törvényben szolgáltassunk elégtételt hősi áldo­zatukért. T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat indo­kolásának utolsó mondatával fejezhetném, be legméltóbban azt a besizédet, amelyben ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra: Keiméi j ük, hogy a magyair zsidóság, amely a jelen tör­véninyel elnyeri az őt méltán megillető erköl­csi elégtétel teljességét, feledni fogja az elmúlt korszak boraalmait és legkiválóbb elődeinek példájához "hívenu, miniden szellemi és anyagi erejének áldozatkész latbayetésével veszi ki ré­szét Magyarorsaág újjáépítésiének hatalma® fellaidatábó&i T. Nemzetgyűlés! Ajánlom a törvény javas­latnak általánosságban való elfogadását. (Taps.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? Gyurkovitis Károly jegyző: Parragi György! Parragi György (kg): T. Nemzetgyűlés! (Elénk éljenzés és taps a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban.) A magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következmé­nyeinek enyhítéséről szóló törvényjavasíliatot úgy pártom, amint a magam nevében a legna­gyobb örömmel elfogadom és megszavazom. Ä. malglam részéről úgy iáttom, hogy erre a töryényjavfaslaitra már korábban lett, volna szükség. Szükség lett volna erre a törvény­- javaslatra elsősorban azért, hogy a demokrá-

Next

/
Thumbnails
Contents