Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-64
.861 A nemzetgyűlés GL ülvse 1040. helyzetem yan. (Zii'j és közbeszólások.) A/j a meggyőződésem, liogy a férfi ezt a váidiat neon birja el. E tekintetben az a véleményein, bogy egészen máskép kell megítélni a nőt és egészen máskép a férfit. (Mómis Illésné (szd): Miért?) A nő, még ha megbotlott, még ha tévedett is, az a gyötrő szenvedés, amelyen át kell mennie, amikor megtudja, hogy anyává lett és amikor ezt a rettenetes, elrejt tett szenvedését viseli hónapokon keresztül és é szörnyű szenvedések után mégis eljut a legmagasabb piedesztálra és anyává lesz, vezekelt és szereti gyermekét, mindig szereti — az apa, a férfi azonban nem tudja ezt megtenni. Ez végzetünk nekünk, férfiaknak, azt hiszem, hogy ebben minden férfi osztozik. (Egy hang a szociáldemokratapárt soraiból: Á törvény rendet csinál!) De tegyük fel, hogy a férfi hozzájárul ahhoz, hogy a törvénytelen gyermek az Ő házában legyen és ott nevelődjön. (Gyurkbvits Károly (szd): Vérszerinti gyermeke!) Nagyon szépen kérem az igen t. képviselő urat, talán beszeljen a képviselő úr és én fogok halllgatni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gróh József (kg): Most a hölgyekhez fogok intézni egy kérdést; vájjon azok a nők, akik háziasságban élnek és gyermekeik vajának, milyen IIélekkel fogadnák, ha az apa egyszercsak afeÉmondja; hozom a törvénytelen gyermekemet. (Hajdú Ernőné (szd) : Nem kelil behozni a családba! — Kiss Roland államtitkár: Ezt nem követeli a törvény! — Zaj.) Akkor, amikor a mostani gazdiasági viszonyok között olyan borzasztó nehéz az élet, amikor nem jut elég kenyér a törvényes gyermekeknek sem, az a szegény anya vájjon hogyan fogja ellátni azt a gyermeket, akire inest már szintén dolgozik, takarít és betegségében gondozza. (Hajdú Ernőné (szd): Az apa miajd egy kicsit meggondoljál a dolgot, igein t. képviselő úr! — Pászthory István (msz): Előre nem gondolkoznak! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet bérek, képviselő uiiak. Gróh József (kg): T. Nemzetgyűlés! Bátor vagyok ehhez hozzátenni és iáét kérdezni, ha akár az apának, akár az anyának törvényfelen gyermeke megy be abbia a családba, hogyan és mi módon lehet egy család gyermekeit tisztességre, becsületre tanítani, (Szabó Piroska (kp): Hal aiz cisfeblsisiz v)oit, (megtudja a gyermek!) amikor ai nagy fiuk és nagy leányok között ott leisiz a'z iá törvénytelen gye-rmjek... (Hajdu Ernőné (sizd): Megtudja ai gyermek, hölgy; lalz apja hogyan él a háziasságon kívül ! ~- Gyurfeovits Károly (szd): Aki nem' akair ilyen szégyent, viselkedjék rendesen. — Zaj.) Gróh József (kg) : ... aki élő tanuja annak, hogy ime: te apám, vagy anyáim, milyen súlyos vétket követtél el, aimíkor engem a világra' hiolztál. (Hajdu Ernőné (sízd): Néim kell elkövtetni a vétket! — Szabó Piroska (kp): Nem kötelező elkövetni! Miért tiltakozik ellene?! —Zaj.) Be tegyük fel, hogy az apa és az anya is hozzájárul, hogy az a gyermek a családban nevelődjék. A gyermek már egészen kicsiny korában is fogja tudni az ő törvénytelen származását, mert hiszen •&. család tagjai vagy a szomszédok erről tudfciak. (Egy hang a szociáldemokratapwi soratbcm: A törvény életbelépése után már nem lesz törvénytelen!) Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy gyermek felett mindig ott fog őrködni természetes any ja, J aki a helyzet, természetes folyományaévi szeptember hó 27-én, pénteken, 862 képpen csak azt az instrukciót adhatja gyermekének: Fiam, neked: éppen olyan jogaid vannak, mint a többieknek;, (Hajdu Ernőné (szd): Úgy is van!) ennek következtében ne hagyd magad. A jogoknak ez az állandó ébrentartása (Hajdu Ernőné (szd): Ugyanolyan ioga van!) önmagáiban elégséges lesz arra, hogy a helyzet tarthatatlanná váljék és éppen arra a törvénytelen gyermekre olyan nehéz helyzet álljon elő, amely reá nézve tökéletesen elviselhetetlen. Ezt 'maga a törvényjavaslat is elismeri, mert hiszen kimondija, nem is kívánatos, hogy a gyermeki nemző atyjánál, annak családjában nőj jön fel, mert hiszen állandóan a szeretetlenség tüzében fog élni, állandóan szemére fogják lobbantani, hogy ő törvénytelen származású. Most vizsgáljuk azt a másik lehetőséget, ha a gyermek nemző atyjának családján kívül él. Ezt az esetet a javaslat nagyon érdekesen taglalja. Ebben az esetben a gyermek a család tagjává válik, felette azonban az apának nincs apai hatalma. A gyermeknek jog'ai vannak azzal a családdal szemben, de az apának ai gyermek felett hatalma nincs. A gyermek érvényesíti jogait, de az apának még engedelmeskedni sem tartozik. Annak a gyermekinek éppen úgy ki kell szolgáltatni mindent, mint a törvényes gyermeknek, tehát úgy él, mint amikor a tyúkot beeresztik az éléskamrába. Az apának nincs rendelkezési joga. Ez körülbelül olyan lesz, mint most a háztulajdon: csak kötelességem van n tulajdonnal, de a gyermek felett apai hatalmam nincs. Ez önmagában is lehetetlen helyzetet teremt, mert hiszen a családi élet áj közösségen, az együttérzésen, az összetartásom épül fel. A családban mindenki dolgozik, még az egészen fiatal gyermekek is, èz a gyermek azonban nem lesz a család belső tagja, a családon kívül fog állni, nem veszi ki részét a család gondjaiból vagyis a családi egység megbomlik, lesz család, de lesz a családon kívül egy lény, egy törvénytelen gyermek, akinek jogai vannak a családdal szemben, de kötelességei seimilyen vonatkozásban sincsenek. (Gyurkoyits Károly (szd): Egyszerűen el lehet intézni, nem kell elkövetni!) T. Nemzeitgyűlés! Vizsgáljuk most meg, hogy mindez milyen eredményre vezet. Vegyünk például egy pesti családot, egy középosztálybeli tanárt, ügyvédet, orvost, miniszteri tanácsost vagy táblabírót, akinek van két-három gyermeke, akik már mind nagyok és egyetemre járnak és van egy törvénytelen gyermeke, (Egy hang a kisgazdapárt somiban: Bírónak nem lehet! — Derültség.) akit a családba nem tud bevezetni, tehát a házon kívül kell róla gondoskodnia. Ez a gyermek tehát vagy más háznál vagy internátus/bán fog nßvelőiani s ennek aiz egy&ilen gyermeknek a nevelése legalább is annyiba fog kerülni, mint a három gyermeké. Méitózitassé)kl elképzelni ezt a helyzetet a családban. Nézzük imieg most, hogy am mubatkotzák ez a isjyakoirliatban. Vafcárniap yan, efoédidlő, m a szegény asszony egész héten már aJgyoin" dolgozta magát, egy kis levest, főseteket és egypár zsíros,lángost csintált s azt mondja.: köszönöm, gyermekeim, ti vegyétek ki azt a falatot, amtílyiiket akarjátok, én a konyhában már ettem. Dehogyis evett» de nincs több, és ő a gyertaekeinek lafcarja odaadni. Az egyiknek azért, mert nagy, a ímlásikniak azért, ment kicsiny, a harmadikniaík azért, mert beteg ési miközben ő ezekkel iá gomidolatokkaíl! van elfoglalva, mindennap tanra gondol, hogy aiz Ö gyermekei mellett eigy' törvénytelen gyermekért
