Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-63
795 À nemzetgyűlés 63. ülése 1946. évi szeptember hó 26-án, csütörtökön. ,796 gyón ©dk hivatalos szerte- képviselője volt, azoknak'egy része ott foglalt helyet. Ebben a vonatkozásban tehát igaz ugyan, bogy most tágatuban érteimezzuk ügy kicsut a képviselői ÖSbizeiermetetlenseget, a lelsónazban azonban ebben a> vonáluozásban aiag-ulig volt összeíemetetleinseg, e<supan a főispánok voltak, kiszorítva a lelsönazböligen t. î\ emz,etgyulés ! Különösen foglalkoznom • kell JJeneis István képviselőtársam Leiiszodalásavial, mert az 'szerény véleményem isaeriuit r agy, i féii-eér Lésen alapszik.' illírre a félreértésre szeretnek rámutatni. Dénes Itsivan igen t. képviselőtársam aiiudait^a választójogi törvényre es kiiogásol.ta'a törvényj^vasiatôan foglalt reniaeilüezesejiiet, amelyek a; nyiias párttag okát zárjak ki a képviselöváiasztasoiá.iDoi. -^ Dénes István képviselőtársamnak szerény yélemenyem : szeriht egyben van abszolút igaza. Ez a kérdés nem tartozik ide, az összeíerJietetieinségi törvényjavaslathoz, ez egy választójogi probléma es ezt aminakidejáa ott kellett volna elintézni. Miután azonban a pártok, a demokra;tiikus pártok és a kormányzat rájöttek arra, hogy ezt a kérdést a választójogban rosszat oldották meg, most idenozták. Ez az ,, általános törvenyiszerkesz.tes szem' pongábói hiba, nem. éppen valanii szép törvén yszerkesztes, nem válik a törvény tisztele lére, de általános és megokoit gyakorlat,, mert ha az ebből- folyó károkat másképpen akarta volna a kormány és a nemzetgyűlés eüminálni, akkor nem tudtunk volna, inetvé a, kormány nem tudott voina mas niegoiiaást találni, minthogy egy külön törvényjavaslatot kellett volna hoznia a választójog reformjáról és ezzel egyidejűleg előterjesztenie. Ezt azonban, azt keli mondanom, általános szokásként sohasem szokták tenni, hanem egy ilyen""nagyobb jelentőségű törvény reformja, revíziója akkor következik be, amikor noveliáris útón több különféle, későbbi időben észrevett hibáját egyszerre reparálják. Számos eset forauitelő a múltban is, hogy bekerült a törvénybe egy-egy paragrafus, amely szigorúan és logioe tulajdonkeppen oda nem ' tartozik. ÉrdeimÜeg azonban nem tudok Dénes István t, képviselőtársam álláspontjában osztozni. Tudniillik itt van előttem a választójogi törvény, az 1945 : vili. te, illetve annak ll- Fejezete, amely szabályozza a választói jogosultság és a választhatóság kérdését. Tökéletesem egyformán szabályozza, két v kivételtől eltekintve. v ^ A 6. i megállapítja, hogy nemzetgyűlési (képviselővé az választható, -akinek a választás időpontjában választójoga van, osak két/ kivétel van: tekintet nélkül arra, hogy a7 - vá- < lasztói névjegyzékbe fel'van-e véve vagy nem, tehát — hogy úgy mondjam —'a- választható -t'g van ebben a tekintetben tágabban meglapítva, mint a választójog és azután nem választható képviselővé — ez egy megszorítás — a honvédség éis a rendőrség tényleges szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagja. Ez a választójog és Vi választó jogosultság. Az összeférhetetlemiségi törvény javaslatiba r ^most bevett rendelkezés nemi ériíiti a választójogot, csak a választhatóság kérdését. Kimélyíti tehát a differenciát a választójog és a választhatóság között. A választójogot per abszolúte nem érinti, arra vonatkozólag semmiineimü rendelkezése' nines. (Dénes István (pk) : Helyes, ' akkor rendben van!) Ami Dénes István képviselőtársamnak további kritikáját illeti, arra vonatkozólag, hogy ez a ikérdés politikai terméiszetű, amire ' különben nem tartoznék ' válaszolni, mert hiszen ez ax kormány feladata, csak felhívom a figyelmet arra, hogy az összef érhetetleaség jelenlegi megállapításánál a pillanatnyi veszélyek kiküszöbölésére gondolt nyúlván a kormányzat és gondolnak a demokratikus pártok, amikor elfogadják ezt a, törvényjavaslatot. Természetesen nincs semmi akadálya annak, hogy ha a megbocsátás szelleme később majd ebben az országban úrrá lesz, a legközelebbi választójogi törvény megalkotásánál, vagy az. összeférhetetlenség noveliáris rendezésénél máskép, esetleg enyhébben 'fogják ebeket a^kérdéseket megoldani. Máris jelezhetem azt, hogy tudomásom, szepint — mert hiszem itt fekszik előttem a javaslat' — a demokratikus pártök megegyeztek egymással aziránt, hogy a 9. § (3) pontjám egy lényeges változtatást eszközölnek, mert hiszen nem kétséges, , hogy ezek alól is-lehetnek szükséges kivételek• rr Végül még Slachta Margit igen t. képviselőtársamnak két felvetett kérdésére akarok felelni. Az elsőre, a függőségre előbb már válaszoltam. Az eljárási szabályoknak és a jelen javaslatnak egyszerre, való tárgyalását kívánta igen t: képviselőtársam. Méltóztassék azonban, megengedni, hogy rámutassak árra: ez lehetetlen. Amíg nem tudjuk, hogy miben áll a törvény, hogy milyen lesz!, addig .nem lehet az arra a törvényre applikálható, annak a végrehajtásához szükiságes eljárási szabályzatokat »megcsinálni. Az tehát nem történhetik meg, hogyha-bizottság közben már tárgyalja ezeket^ az eljárási szabályokat, s az sem, hogy ebbe a ' törvényjavaslatba foglaltuk volna be* részletesén ezeket a szabályzatokat, (ügy van! a szabadságpárt oldalán.) Ezt nem akarták megtenni éppen azért, hogy ezzel elaszfikusabb legyen. Ha a Ház később úgy látja, hogy a szabályok nincsenek elé? jól megalkotva, változtathat ezeken a szabályokon. Éppen ezért az volt a kormány intenciója, hogy ne a törvény kenetén belül szabályozza az eljárási szabályokat. Ha 'már nem így nyert megoldást,, akkor egyszerre nem: tanácskozhatunk azoknak megalkotása felett, csak akkor, ha az összeférhetetlenségi törvényt a \nemzetgyűlés ,már .elfogadta, ha ezt- készen kapja' az a bizottság, amely majd hivatott ezeknek szabályait megállapítani. ' Arra vonatkozólag, hogy a törvény addig nem hatályosul, mint szakember —"hiszen nem tartozom iái kormányhoz, — azt hiszem, megnyugtató fele'-etet tudok adni igen t. képviselőtársamnak. Addig, míg a,zt a bizottságot a nemzetgyűlés meg nem alkotta, míg az össze nem ül és sajátmaga vagy -esetleg a nemzetgyűlésnek ettől eltérő határozata következteben más bizottságok által megállapított eljárási szabályok megállapítva nincsenek,; addig úgy sem tud' összeférhetetlenségi kérdésekééi foglEikozni, addág nem tud/e tárgyban a nemzetgyűlésnek javaslatot elkészíteni és addig a nemzetgyűlés " Összeférhetetlenségi kérdésekben nem* dönthet, tehát a törvény ai gyakorlatban amúgysem hatályos. (Helyeslés a szabadságpárt ' soraiban.) Végül ugyancsak Slachta Margit igém tvkép- ' viselőtársamnak még egy megjegyzésére kívánok . szintén abszolút megnyugtató felemeltet adni. Azt méltóztatott mondani, hogy ebben-az esetben olyan képviselők is kerülhetnek esetlég a -magyar parlamentbe, akik nem magyar í ^
