Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-63
781 A nemzetgyűlés 63. ülése 1946. szerint az választható meg nemzetgyűlési képviselővé, akinek &'választás időpontjában választói joga van. Ahhoz tehát, hogy valaki képviselővé1 legyen megválasztható, Választójoggal keli bírnia. Ha én az állampolgárok, a . munkások tekintélyes részét megfosztom választhatóságuktól,, egyidejűleg ímegf osztottam őket választójoguktól is. (Bencze Imre (kg) : Tévedés! A képviselő úr nem tud különbséget tenni az aktív-és a pásszív választójog között!) Nagyon ' jól tudom, 1 képviselőtársam, hogy van aktív és van passzív választójog. A miniszter úr az indokolásban csak & passzív válábztójogosultság kérdéséről beszél, de a kettő nem vó laszti ható el egy mástól, mert csak annak van passzív választójoga, akinek aktiv választójogai is van. Ez nem < kétséges. Ha én most valakit megfosztok-ettől vagy attól a választójogától, akkor az lényegileg mindkettőtői meg van fosztva, onert ha megfosztom a többtől, akkor eo ipso a kevesebbtől is meg van rfosztva. Ezért mondom, hogy ez- iá pont homályos és igen könnyen meigesbetik, hogy az elkövetkezendő községi képviselőtestületi választásoknál azt fogják mondani, bogy aki az említett pártoknak egyszerű tagja volt, e törvénv. 9. §-ának (3) -bekezdése alapján nem választhat (Bencze Imre (kg): ;Ezt megint nem mondhatják, mert a községi választás kérdését törvényhozásilag kell rendezni. — Nagy Vince (msz) : Ez a törvény prejudikál annak! —Drózdy Győző (msz): Akkor nem csinál Link új összeférhetetlenségi törvényt!) ' Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Dénes István (pk): Ismét arra figyelmez/tetem önt, Bencze t. képviselőtársam, a képviselőválasztási törvényünk ágy rendelkezik, hogy e törvény alapján lehet választani községekben és törvényhatóságokban is. A községi képviselőtestületi választásoknál tehát fennforog a lehetősége annak, hogy meglévő választási törvényünk alapján választunk és ezzel akarva-nemakarva, egy téves vagy nem szándékolt paragrafus és pont alapján a magyar munkások, parasztok és polgárok tömegeit zárjuk ki a választásból. Pedig nem hiszem, hogy a t. miniszter úr intenciója az lett volna, hogy e pártok egyszerű tagjait is kizárja a választójogból/ Annyival inkább sem hiszem ezt, mert hiszen ahhoz, hogy valaki összeférhetetlen le~gyen, hogy valaki a választójogtól • m&gíosztható legyen, szükséges annak a megállapítása, hogy nem tudja megérteni a társadalmi közérdeket bizonyos » szempontokból, tehát méltatlan arra, hogy választó joggal birjoii, vagy megválasztható legyen. Ha ez a rendelkez vg jelűn legi fogalmazásában maradi meg a törvény javaslatban, mi fog ebből következni? Azok a , munkástömegeik, amelyek vannakidején ( a megtévesztés, a csábítás, vagy a propaganda következtében beléptek valamelyik ilyen prononszirozott fasiszta pártba, most pedig, hogy kinyílt a szemük, a demokrácia kialakulása után beléptek valamelyik demokratikus pártba — tudomásom szerint, igen tekintélyes számban Vannak a .kommunistapártban is — bizonyságát adták annak, hogy aem méltatlanok a demokráciára, nem képtelenek arra, hogy megértsék, mi a társadalmi közérdek és ahhoz alkalmazkodjanak. Most pedig jön a 9. § 3. pontja, amely kimondja, hogy aki egy, szerű párttag volt, az nem választható, illetve összeférhetetlen és mivel a több maga után vonja a kevesebbet is, választójoga sem lehet. Nem tudom, mit fognak mondani ezek a -nun./ évi szeptember hó 26-án, csütörtökön. 782 kasok, akik beléptek különböző demokratikus pártokba, ha megtudják, hogy fejük felett függ ez. a Damokles-kárd. Könnyen mondhatják azt, hogy jók voltak ők a demokráciának addig, amíg nyeregbe került, de amikor már nyeregben van, most kidobja őket a maga rvédősáncai közül. Ilyen vádnak az egyes demokratikus pártok nem tehetik ki tagjaikat. (Zen ai Vilmos (szd) : Csak képviselő nem/ le het!) Ha valakit megfosztok a választhatóságától, ezzel vele jár az is, hogy annak választójoga sincs. E keit szinonimát, a passzív • és az aktív1 választójogot nem lehet egymástól elválasztani. (Zentai Vilmos (szd) : Ez nincs benn a törvényben!) Ez a pont mindenesetre homályos,- magyarázható így is, úgy is. Meg vagyok győződve arról, hogy, a miniszter úr'úgy; értelmezi, ahogyan t. kiépvi&előtársaní' állítja, 'de lenn à falvakban^ akadhatnak majd választási bizottságok, amelyek úgy fogják értelmezni, hogy aki egy ilyen párt egyszerű tagja volt> annak ' már nincs választójoga. Akkor aztán már fellebbezhetnek és csinálhatnak, amit akarnak! (Zentai Vilmos (szd): A yála&ztójogi törvény pontosan megmondja,kinek van választójoga.) Ha a t. miniszter úr kiegészítésképpen kijelenti itt a parlamentben, hogy az egyszerű párttagok választójogát a jövőben sem fog ja érinteni a 9. § 3. pontjának ez a rendelkezése, megnyixgszo'm és természetesen megnyugszik a közvélemény is, meirt akkor nem marad meg az a látszat, hogy egy újabb cenzust akarunk csiinálni. A Bethlen-korszak és áJtálában a reakciós korszak idején volt vagyonjogi cenzus, volt. ^értelmi cenzus, amelynek al apján a ' munkásság és parasztság tekintélyes részéi egyszerűen kizárták a választójogból és a vá• liasztihatóságból. Ne mondhassák tehát erre a nemzetgyűlésre, erre a kormányra a volt párttagok, hogy egy újabb cenzust akarnak behozni, a párttag-cenzust, amellyel a volt párttagok tömegeit ütik el a választójogtól. A cenzus cenzus, akár vagyonjogi,' akár politikai cenzus is. A cenzus mindig, jogfosztással jár és ( semmi értelme nincs annak, hogy most be vezessük a párttag-cenzust. Legyen szabad ezekután rátérnem a törvényjavaslat lényegére. Itt kívánom felhívni a t. miniszter úr figyelmeit arra, hogy áz összeférhetetlenségi törvényjavaslat rendelke-_ zeseinek^ egyezniök kell a passzív választójogról szóló rendelkezésekkel, pontosan 'fedniök kell a passzív választójog rendelkezéseit. Az összeférhetetlenségi törvényjavaslat az Összeférhetetlenség lényegét képező ezt a rendelke„zést áthágja és ahelyett, hogy a miniszter űr a választási törvényt egészítette volna ^ ki movelláriis utón, azaz egy új választási törvénynovellát csinált volna, a,z összeférhetetlenségi törvénybe teszi be azt? >a,mi a választójogi töa4s vénybe tartozik. . T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlési választásokról szóló törvény 5. §.-ának (9) pontja kizárta a választójogból, tehát a# választhatóságból is a 9. § (3) pontjának második bekezdésében meghatározott, a fasiszta pártokban tisztséget viselt egyéneket, kivéve azokat, akiket feltétel nélkül igazoltak, akik 1941 június % 22-e előtt kiléptek valamelyik fasiszta pártból és demokratikus magatartásukról tanúbizonyságot tettek, antifaszisita magatartást tanúsítottak, de nem zárta ki a választási törvény „ azokat, akik egyszerű párttagok voltak. Végül )
