Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-63
765 A nemzetgyűlés 63. ülése 1946. évi szeptember hó 26-án, csütörtökön. 766 harctereikre is kiterjesszük, ahql nem kötnek bennünket a parlamenti konvenciók es rendelkezésünkre állanak olyan eszközök, amelyekkel hathatósabban tudunk közreműködni a demokrácia megerősítésében. (Taps a szociáldemokrata és a kommunistapart oldalán.) Amikör tehát pártom nevében az'előttünk fekvő törvényjavaslatot' általánosságban elfogattam, teszem azt annak reményéi)en, hogy jó eszköz lesz a demokrácia megerősítésére. (Taps a koalíciós pártok soraiban.) Elnök: Szólásira következik a kijelölt szónokok közül? Kiss Károly jegyző: Kondor Imre. Kondor Imre (pp): T. Uíemzetgyűlés! A nemzetgyűlési képviselők összefé'rhetetlenségégéről szóló, előttünk fekvő törvényjavaslat, amint már a t. előadó úr és a többi pártok szónokai is hangsúlyozták, késett ugyan egy keveset, mégis mint az eigész parlamentarizmus nélkülözhetetlen szabályozója, fontos^ és időszerű marad ma is. Nem hozhatjuk át a régi törvényeket a mai időkre, mert 'ahogyan az élet minden területén, úgy itt is, a parlamenti élet szabályozásában is közeledni akarunk a demokratikus követelményekhez. > Kifejezettem, hangsúlyozni szeretném, hogy elsősorban azért üdvözlöm örömmel ezt a javaslatot, mert ebben igenis kétségtelen jelei mutatkoznak ennek a demokratikus haladásnak, ennek a demokratikus fejlődésnek. Ez a törvényjavaslat, mint áltaMban empek a parlamentnek minden törvénye, a koalíció inászágyábói' szüte'ett tanéig, (Derü~<t?é(i.r —Nagy Vince <mc z): Má c^oa ilyen legális és illegális .násizról van szó!) természetes tehát, hogy iakár törvénytelen, akár törvényes ez a nászágy. — hogy uraljak egy előbb felszólalt képviselőtársam hasonlatára — amíg a koalíció femn akar által, addig az ebből a nászágyból született gyermekeket vállalniai kell. (Egy hang a szabadsánvárton: Most tör vén ve sitik. — Derültség.) Fe 1 tétlenül vállalnia kell, mert hiszen ennek a törvényjavaslatnak minden egyes szakasza, minden konzekvenciája éppen azért 'kötelező és éppen azért hozatott meg, hoigy ezt a koalíciós parllaimentarizmust lehetővé tegyük. Ha az előbb hangsúlyoztam a demokratikus bal adást egy mégelőző korszak hasonló célú és jellegű törvényével szemben, ezt csak arra értettem, hogy ez a demokratikus' haladási abban mutatkozik, hngy e törvényjavaslat elvei határoziottabbaffi demokratikusabbak. Természetes, hogv ami ä kivitelt illeti, e tekintetben ezeknek az elveknek meg kePett alkudniok, azokkal aiz engedményekkel, amelyek a koalíció tényéből következnek. Ha tehát valaki ezt^ a javaslatot bírálni akarja, különösen, ha kívül álíl a Koalíción, valóban nagyszerű támpontokat,, talál, de 'aki a koalíción belül, van, <az azt az egy szempontot tudja felhozni e törvényjavasr lat .védelmére, hogy elvei határozottam tisztázottabbak' és kristáVósabbak, mint az előző tör-, vényjavaslatokéi voltak. Hogy miben' áll ez, egypár ponton szeretném megmutatnj. Mindjárt ] az első szakasz • azzal kezdődlik, hogy á közszolgálat a nemzetgyűlési tagsággal összeférhetetlen. Ma a közszolgálatba bevont állampolgárok száma miapró'^nanria gyarapszik az élet természetes fejlődése folyományaként, ((rfóh József (kg): És a B-lista folytán!) A B-lista ebből a szempontból nem sokat, jelent, ez egy közbeiktató!i etap, amely az egész életet nem fogja feltartóztatni. A közszolgálat száz évvel ezelőtt a lakosságnak sokkal kisebb hányadára teriedt ki, mint ma. Ha minden\ közszolgálatban levő embert véglegesein kizárnánk a parlamentből, a javas- latot természetesen nem lehetne már demokrar tikusnak mondani._ Majdnem azt mondhatnám, hogy az 1. §. tulajdonképpen jobb volna, ha úgy fogalmaznók meg, hogy a közszolgálat a nemzetgyűlési tagsággal összeférhető, egy bizonyos feltétellel, azzal a feltétellel, amelyet a javaslat 2. §-a hangsúlyoz is* hogy a nemzetgyűlési tagság ideje alatt a közszolgálati al" kaim ázott fizetéstelen szabadságra megy. . Természetesen éppen ebben látom a nagy demokratikus felszabadulást, mert nemcsak arra kell gondolnL-hógy az előbbi korszak narlamerítje függött a kormánytól, de az előbbi korszaknak az egész igazgatási apparátusa tiszt viselőin keresztül < függött a parlamenttől, mert a függő helyzet abban a pillanatban létrejön, ha egy társadalomnak kialakul egy olyan, rétege, amely, hogy úgy mondjam, minden körülmények között függőségben van a kormányzatból. Amikor beengedi a parlamentbe, :a;k>or i,s kezében tartja; éppen azáltali ami_ az előbbi törvén veknél a szankció volt, hogy tudniillik az állásáról le kell mondania. (Az elnöki széket 12 óra 51 nerckor Kossa István foglalja el.) Én ettől a törvénytől, amely megengedi, ho<ry a köztisztviselő, a közszolgálati alkalmazott bekerüljön f\ -parlamentbe és,utána ismét elfoglalhassa előbbi állását anélkül, hogy ki. voma téve a mindenkori kormány szeszélyének, hogy alkalmazza-e vagy sem, mondóim, ettől ennen a köztisztviselői karnak a felszabadulását, lelkiismereti függetlenségét várom és azt hiszem, hogy ez .n törvényjavaslat'ennek egyik biztosítéka lesz. Ma már- nem lehet belefojtani a szót a-köztisztviselőbe, mert hiszen megvan- a lehetősége annak; hogy psetlesr ő is törvényhozóvá lén elő és ő is nyilváníthatia. akaratát. És érmen a mai fisztvi.se !őtársndn-lominak és általábam, as közszolgálatban álló társadalmi rétednek megvan a lehetősége arra, hogy bekapcsolóH-íék saját írnep'a'yőződése szerint abba a politikába, amelyikbe feltétlenül iTMnyli. hoírv bekapcsolódjék. Ez a demokratikus hallást bVifnsíHa. (Gróh József (kg): F!gy ezreilék ereiéin!) Éz laiz egyik, amiben én demokratikus haladást látok. A másik pedis- az, hogy a törvény javaslat elve szerkit taglalja az összeférhetetlenség különböző eseteit. Ma már. mivel az egész közszolgálat területéről nrinden alkalmazott be van von va ebbe a lebetőségbe, termésizetes- hogy a hangsúly elterelődött az. n!va/n függőségi ' vr -szoinyokröl, amelveket az előbbi törvénvek nem hangsúlyoztak ki ennvire. Külön 'érdekessége ennek a törvénvjavaslatnak, hogy az összes ilyen -j- mondjuk — gazdasági és esetleg érdekeltségi függés eseteit elvszerűleg szabályozza. ; Én nagyon jól tudom. ( ho°T" egy 'tör- ' vénv sikere mindig alkalmazásának a mód iától függ, de viszont ez a törvén-yjavaslat igazán-megadja azt a lehetőséget, hogy amenynyiben az alkalmazásba hibák nem csúsznak be, a gazdásági összeférhetetlenséget biztosítsa ez a parlament magának. "' • Külön érdekessége a törvényjavaslatnak» és ebben megint csak' a haladás egyik jelét láíbm, hogy a törvényjavaslat a nemzetgyűlési tagságot nemcsak mint jogot, hanem «mint kötelességet- is hangsúlyozza. A ' 6—&-ik; §-ok éppen azokra ar módokra mutatnak rá, hogy milyen ' szankciókat alkalmaz ez a -törvény azokkal szemben, akik a nemzetgyűlési tagsá- [ got mint kötelességet, nem veszik komolyan.
