Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-63
741 A nemzetgyűlés 63. ülése 1946. törekszik, die mitsein ér, legdrákóibb rendelkezéseivel is pusztába kiáltó szó marad, ha a közszellemet sebzi meg. A modern közjog-tudomány ezt a kikap* í osolhatatlan összefüggést, amely kérlelhetetlen érvényesülésre tör, már régen felismerte. Hogy eiz valójában ágy van, erre példaképpen Mario Rostándnak, az 1937-ben Parisban megtartott imí erparlamentáris konferencia, elnökének a magyar összeférhetetlenségi reformjavaslatok tárgyalási anyagából kihalászott beszédét idér zem (olvassa): »Mielőtt meg 'akarjuk refbranálni a törvényhozást« — mondja — »az Összeférhetetlenség tekintetéiben, reformálj uk meg magát a törvényhozót és reformáljuk meg azt a közéleti szellemet, amelyben a i törvényhozás floílgozni kénytelen<o (Vásáry József (msz),: Ugy van! Ez á fontos!) »meirt addig az össze. férbetetlonség tekintetében eredményt senimffé 1 e jogszabállyail el nem érhetünk-« (Ugy van! Ugy ffäjß a szfeMságpárt ofda 7 4n.)r -r T. ' Nemzetgyűlés! Mindezekéit elöljáróban azért mondottam el, mert, úgy érzem, hogy amikor ezt a javaslatot tárgyaljuk, akkor éreznünk, tudnunk kell e, kérdés jelentőségót, valamint kötelességeink és fel el ősségünk dandárját vele éis minél helyesebb megoldásával • szemben. Ugyanakkor azonban itávol kell tartanunk magunk]-ól minden illúziót a tekintetben, hogy tökéleteseit! viagy akárcsak megközelítőleg tökéleteset tudunk alkotni. -Mielőtt rátérek a törvényjavaslat bemutatására, elkerülhetetlenül szükségesnek tartom néhány elvi kérdés rövid megvilágításban való- félvetését. Az eifeő kéirdés/ myiilvánvailóan és szinte termés zetistzerüleg az-, — még akkor is, ha tudjuk, hogy nem tudunk tökéleteset" vagy megközelv tőleg tökéleteset alkotni — hogy egyáltalában van-e szükség összeférhetetlenségre, ha igen, mi szükség van rá? A felélet erre a kérdésre v rövid: szabad és független állam és nép, amely a maga ügyét és sorsát a Salus rei públicae, vagyis a köztársaság üdve jegyében akarja intézni, "csakis szabad és független törvényhozoszerv útján intézkedhetik. (Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárt és a szabadságpárt oldalán-) Ezért van szükség a parlament és a parlament tagjai fizikai -V a mentelmi jog védelmé-alá helyezett — szabadságának biztosítása -mellett a Parlament tág-, jaá lelki függetlenségének biztosítására; elsősorban a kormánnyal szemben, amelynek a parlament a szülője, az ellenőre, amely a parlamentnek felelősséggel tartozik, tehát nem > függhet tőle semmiképpen sem, ímert ha függ tőle, abban az esetben a parlament nem parlament, hanem ástak álpairlasmient (Ugy vn! Ugy van! a smlitáságpárt oid^án.) Másodsorban a gazdasági hatalmasságokkal szemben, ideértve minden olyan helyzetet, amelyben alkalom nyilbaitiik arra, hogy az önérdek a közérdek rovására érvényesüljön és végül 'harmadlszor a törvényhozói testületi tekintélyének és becsületéneik biztosítása érdekéiben. Mindezek a parlamenti kormápay rend szer méhében kiafiakult régi alapelvei az összeférhetetlenségnek. IMt-ben, összeférhetetlenségi kódexünk parlameniti tárgyalása alkalmával már minderről tulajdonképpen szó volitl. Kossuth Ferenc kiemelte, hogy nagyon nebéz az emberek lelkiismeretét törvénnyel (szabályozni, Rohonyi Gyula, a ijavasilat akkori előadója pedig , a javasliat célját a következőkben jelölte x -meg: először a parlamenti tagok függetlenségének mindlen körülmények közöititi biztosítása évi szeptember hó 26-án, csütörtökön. 742 \ • a kormány hatalommal szemben, másodszor a parlament jó-hírének és tekintélyének emelése, harmadszor pedig: ia magánérdek a ' közérdek kárára sohase érvényesüljön. Déi ha1 ilyen fontos és szükséges kérdés, ennyire nélkül özbetetlen alapfeltétele a parlrimentarizmusnak az összeférhetetlenség, akkor ' jogosan merülhet fel egy másik kérdés is: miért .késiüünk vele'ilyen sokáig, illetőleg demokratikus parlamentünk 'miért tudta- az összeférhetetlenség szabályozását edidig nélkülözni? ' A felelelt erre a kérdésire kissé szétágazó. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az összeférhetetlenség az ideiglenes nemzetgyűlésen nem vplt fontos követelmény, mert előtte' olyan országéig nemzetmentő feladtatok ' álltak, amelyeknél az összeférhetetlenség aligha látszhatott komoly szerepet. Az" összeférhetetlenség érvényesülése ebben az időben nein is lett volna keresztülvihető. Hiszen jól tudjuk, hogy milyen sietve s a nagy politikai átalakulásra i s a körülményeik kényszer!tő-hatására való tekintettel, az előállott vacuum iurisban szinte forradalmi úton kellett az első. ideiglenes nemzetgyűlésit Debrecenben megaAkbtríi és Budapestre költözésé után kiegészíteni. Felemlíthető végül az is, hogy amikor kétkamarás országgyűlésünket . az egykamarás nemzetgyűlés váltotta fel, nem kelthetett visz" szatetszést, ha átmenetként a nemzetgyűlésen is nagyobb mértékben szerepelt például az úgynevezett hivatalos elem, tamelynek korábbam a régi felsőházban alkotmánysizierűileg is jelentős. szerepe volt. , < Ennél sokkal nagyobb jelentőségű alz a kérdés, hogy kifogásolható-e a javaslat alapos parlamenti, előkészítésének hiánya és a meg~ szavazott sürgősség amely szerint írnia ezt a javaslatot tárgyaljuk. Elvileg és a múlttal összehasonlítva kétségtelenül .kifogásolható, mert a törvény 'nagy alkotmányjogi jelentősége a legalaposabb, a légköírültekintőbb előkészítést és a javaslat, széleskörű és mélyreható tárgyalását kívánta vollma meg. A múltban mindez-így m történt. Komoly, nagy tárgyalások előzték mejr az 1901. évi törvényt, valamint a módosító rendelkezések meghozatalát is, 1932'ben és 1941-ben pedig beteken, sőt hónapokon keresztül tárgyalták a kiküldött különbizottságok az összeférhetetlenség nagy telvi és kisebb részletkérdéseit. (Vásáry József (miFz): Nem voltak ilyen ; »képzettek«, mint ma!) Ekként a múlt waigy összeférbetetlenségi vitádnak tükrében egészen kirivó és szinte értbetetlen, hogy az előttünk fekvlő javaslattal a parlament előkészítő bizottsága, a sürgősségre Jvaló ^tekintettel, egyetlenegy, ülésben foglalkozott és azzal a törvényhozó testület plénuma ás a mai egyetlen ülésben — házszabályok értelmében — végezni kötelesi (Némethy Jenő (msz): Tiszta gyorstalpaílásL— Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton.) Bevallóim, úgy érzem, megbocsáthatatlan és vétkes felelősség terhelne mindannyiunkat, ha nem ví>lna »mind! e súlyos kifogásokra »egy szinte árkánumszerű mentségünk, amely minden e téren elkövetett hibáink és bűnünk1 alól feloldoz bennünket: ez pedig," L Nemzetgyűlés, az, hogy míg a múltban hetekig, holnapokig tartó, kétségtelenül alános és magas szárnyalásií vitákban tárgyalták a felszínre került ja*- , yaslatot és mégis több, mint mégy Ven év alatt nem jtudták iaz immár elavult összeférhetetlenségi törvény revízióját tető alá hozni, addig mi, 47 *
