Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-62

70Í A nem&etgy&lés S2. ûU$t 1946. évi aikkor keli részünkre ellátmányt adni, amikor-' már a veszedelem itt van, hanem most» amikor még a veszedelmet miagtudjuk előzni. (Amdrássy Dániel! (kg): Netm. lehelt eizt mfâm tleliiesíílemi! — Ternay István (misz): Sokkal többe kerül ké­sőbb!) A fölamívieilésügyi minisztérium részéről ezekben adtam meg a választ a képviselő «úr interpellációjára; kérem válaszom tudomásul­vételét (Nagy taps a Ház *mmden olàalân. — „Andrássy Dániel {kg): Végre esry kbmoly vá­lasz!) v ' Elnök: Az intelrípieíl'liáJlió képviselő urait meg­illeti a viszon válasz jogra.. Erőss János (ikg): T Nemzetgyűlési A föltd­niívelesügyi államltitfcár ár válaszát tudomásul vészeim. (Tuns.) Le kívánom szögezni, hogy a teljes jóindulat eddig- is' megvolt a földimíve­lésügyi minisztérium részéről, a bizalom, a -tár­sulatok és a magam részéről is megvan felé­jük' e pillanatban iá. í)e méltóztattak hallaná ezeket az összegekéit: 450.000 pengő 1944-es ér­tékben, ' a folyó költségvetési évben pedig • 345.000 forint, egy-egy megyei gyűlés napi kiadása, egy-e^y néogyűlés kiadása, egy vá­lasztási nap röpcédula költsége. (Ügy van! Ügy yaw!) Ha itt három millió vagy két és fél millió lélek s új birtokos (Nagyiván János (mez): És a régit nem érideMi?) és leg* alább másfélszer annyi régi birtokos1. — egy egéáz otfszág! — kenyériének és" jövandője­nek tekintélyes nagy része forog kockán és" .ha mi ilyen számokat hallunk, akkor én —, egyet­' értésben a földmivelésügyi .minisztériummal — végső esetben a nemzetgyűléstől kimenendő parancsoló utasítással -is kérem és várom (Helyeslés), hogy ez a szinte nevetséges ösz­szeg egy ilyen életbevágóan fontos kérdés meg­oldásához .miindëiii! ikörüllméinyeik között és még most, az ősz kezdetén bocsáittassék' a földmi­velésügyi kormányzat rendelkezésére, (Helyes­lés) hogy részben a . munkanélküliség leküz­dése során, elsősorban a ráutalt sizegény f öld­munkásságnak mfumkaaiikálmaíkat .teremtsünk. (ügy van! Úgy vapi!) részben pedig a jövő évi 'kenyér biztonsága mindnyájunkbian meg­nyugvást keltsen. (Élénk helyeslés' és taps, — Kováts Lásaüló (misz): Kevesiebb állliami autóit és . mindjárt lesz pénz!) ; Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóz­tatik-e az államtitkár úrnak a földmiívelésügyj miniszter úr nevében adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés az államtitkár úrnak a földmivelésügyi miniszter: úr nevé­ben adott válaszát tudomásul vette s az inter­pellációit kiadja a manAszterelnök úrinak és, a pénzügyminiszter úrinak. ' Következük Széchey Béilia kéjpviselő úr in; terpelláciiója a pénzügy- és a. földmivelésügyi miniszter urakhoz. Kérem, a jegyző urat, szí­veskedjék .felolvasni. Vörös Vince jegyző (olvassa): »Interpellá­ció a pénzügy- éte a föl/dlmívelésügyii miniszter urakhoz a mezőgazdasági szakoktatási intézmé- ' nyék hathatósabb pénzügyi támogatása és^ a ' cél érdek ébe% való mielőbbi megszervezése tár­gy ábam A mezőgazdasági - szakoktatási intézmények ugyancsak súlyos kárt szenvedtek a. háború Következtében, felszerelési és állatállományuk, tíőt sokízben épületeik is tönkrementeik» vagy 1 súlyos kárt szenvedtek. Ezeknek pótlására, valamint v a létesített, új szakoktatási intézmé­nyeknek és a vallás- és közoktatásügyi minisz­tertől- átvett intézményeknek a sza/koktaitás \ *#4pÍ0mh*>r hó lé-ián, $**rdán, . 70Í munkájába való mielőbbi beállítása érdeJcébau — különös figyelemmel a földreformra —haj­landó-e a pénzügyminiszter úr ezdket az intéa­ményeket kivételes pénzügyi támogatásban részesíteni és toanlfandó'e a pénzügyminásízter úr ezen intézményeket pénzügyileg megfelelő­leg dotálni és a földmivelésügyi miniszter úr ezen intézményeket a cél érdekében mielőibb megszervezni,, illetve munkájukban megindí­taná?« ';'-.--> % / Elnök: Széchev">Béla képviselő urat illeti a szó. H-N Széchey Béla (kg): T. Nemzetgyűlés! Erős« János képviselőtársam interpellációjához ha­sonló fontosságú interpellációval kívánok a Ház elé járulni". Interpeülációimmail neun kívá­nom pártom pénzügyminiszterét,- illetőleg föld­mivelésügyi' miniszterét támadni, hanem -ezt • a rendkívül fontos problémát a köaérdeiklő­dés középpontjába szeretném állítani, amáinek igen bíztató jelét láttam a parasztnapokon: a parasietnapok során rendezett ankéton, ; még pedig az aranykalászos gazdák ankétján, mond­hatnám, hasonló interpelláció -történt és ezt a gyakorlatba is átültették, amennyiben egy dí­.szes küldöttség jelent meg . a mániszterelnöík úr előtt és őt arra kérte, hogy azokat a kíván- " Ságokat, amelyeket ez az ankét a szakoktatás­sail kaiposolatoisan miegtlángyailtt, a miniszter-' elnök úr,' illetőleg a földmivelésügyi és & pénz- , ügy-miniszter úr honorálják. A mezőgazdasági szakoktatás ta( mezőgazda­sági állaimioknak máindiig különleges fontosságú problémája^ volt. Eízt a kérdést Magyarorszá­gon — agrár jellegünk ellenére — sokáig- elha­nyagolták, a. letűnt feudális rendszer pedig mondhatnám, szinte saját érdékeimtík szolgála -áha álHította még a szakoktatást ia A iöidre- ' form végrehajtása azonban ezt a kérdést -még múltbeli fontosságát' dis túlhaladva — elő­térbe hozla. A földreform során ugy anlfe 750-000 mezőgazdasági (kisüzem alakult és ezzel a&zám­mial a anezőgae>djasági népesség olyan tömegét kélik, a magyar mezogaizdasiagnak alapvető me­zőgaizdiasági műveltlséggel ellátnia, ^mely fel­adatot csak a legszélesebben! megszerveizett mezőgazdasági sztatkoktatási rendszerrel oldhat­juk meg. • ' , ^ T. Nemzetgyűlés! Különösen naigy saerep­hez jut^ ennek a mezőgazdasági isnuerjetr terjeisztésin^k folyiamán a gy.akorlati oktatás, mert hiszen a gazdáükodás aflfapeleínei elsősotr­ban magám a földön .sajátíthatók eh E cél moff­valósításána az újjászervezett gazdasági sziak­oiktaitiási a földtreiform során 16.500 kaitasztrális ' holdnyi vegyes termőterületet kapott; ennek a hatalma® terüMnek jutott ^az a feLa4a^ hogy az onsizág küilönbiöző tájain szétszórva az el­méleti tudományok illusztrációjiaiként gyakorr üatiliag m ib'emtutasisa, ia: paraisztságnaűí az ok­szerű gazdálkodást. Ezeknek a tangazdáságlok­nak tehát , a szó legszorosabb érítielmébein az r intemzív gazdálkodás itskolapéldáivá kell vól" niok, meirt esiàik ilyen iskolapéldákkal érhetjük el azt. hogy az újomáian alakult kisgazdaságok­nak vezetői, az úgynevezett új gazdak> eaitaniullí­va az oikszerű gazdálkodás iminldlen formáját ne csak elérjék ia nagybirtok termelési szint­jét és! tömegteiimelését, haneta minőségi tetr melósben ' messze túl is haladják azt. Ezekre a tangazdaságokra tehát óriási sze­rep vári'é® azt hisaem, lí&m túlzok, ha azt mon­dom, hogy hazánk jövőjét ezekben a minta­birtokokban kell megalapozná, Ezaeäl lass alapo" záseal ezonban egy percet #etm vánhfttunk I í

Next

/
Thumbnails
Contents