Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-62
673 J nemzetgyűlés 62. ülésé Í946. évi tőségben díjtalanul dolgozó két7 másik pártunkbeli embert leinternáltatott a rendőrfőkapitány, azzal az ürüggyel, hogy tudták, hogy be van tiltva á lap, mégis tovább terjesztették. Azóta igafolást hyert, hogy apaikor megérkezett, a távirat, leállították a nyomdát, vi'szont az addig megjelent 1500 példányt kivit-4 ték. A sajtótörvény szerint ahhoz, ami már egyszer kikerült a nyomdából, senkinek semmi köze és nem ázt a számot tiltotta le a belügyminiszter, hanem az öt nappal korábban megje'.ent számot. Kérdem, igen t/ Nemzetgyűlés, ha egyszer lefektettük azt az alaptörvényt, hogy ebben az országban szabadság van, '(Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: Hol? Melyik országban*?) különösképpen sajtószabadság van, (Vásáry István (msz): Vállra fektették a sajtószabadságot!) hogyan, lehet sajtószabadságról beszélni, ha egy joszándékú szerkesztőt és két másik embert hosszú hónapokon át tartanak fogságban? Es hogy milyen ízléssel' csinálják a dolgot, azt mutatja az, hogy a kisgazdapárti szerkesztőt, Erdős Jenőt. -— nagyjából mindenki ismeri — elvitték kánikulai hőségben a kommunista párt nyomdájába a kerekeket haj„ tani, minthogy nem volt villliányáram. (Nagy * zaj a kisgazdapárt és a szabadságpárt oldalán. — Vásáry József (msz) gúnyosan: Ea a koalíció? — Pászthory István (msz): Ez az illem? - — Lévay Zoltán (msz): Modern rabszolgasági Zaj a szabadságpárton.) Végeredményben áz a fellépés, amelyet a ! «zabo-esi képviselők provokáltak ki, eredményezte aztj hogy nyolc-tíz napon belül hatvan ember kikerült az internálótaborból, az ilyen Erdős-féle" ártatlan emberek; Hatvan embert, visszaadni a családijánia'k: nagy dobóig. Ez meg» étrtei. Ezenkívül] mégiscsak elértük asst, hogy egy olyan főkapitányt és egy olyan városi rendőrkapitányt,, akik egyrészt tudatlanok, másrészt rosszindulatúak" voltak, a belügyminiszter úr -eltávolított a helyéről. Ez elégtétel és éppen ezért tudomásul veszem a belügyminiszter úr válaszát. (Zaj.) Elnök: Kérdem a* t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen. — Reisineer Ferenc ál amütkár: Nagy Vimce, mois/i teszik1 szavalni ! — Naígy Vince (msz): Tudomásul vesszük! — Ternay István /(msz); Vak tyúk is talál szemet! \ t — Nagy Vince (misiz) Reisinger Ferenc feie: Igazságosak vagyunk és tudbimiáisul! veœzuk! Nem lehet minket beleheccelni marhaságokba! i • — Élénk'derültség ) A nemzetgyűlés a belügyminiszter úr válaszát tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr válasza Halter Béla képviselő úrnak a Magyar Cserkész Szövetség feloszlatása tárgyában július hó 24-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. , Vörös Vince jegyző (olvasol): »Halter Béla i nemzetgyűlési képviselőnek a magyar nemzetgyűlés 1946. évi július hó 24-é,n tartott ülésén előterjesztett interpellációjára válaszom a következő: A Magyar Cserkész Szövetséget az 1938. évi XVII. te. 3. §-a, valamint az 1945. évi V. tc.-be iktatott fegyverszüneti egyezmény 15. pontjának »teljesítéseképpen a 3830/1946., M. E. számú rendelet 1. §-a alapján'oszlattam fel.«' (Kováts László (nUsz) gunyosßn: »Jó munka« volt!) .»A szövetséget fel kellett oszlatnom, mert múltbeli működésével a minden cserkészmez^MZETGYÜLESI NAPLÓ III. * \ szeptember hó Í8-án, szerdán. 674 galóm alapját képező nemzetközi testvériséget és pacifizmust tagadta meg. A németországi hitlerista mozgalom erősödése idejétől a; baden-powelli ideáltól éles szögben tért el és a németországi fasiszta politikával párhuzamosan haladt« (Stühmerné Oba/sehall, Ilma (maz) : Ezt mondatni a cserkészeiről?) »a háború befejezéséig. Idevonatkozólag számos okirat áll rendelkezésünkre, amelyek mind ezt a tényt bizonyítják félreérthetetlenül. Elég kiragadnom az 'iratoknál XXIX. sorszám alatt elfekvő »Magyar Cserkész« című hivatalos folyóiratot, ahol Ery Emil országos parancsnok à mozgalom tagjait kiáltványban szólítja fel a fasiszta uralom végnapjaiban, hogy az omladozó frontok támogatására fegyvert ragadjanak. A kiáltványra jelentkezők, kivétel nélkül mind a fasiszta Hunyadi-páncélos alakulatokhoz nyertek beosztást. Ugyanígy kell hivatkoznom arra is, hogy a szövetség hivatalos lapjának, a »Magyar Cserkész« című folyóiratnak 1941. évtől megjelent pétidányaá a" fasiszta sajtótermékek 3. számú jegyzékében szerepelnek. •" A szövetség vezetősége, amely háborús bűnösök és általában a demokratikus társadalmi és állami berendezkedésre veszélyes ele.mekből tevődött össze, másfél évtizedes munkájával tokéiletésen telítette azt a fasiszta szellemiséggel. Ezpn fasiszta szellemiségen még az a tény sem változtatott semmit, hogy az ország felszabadult, mert a legelső" alkalommal a Nemzeti Bizottság és^ a kormányzat bizalmából a szövetség vezetését átvevő demo•kratikus tisztikart a szövetség, közgyűlése Megszavazta és helyükbe a túlnyomórészt regi vezetőségi tagokat újból választotta meg.« (Zaj a smbndságpárton.) »Az előadottakból nyilvánvaló,/hogy a szövetség feloszlatásának alapos indokai voLtak, mert semmi kétség sem lehet aziránt, hogy; a Cserkész^Szövetség az új magyar köztársaság társadalmába beleilleszkedni nem akártj de összetételénél és fasizmussal 'fertőzött sje lj e_ miségénél fogva nem is tudott volna. Budapest, 1946. évi szeptember hó 6-án. ítajk László s. k.« /Elnök: Halter Béla képviselő urat. a viszonválasz joga megilleti. Halter Bél*a (msz}: T. Nemzetgyűlés! (Hatjuk! Halljuk!) A belügyminisizter úr válaszából azt veszem észre, ^o^y amit az ember itt az interpellációban" elmond,,azt a belügyminiszter úr egyáltalában nem olvassa el és egyáltalában nem veszi figyelembe azokáit az adatokat, amelyeket itt alátámasztásul felolvas. A belügyminiszter úr abból indul ki, hogy a fegyverszüneti egyezmény érteimébein kellett feloszlatni a cserkészszövetséget. Interpellációmban rámutattam arra, hogy a cserkészszövetség tulajdonképpen 1944 márciusában beszüntette a működését abban aJ formában, hogy átvette egy új vezetőség a Magyar Cser-, kész Szövetséget és megtagadott minden kapcsolatot a nemzetközi cserkészmozgalommal, (Vásáry József (msz): Ugy vám!) tehát dokumentálta ezáMal .azt, hoerv ahhoz, ami azután történik semmi köze sincsen. (Zöld Sán<-~ • • (kp): Dei 44érrt is telelni keaU Nem-44-ben kezdődött a cserkészszövetség fasizálása, hanem .korábban! — Vásáry József (m®z): Egyiidobén » turullistákkal! — Zaj a szabadságpárton. — Zöld Sándor (kp): Azért, "mert maga nent volt turulista, százszor nagyobb fasiszta volt, mint bárki más!) 43
