Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-62

657 r À nemzetgyűlés 62. ülése 1946. évi don az ország- tejtermel és éntek jelentős része ellenőrzés és irányítás hiányában olyan fo­gyasztókhoz jutna, ahol a, tej felhasználása közellátási érdeknek nem tekinthető. A csecse­mők, «a gyermekek és a betegek tej ellátásának biztosítása* érdekében a jelenlegi fejőstehén­állomány mellett mondhatni minden csepp tejre szükség van e az, hogy a tej tényleg oda is kerüljön, ahol arra közegészségügyi szempont­ból a legnagyobb szükség van, csak à. jelen­legi rendszer fenntartása mellett biztosítható, nem is; szólva arról, hogy a forgalomba kerülő >•' tei egészségügyi ellenőrzésére is így van leg­inkább mód. \ A kérdés különben sém a tejnek szabadon, - vagy kötötten való értékesítésének kérdése» hanem főleg árkérdés. Hogy ez így van, bizo­nyítja az a tény, hogy amikor legutóbb a tej termelői árát a fogyasztói ár megtartása meb lett literenkint 10 fillérrel emeltem, Budapes­ten, a következő narjokban az addig elég szűkö­sen jövő tejmennyiség lényegesen emelkedett. M'nthogy ma ónpen a hatósági tejellátáshoz fűződő rendkívüli érdekekre való tekintettel, talán a tej legjobban megállapított mező­gazdasági ár. úgy vélem, hogy az rnternellá­ció időszerűségét nagyrészt elveszítette. Buda­pest. 1946 auo-usztus 23. Bárányos Károly s. k.« Elnök: Vargha Gedeon képviselő urat a yiszonválasizt joga megi'leti. Vargha Gedeon (kg): T: Nemzetgyűlés! Mi, pestkörnyéki gazdát — és általában a tejter­melő gazdáik is *- régen vágyódunk arra, azóta, amikor még Düssingék és Marton Bé­/ láék uralták az ország téjháremét, hegy egy ' rendeletté!, tétessek ' szabaddá a tej­forgalom. Amikor a 2040-es miniszteri ren­delettel «szabályozták ezt a kérdést, nagy öröm­mel vettük tudomásul, hoery végre szabaddá tétetett a tej fnra-alma. Tudjuk, hogy a fővá­rosban és a vidéki centrumokban' a ten nelkij­lözheíetTen, de azzal is számolnunk kell^ hogy a jószágnevelés lerántja a tejternielést. A garda nem tudja a borjút felnevelni. Áronkor azt látjuk, hogy a fővárosbán szabad cukor ós más szabad áru van, akkor nem tudjuk meg­érteni, miért nem lehet a beszolgáltatandó köte­lező mennyiségen felüli tejmennyiség árát is szabaddá tenni. Bár a rendelet a tej árát 60 fil­lérről' 7Q firérre emelte fel, ez sem könnyített a gazdákon, legfeljebb csak annyibban, hogy a gazd ák m égin t csak kényszertakármányQzást S lesznek kénytelenek folytatni es inem tudják kitetrmelni azt a tejmennyiséget, amellyel fo­kozni tudnák a tejtermelést/ Amikor a ter­melőnek 70 fillért fizetnek a tejért, akkor Pes­ten 2 forintban állapítják meg a tej árát. Rendben volna e,z a különbözet, de ;meg­kapja-e a fogyasztó azt .a 3.5. százalék zsírtar­talmú tejet, amelyet követelne]? a termelőktől? {Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: Bizony nem kapja meg!) Határozottan'nem kapja meg. Hóvá lesz ez a különbözet? Ez a különbözet oaaík abba a hárembe kerül, amely újból nagy nionopoilisziíikus tőkét kovácsol fiókjában \és - határozottan' úgy jár el a, demokráciában, mint a nemes növénnyel a zsaroló növény: elnyomja', i mert félti majd az ő tőkéjét. Miért nem lehet - kialakítani egy olyan tejremleletet, amely ked­vét adna <a* gazdának tejtermelésre, jószágneve­lesre? A különbözetet bevehetne hozni a kény­szertakar mányozás folytán; azon felül pedig, hogy okszerűen takarmányözni tudna, a tej­/ anenmyiség határozottan megszaporodna és meghozná a különbözetet, úgyhogy nem kellene NEMZETGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ. szeptember hó 18-án, szerdán. 658 .tejport hozni a tengerentúlról^ Ez afóután ala­pot adna arra, hogy érdemes lenne felnevelni azt a borjút, amelyet ma nem nagy kedvvel nevel fel a legtöbb gazda azért, mert azt látja. hogy nincs belőle annyi haszna sem, amennyiért érdemes lenne három éven keresztül minden reggel felkelni hozzá. Ugyanokkor nem adják aneg azt a lehetőséget a gazdának, hogy leg­alább a 'beszolgáltatásra-kötelezett tejmennyi­ségen felüli tejet szabadon értékesíthesse — hozzáteszem: a közegészségügynek megfelelően. Mi történik, ha -a gazda, nem szolgáltatta be azt a tejmennyiséget, amelyet- köteles be­szolgáltatni? Itt van a kezemben egy büntető apparátusnak egy véghatàrozato. amely q kö­vetikeizőkpit mondja (olvassa): »Özvegy Kalte­necker Györgyné, Ujhartyán.' Négyszázkilenc­ven liter tejet lett volna köteles beszolgáltatni, de mivel ezt elmulasztotta, megbüntetem 735 . forintra.« Itt-már literenként 1.50 forintra bümeti m^g ez a rendelkezés az illetőt, nem törődve, hog*y adott-e tejet >%& a tehén, tudott-" tejtermelésre berendezkedni az a gazda azzal a tehénnel., Mit tetszik gondolni, t. Nemzetgyűlés, mit váilasztanak ezek a-szerencsétlen gazdák? El­adják a tehenet és Tnajd jíem lesz tovább min követelőzni. Nem nevelhetnek fel borjút, mert féilő, hogy a boriű megér majd 300 forintot és kijön neki egy 735 forintos büntetés. Az ország nemzetgazdasági szempontjából kfiáHó vésziül. haJ a tehén miatti aanerly ma sem ér többet 500 forintnál, .az állattartó gazdát 735 forintra bünte+ ik meg, azért, mert nem adó­dott lehetősége arra, hogy takarmányozás ré­vén tejet ^terme'jein úgy,\minf nitrogént lehet a levegőből., Nem tudott hozzájutni ehhez a lehetőséghqz, nem látott bevétett á teheneiből, de ez nem számít, adjon el -két tehenot vagy egy tehenet és egy hold földet, hogy megfizet­hesse ezt a bünte+ést. A pénz azután befolyik , valamilyen számlára; lígy állapítottam meg. . hogy a közellátásügyi minisz/érium valamelyik letéti számlájára. Nem , tételezem fci, hogy' rossz helyre mes-y az a pénz, de az mindegy. a_ büntetés eléggé fáj .annak, akinek ki kellett fizetnie, mert-így a tehenét elvették. El tetszik képzelni az*", hogy >s*z^ majd még felnevel' egy borjút? Nem fog borjút felnevelni és a. nemzet- , gazdaság rá- fög fizetni ezekre a gazdasági in tézkedésekre s erre a tejrendeîetse. > -'Mi nem - kívánunk a* MÁV üzemi bízott sá- _ gában tagságot. Ugyanígy biztosra,- veszem, hogy akik a TEOSz-ban benn vannak, nem tartanaik tehene4-, mért ha tehenet tartanának v— meghajolnék előttük, ha ért énének / hozzá — akkor meg tudnák állapítani a tei ár^t, tudnák mibe kerül évente egy számosállat, tehát egy tehén tartása. (Közbeszólás a szabadságpárt ol­dalán: Fogalmuk sincs i,óla!) Nem hallgatják meg .azt a gazdát, aki fel-1 neveli azt a borjút és vesződik ve?e; így íélő. hogy egy béres sem fog elbúcsúzni újévkor a borjútól, mert nem szereti meg úgy a gazdaji, mint eddig. Minden tiszteletem a közellátásügyi nlanisz­ter úré, de nagyoh szeretném, na niegyáltoz- • ' tatnak ezt a tej rendeletet és valahogy más ala­pokra fektetnék. Legalább azok »állapítsák meg a beszolgáltatandó mennyiséget, s azok nézze­nek bélé az•'" ilyen . dolgokba, akik termeúk a ^ tejet, akik felnevelik a jószágot, nehogy a kö­vetkező években is nehézségek legyenek a tej­termelés tekintetében. Ha azt mondanám; bogy nagyon helyeslem, a mai tejbeszolgálts-tási V >

Next

/
Thumbnails
Contents