Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-62

Ö45 A nemzetgyűlés 62.ülése 1946^ évi Dénes István képviselő úr a napirendhez kert szót. Öt illeti a szó. Dénes István (pk): T. Nemzetgyűlés! Indítványozom» hogy az összeférhetetlenségi törvényjavaslat letárgyaása után — mivel a Sarg'ü»Sr»g ki van mondva —• tűzzük napirendre u Csehszlovákiából, Csallóközből visszatelepítendő magyarok anyagi kérdéseinek ,és helyzetének rendezését és sorsát. (Helyeslés és taps a szabadságpárt oldalin.) T. Nemzetgyűlés! Megindokolom, miért teszem ezt a javaslatot. Egy levelet juttattak ei hozzám egy csallóközi községből. A levélíró és a község nevét\ nem említem meg, de a miniszterelnök úrnak, mint külügym.niszterhelyettesnek, át fogom adni. A levél a következőképpen szól (olvassa); »Mi bizony eég gyengén állunk, mert amiből csak kifoszthattak, kifosztottak,' elvitték a kocsijainkat, lovunkat. Pénzünk nincs, már mindennap várjuk, mi lesz velünk, mert nem tudjuk, hogy kilakoltatnak e, vagy még a vagyonunkat h elkobozzák. Nem merünk semmit venu » sem befektetni, sem a munka nem megy sehogysem; már csak tennének velünk valamit, mert így. ahogy a magyarokkai bánnak, soká nem bírjuk, mert annak, aki magyar mert maradni, nincs semmi pardon. Azt hiszem, tudnak arról, hogy itt szlováknak kellett va -lani magát az embernek, mert kihirdették, hogy annak, aki nem vallja magát szlováknak, elkobozzák a vagyonát, tehát körülbelül a fele falu népe szlováknak vallotta magát. Mi és a többi ennek ellenére sem vallottuk magunkat szlováknak. Ezért csinálnak velünk így, mert mi nem tudtuk megtagadni a nemzet ségünkét, még ha akasztófáhoiz, visznek, akkor j$ magyarnak halunk meg, mert nemzcgyalázok nem tudunk lenni.« (Taps a szabadságpárt, oldalán.) »Ha módjában van ismeretség útján, ha áttesznek bennünket Magyarországba> kis vagyonúnkkal együtt és amennyi itt van, azt ott megkaphatjuk, kérem, vegyen előjegyzésbe. F.am hazajött a fogságból, most Zólyomba jár téglagyárba azért, hogy valahogy fenn- tudjuk tartani az éle.et.« T. Nemzetgyűlés! Ennek >a levélnek a tartalma .a keresztmeljbzetfe a csallóközi magyarság bizony talán nelyz étének. Telj eaenfüggetlenül atttól, hogy ezeüben az órákban. Parisban a terü.eúi és politikai /( bizottság hogyan fog dönteni a.mi ügyünkről, meg kell alapítani, hogy a 'nemzetgyűlés által ratifikált magyartoseutózlovák * iakosságcsere-égyezmsny alapján már a közeli napokban ki fognak onnan telepíteni imagyarokaU (Vásáry József (misa) — a munkáspártok felér Megszavazták!) Valamennyien hal-ihaiV-ák a képviselő urak, hogy a prágai rádióbaoi a múlt héten közzétete^a csehszlovák kormány, hogy folyó hó 24-én Érsekújvárnál megkezdik több szerelvény ma- n gyár áttelepítését ide. A mai Kis Újságban, is olvashatok a képviselő urak, hogy az"itteni csehszlovák bizottságoknak különböző helyeken, küönböző községekben és városokban, gyüji őVáborai, megbízót'ad vannak. Ezzel szemében a Csallóközben a 650--700 000 magyar számára egyetlenegy gyüjtőtábor, egyetlenegy magyar bizottság napi működik, és mint méltóztatnak látni, az ottani magyarok teljes tájékozatlanságban és zűrzavarban vannak. MoncLOm, 24-én, tehát egy hét múlva Inegkez'dik a magyarok áttelepítését ide. Innen mar megkezdték a szlovákokét, Az anyagi, a vagyoni kérdések »tekintetében is, sajnos, telszeptemher hó 18 án, szerdán. 646 jes tájékozatlanságban hagyták, eddig à nemzetgyűlést, Nem hiszem, hogy a nemzetgyűlés K tagjainak tudomásuk volna arról, hogy azok albizottságok, így a gazdasági és pénzügyi bizótUágok, azok a vegyes bizottságok, amelyek hivatva vannak rendezni az ott -élő 65l>— 700.000 magyar testvérünk sorsát, miképpen állapodtak meg a csen bizottságokkal, nii a döntés ebben a tekintetben és hol vannak ezek a jogszabályok. A múlt héten megjelent egyetlenegy véghat ár oza, mégpedig az áttelepítési kormánybiztos 3.511/1941?. számú hirdetményében. Hz -egy megállapodást tartalmaz a magyar és a osehsz'ováik bizot ság közt. A 16. számú vég- / határozat a: magyarság ingóságait liároin kategóriába sorozza. Az első a szabad ~"ngósá-gok kategóriája. A véarhatározat azt mondja, hogy 2.z.t, hogy mi tekintendő szabid ingóságnak, majd/meg fogják határozni. Még a mai napig e tekintetben niegá Uspodás létre nem jü't, ho^y a magyar-csehszlovák Vegyes bizottság, il előleg a pénzügyi szakbizottság mit tekint szabad ingóságnak. E^y hét múlva kitelepí'k i őket onnan. (Vásáry József (msz) — gúnyosan: Nagyon jól elő volt készí ve!) Hogy mi az a szabid ingóság, azit odaát a magyarok nem tudják, nincs aki okét tájékoztassa. Innen, magyar részről nem adtak minden magyar kezébe egy, tájékoztatót, ame'yben pontosan minden banne volna, hogy tudják-azok a szerencsétlen magyarok, mi az a szabad ingóság, amit szabadon nozhatnak haza. Ez volt az első. csoport. / A második csoportban vannak a kötött gazda koaás kereteié tartozó ingóságok. A kötött gazdálkodás kjtsretébe tar..ozó ingóságok közül a. magyarok áthozhatnak először annyi élelmiszert, amennyi saját egyévi megélhetésükhöz szükséges, másodsorban minden három személyre átbuznalnak egy disznót. (Jsak enynyit hozhatnak át a kötőt gazdálkodás keretébe tartozó ingóságok közül, többet bemmit nem hozhatnak át. A harmadik kategóriába tartoznak ' a vagyontárgyak, ingóságok közül á kompenzáció keretébe eső ingóságok. Ez(

rendkívül súlyos dolog, t. Nemzetgyűlés, mert ebbe a kategóriába tartozik az ottani magyarságnak minden java, amint bátor leszek felolvasni. E vugha; tározat szerint ide tartoznak az élő leltár, tehát a lovak, szarvasmarhák, sertések, juhok, a holt leltár ós berendezés, így hajtógépek, gőz-, robbanó- és villamos'motorok, stb., nemesítő gépek, az összes idekapcsolódó gépekkel, megművelő gépek, szintén/ az összes idekapcsolódó gépekkel, szállító gépek, megművelő eszközök, szállító eszközök, továbbá k'szletek és anyagok, mindenféle haszonfa, szabad takarmányok, kukorica, istállótrágya. Vagyis az ottani magyarságnak, iparosságnak gazdatársadalomnak, munkásságnak, kereskedőknek mindea fogható vagyona e kategóriába tartozik. Már most hogyan rendelkezik e tekintetben a megállapodási Azt mondja a véghatározat,, hogy ezeket- a Vagyontárgyakat, javakat leltárba veszik fel ott a bizottságok. Miután ezeket leltárba vették, többé ezekkel á* Javákkal "a magyarok nem rendelkeznek, nem rendelkezhetnek, mert ezek a csehszlovák állam birtokába mentek át, tnhât a magyarok semmit nem hozhatnak át magukkal ezekből a javak- , ból, ellenben úgy' szól a végha.ározat, hogyha visszatelepítés után 60 nap abitt a magyar, ál: 41*