Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-52
53 A nemzetgyűlés 52. ülése 1946. pedig- a háború előtti araikon. Mindezzel még :nem fogjuk elérni az ipari és mezőgazdasági árak közötti aránytalanság1 eltüntetését, de a paraszt látná; hogy a Városi dolgozók nem ingyen követelik a kenyeret.« Majd máshol 1945 június 15-én »Gyors és méltányos- terménybeszolgáltatási rendeletet!« cím alatt a Szabad Nép ezt -írja: .»Jucresek szelleme a Faraghó-féle tervben« című eikkébeiiA5 {olvassa): »A terv lényege az,, hogy ezemélyeníkint .160) kiló gabonamennyiségen 'és holdanfcint 110 kiló'vetőmag mennyiségen fe- , lül a termest a közellátási miniszter igénybeyeszii. E ,técrv megvalósítása gyakorlatilag azt jelenti, hogy teljesen kifosztanák a parasztot-és újra rabszolgasorsba süllyedne. A Faraghóféle tervvel szemben pártunk olyan javaslatot tett, amelyhez a többi demokratikus párt is hozzájárulj A Faraghó-féle terv nem ösz-, tönzi a gazdát a termelés fokozására és a rossa, gazdát jutalmazza. Ezzel szemben a mi álláspontunk az, liOigy a "beszolgáltatás mértéke a terület nagyságával és a föld minőségiévei legyen arányos, hogy a gazdánál még jelentékeny gabonamennyiség maradjon, hogy eat önkéntes felajánlás alapján lehessen a városi lakosság élelmezésére fordítani. Ez biztosítja azt is, hogy a mezőgazdasága lakosság jelentősebb ^mértékben jusson iparcikkhez. Igen fontos, hogy ebbe a csereakcióba ne ' ékelődjék bele a lánckereskedelem. Az egész termés-. beszolgáltatás kérdésének sarkpontja az,'hogy az érdekelt parasztság. is ' szerenet kapjon a terménybeszólsráltatas ' lebonyolításában. A ' termésoeszolgáltatási rendszerrel szorosan összefügg az árkérdés. Feltétlenül szükség van arria. hogy megakadályozzuk az. agrárolló minden további szétnyílását és a kettős ár kérdését a. terményíbeszoJgáltatás kérdésével együtt oldjuk meg.«- „ ••...'.". 1 Ebben a két cikkben érdekesen keveredik a helyes' éá helytelen meglátás, és bizonyítja, hogv e^y évvel ' ezelőtt még igen messze^ álltunk attól; hogy tisztán és-világosan ismerjük fel, hogv -problémáink .jórésze gazdasági és nem poétikai. Hiba az, ha a gazdasági problémákat is politikai szemüvegen keresztül nézzük.^ mert feltétlenül ferde látáshoz vezet .a mindent mellőző politikai szemlélet. (Űff't von! a szabadságpárt soraiban*) Rá kell mutatnom arra, hogv a teronénybeszolgál'tatási rendet végeredményben mégis a tavalyi Faraghó-féle terv alapján valósítottuk meg az idén, aminek; egészen egyszerű bizonyítéka az, hogy tavaly a közellátásügyi minisztérium elkészített bizonyos nyomtatványokat a terménybesizolgáltatással kapcsolatban s akkor azokat nem lehetett, felhasználni, mert nem tértünk át a beszolgáltatás tervezett rendszerére, míg most az idén. e nyomtatványok alapján történik a beszolgáltatás. (Egy hang a szociáldemokratapárton: I>e most már jó pénz van!) ïm nem azt kifogásolom, hogv ezt megvalósítottuk, hanem azt, ' hogy csak most valósítottuk meg és most sem rendszeresen. Nyilváhyaló 'tehát, hogy a kötött gazdálkodás rendszerére bizonyos vonatkozásban, de teljes erővel át kell térni, legalább is arra az átmeneti időre, amíg a magyar gazdasági élet alapjai véglegesen 'megszilárdulnak. Az elmondottak, nevezetesen a készletek silányságai a termelőképesség megfogyatkozása és a kötött gazdálkodási rendszer bevezetésének szükségessége, elvezetnek ben-i évi augusztus hó 14-én, szerdán. 5á minket annak'felismeréséhez is, hogy az újjá, építés érdekében mindenkinek áldozatot kell „ vállalnia.^ Ennél az áldozatvállalásnál azonban kétféle irányban elengedhetetlenül, szűkséeszerűen rá kell mutatnom ,arra, hogy áz áldozatvállalás kivétel nélkül mindenkire terjedjen ki (Ternay István (msz): Űgy van! — Taos a szabadságpárt soraiban.) és mindenkivel • szemben arányos legyen, mert abban a pillanatban, ha à helyreállítás, az újjáépítés érdekében vállalt < áldozat nem ,. arányosan oszlik'meg az egyes dolgozó rétegek között és ; lesznek dolsrozó rétegeik, amelyek joggal vagy- jog, nélkül azt tételezhetik fel, hogy velük szembén mostohábban bánnak, máris igen erős léket kap a stabilizáció hajója, amelyet csak nagvon nehezen tudunk majd mesterséges eszközökkel .betömni. Ha a/most fennálló rendezést figyelembe vesszük, akkor ' azt kell megállapítanunk, hosry az áldozatokban való részeltétés nem esrészen egyforma és nem egészen igázsáeros-Tavaly még egészen helyesen azt írta a Szabad Nép, hogy az agrárolló minden további tágí-, tását- mellőznünk kell: ezzel szemben bizonyos mértékben indokoltan,, — hiszen erről' a kérdésről lehet vitát folytatni ~ de ebben.a mértékben _ smmiesetre sem indokoltan, az "agrár olló bizony túlságosan kinyílt a stabilizáció vat, kapcsolatban. • . , ' Amíg a mezőgazdasági termények árait 1 az 1939-es arákhoz viszonyítva, átlagosan » kétszeresre emelték fel, addig az iparcikkeknél ez az átlag átlagosam • hatszoros. Ez v nyilvánvalóan az űe-yn evezett agrárollónak a már majdnem elviselhetetlen mértékig ' való kitágL tását jelenti.. Annál súlyosabb ísz, mert amíg 1939-ben katasztrális holdankint az( átlagtermés 9 és fél métermázsa volt,, addig 1946-batn ez az átlagtermés különféle szerencsétlen körülmények ös«zetal ái kozása köve/kezlében csiak 4—-5 métermázsa katasztrális hoildankint. Ez tehát még súlyosabbá tesztií a paraszti termelő V'^p^ek helyzetéit. Ma az a helyzet, hogy ami*? 1933-ban, ami kor az agrárolló a learnajövőbb volt, Ma orva rosszá írón. az "'mari' árindex IÁS a •pipyŐö'azdssáCT'-i árindex közötti i^lzőszáro'kül^nbö'/pt nsak 40 volt. addiar ma 900: lehatna ö+cn-^öeié-re em^*lí-pdptt n? nfrároltó kí lf ágU-lási?; 1933-al. laz» odídiisri reík.n-,, diq"< T 'ével swmV 1 "Na.arymértólrlip-n bó&záíSrrjil ehhez az áílla-r,r«-i'iin'7 B tari'fanolí-'iHka helytőlp»n voHa és a közvetítő kerp^Vedelern '"HiTlsá^0^ riaev "hfia-zTiq, ámít aközben fölöz le. miközben a. rn.P7:őorfi'5'flait;á.E , ii 1 term énvt a faüusi t^rmélőtől pli-nttatiá a vérosl foö*vasztóhoz; F^^mes el• t^'íriő^ni azon, hogv az 50 vagy 80 fl'ÍUéíres tejből "hoo-van lesz 57; foriintós vaj -As- érdemes: eltűnődni még sok hasonló ^elenséíren, ame-Iv'ek azt mntatiákv hoev az. Irányított gazdálkodásira, való á+f'lérés egyáltalában nem teljes, p riT-nfitu'ak túlságosain nagy teret ein íred- és beékelődnek a fogyasztó/ és a termelő közé olyan tényezőik, amelyeknek. tevékenysíVe,. maár formálásán nem hasznos, sőt a leghatározottabban káros- n>rn«vIstván' (msz) és mások: Űgy van!) Mlndézfíken- józan, át fontolt,^ átgondolt és célratörő intézkedésekkel sürgősen segíteni keik T>e van a miai stabilizációnak 'ee;y más.ik i mostoha gyermeke is és ez a fixfizetésre utalt. szellemi -munkásosztály. "Ennek a helyzete, t Nemzete-yűlés, soha sem volt túlsásrosan ró; zsás ebbeii az országban. Ezek a kisfizélésű tisztviselők tulajdo'nkíépen nlindig kulik vol-
