Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-62

615 A nemzetgyűlés 62. ülése Î9U. évi vényhozás. minden pártja részt vehetett volna egy előzetes bizottsági tárgyaláson a törvényjavaslat megszerkesztésében, legalább tessék megadni a módot arra, hogy esst a törvényjavaslatot komoly ' tárgyalás alá vehessék a bizottság és, a törvényhozás tagjai. Nem komoly ember az, aki azt meri-mondani, hogy ,ez,t a törvényjavaslatot 12 óirára komolyan meg lehet tanulni és a következő napi tárgyalásra' komolyan elő lehet készülni. (Ügy van! Ugy van! a szabadságpárt oldalán.) Tisztelettel t kérem, métltőztassiék a sürgősség kimondására i vomiaitkoaó indítványt mellőzni. Elnök:: Hegymegi Kiss Fái képviseíő urat illeti a szó. Hegymegi Kiss Pál (msz): T. Nemzetgyűlés! Én a magam résaéről tisztelettel kérem az igazságügyminiszter urat, riiint a magyar jogászélet egyik kiváló férifiát, hogy ebben a kérdésben,a sürgőseégi javaslatot elejtená méltóztassék. . v Tudom, hogy az igazságügyminiszter úr. már nagyon régen várja és óhajtja ennek á javaslatnak a kodifikálását. Mi a m'agunk részéről társaimmal együtt idevonatkozólag önálló indítványt is terjesztettünk be, mert a demokratikus nemzeti állam erkölesvéaelme okából feltétlenül szükség van erre a javaslatra-' Ennélfogva ennek a javaslatnak olyannak kell lennie, hogy a hátamögött ott álljon a nemzeti közvélemény ereje. Ez pedig osak úgy lehetséges, ha a bírálat, a közvélemény kritikája is hozzáférhet ehhez a javaslathoz. Márpedig; ilyen sürgősség mellett.nem volna lehetséges. Inkább hosszabbítassanak meg a parliament , ülései, inkább tárgyaljuk több napon keresztül, mert ezt a javaslatot csak lelkiismeretes mérlegelés után bíráljuk el jól és tehetünk szóvá minden olyan kérdést, amely ebből »a javaslatból hiányzik. Arra kérem az igazságügyminiszter urat, hogy ezt tegye megfontolás tárgyává, annyival is inkább, mert vannak bizonyos kérdések, amely kérdésekben a parlament többsége vagy nagy része összeférhetetlenséget lát, én pedig ebben a rejtett és — nagyon sajnálom, meg kell állapítanom róla — nagyobb részt Antal István feldolgozásában készült javaslatban nem -látom benne azokat a rendelkezésekét, amelyek a demokratikus nemzeti állam erkölcsének védelme érdekében szükségesek. De technikai okokból is kérem erre az igazságügyminisztert. Javaslatok lesznek az egyes szakaszokhoz. E javaslatokat — ha a bizottság 12 órakor leltángyalj a, ha a tárgyalás anyagát i nyomtatásban rendelkezésünkre is bocsátják — már nincs módunkban előterjeszteni, így voltakép úgynevezett gyorsttalpalás történik. (Vásáry József (msz): Sötétbeugrás!) Ez a gyorstalpalás nem volna helyénvaló, azért kérem az igazságügyminiszter urat, tegye lehetővé & kritika felkészülésiét is : tegye azt lehetővé, mert én meg vagyok győződve róla, hogy ez a sürgősségi javaslat nem azért történik, hogy valamit eltitkoljunk vagy gyorsan elnyomjunk, hanem azért, hogy a nemzetgyűlés ezt a/ törvényjavaslatot minél hamarabb megalkothassa. (Pásztnory István (msz) : Jól megalkothassa!) Igaza van képviselőtársamnak, jól megalkothassa és mindezek okából én is ellene szólok annak, hogy sürgősségi alapom tárgyaljuk ezt a javaslatot. Kérem az igazságügyminiszter urat, járuljon hozzá, hogy a nemzetgyűlés tagjainak kritikája is hozzáférhessen a javaslathoz. <• szeptember hó iS-án, szerdán. • > óig Elnök: Az igazságügyminiszter úr kivan , szólni- ; « Ries István igazságügyminiszter; Igen t. Nemzetgyűlés! Vásáry képviselő úr felszólalásában úgy tüntette fel a dolgot, mintha az< igazságügy minisztérium azt, hogy hosszú ideig tartott az előkészítés, most a sürgősséggel akarná reparálni. A képviselő úr téved. "Való; színűleg ő is tudja, hogy ez a, javaslat négy hónapja készen van, ezt a javaslatot az Összes pártok megkapták négv hónappal ezelőtt, és nem az igazságügyminisztériumon múlott az, hogy ez. a javaslat csak most kerül tárgyalásra. Viszont a javaslat pártközi értekezlet elé került, amely pártközi értekezleten éppen Vásáry és Hegymegi Kiss Pál képviselő urak pártjának Vezetője, Sulyok Dezső is résztvett, tehát -ő is hozzájárult ahhoz a szöveghez, amelyben most a javaslat a Ház előtt fekszik. Ezt a* javaslatot nem is egyszer tárgyalták le a pártok és telitek meg észrevételeiket, a sajtó is közölte a javaslat alapelveit, és most a minisztertanács határozata az, hogy kérjek sürgősséget a javaslatra, mert nemcsak e javaslat igéhyel sürgős letárgyalást, hanem a nemzetgyűlés munkarendjének szempontjából is fontos az, hogy a javaslat gyorsan menjen keresztül, és azután' áttérhessünk azoknak a javaslatoknak tárgyalására, amelyek az ország érdekében fontosak és sürgősek. (Dénes István (pk) : A képviselők nem kapták meg, miniszter úr!) \\. |,*:^ Én tehát fenntartom a sürgősség iránti indítványomat, és kérem a nemzetgyűlést, hogy azt fogadja el. (Helyeslés a koalíciós pártok oldalán.) Elnök: Minthogy a miniszter úr a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását is kérte, amihez a házszabályok 95. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a jelenlevő képviselők^ kétharmad többségének hozzájárulása szükséges, kérem azokat a képviselő urakat, akik a sürgősség kimondásahoz hozzájárulnak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy a kétharmad többség megvan, tehát a nemzetgyűlés a sürgősséget kimondja. Napirend szerint következik a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása a nemzetgyűlés 1946—47. évi .költségelőirányzata tárgyában. Kévész László előadó urat illeti a szó. Révész László (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! A házszabályok 57. §*a szerint a nemzetgyűlés költségelőirányzatát a gazdasági bizottság készíti elő és terjeszti a nemzetgyűlés elé. Amikor a pengő-valutáról áttértünk a forintvalutára, a gazdasági bizottság nyomban, eleget tett a házszabályokban írt kötelezettségének, és már az 1946. évi július hó 31-én tartott ülésében összeállította a költségelőirányzatot. A költségelőirányzat az 1946. évi augusztus hó l-től 1947. évi július hó 31. napjáig terjedő kiadásokról reendelkezik. Megállapíthatjuk, hogy az ország összes kÖzltáztairtásal között a nemzetgyűlés költségelőirányzata az első, de a számok; ismeretében azt is megállapíthatjuk, hogy a takarékossági elv érvényre emelésében is az első ez a költségelőirányzat, mert minden egyes tételt a leggondosabb>-mérlegelés és ,a pénzügyi kormányzat szakembereinek meghallgatása után :

iktatott be a költségelőirányzatba a gazdasági bizottság. Így állott elő az, hogy a költségvetési fő' ősszeg az 1946/47. évre 12,150.000 forintban állapíttatott meg. Ez az összeg három cím vég-I