Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-61

B4& , , A nemzetgyűlés 61. ülése 1946, évi szeptember hó 1?-én, kedden. 5M kiküszöbölni, amelyeket előzőleg' felületességből vagy hozzá nem értésből ia várostíknak vezetői elkövettek. / így született meg 1937-ben a VI. te., a váiMísrendezésrőr szóló törvény, amely már magát & ', városrendezést, az építésügyet, a telekátalakítást és a kisajátítást a kor igényeinek megfelelően rendezte. Ahogyan az 1987:VI. te., az úgynevezett városrendezési törvény, jogszabályai val megszüntette azt a ziláltságot és szétesést, amelyet annak idején a különféle kodifikációs munkák jelentettek, ugyanúgy felmerült az a kívánság* -— és ebben a törvényben már ennek alapjait látjuk is — hogy az ügyintézés vonalán is a' szükségességhez képest lehetőleg-egy hivatal kezébe ,tegyük le az építésügy szabályozását és irányítását. Egyébként a minisztériumok differenciálódása is elősegítette ezt a folyamatot Elősegítetite/hogíy a műszaki és az építési ügyek intézése egy hivatal hatáskörébe kerüljön. Nagyon jól emlékszünk arra, hogy valamikor még a közlekedésügy, kereskedelemügy és a föld művelésügynek is csak egy hivatala volt a'felelős minisztériumban, amely azután lassan az élet törvényei szerint széttagolódott, sőt a kereskedelemügyi minisztérium később még külön kettévált iparügyi és kereskedelemügyi minisztériumra, (

amelyeket igyekeztek ugyan megint összefogini, de ennek i a visszafejlesztésnek tartós jellege nem volt. Az ügyintézés terén is látjuk, hogy ezt az irányt,; ezt a kívánságot, amely műszaki oldalon felmerült mkt a századfordulón, először akkor honorálták, amikor a kereskedelemügyi, minisztériumot nevezték megvannak a szerv1 nek, amelynek keretében a műezakaTközigazgatási kérdésekeit egy- kézbe fogják össze. Később 1935-ben az egész műszaki közigazgatás •*-. aineinnyire abban az időben lehetséges volt — az iparügyi minisztérium hatáskörébe került át. Mindezeknek természetes fejlődése az előttünk fekvő törvényjavaslat,' amely anost^már nemcsak az épitésüggyel és a városrendezéssel, hanem ezen túlmenőéin a falurendezéssel és a tájrendezéssel is összekapcsolja ezeknek a kérdéseknek törvényes szabályozását. Ez a törr vény javaslat különbén : egyszersmind1

a műszaki közigazgatást is racionalizáljia^ és minit vonatkozó szakaszaiból látjuk, szükségszerinti kiépítését meg is kezdi, nemcsak a városokbán, hanem .-»- és ezt hangsúlyozni kell — a magyar vidéken^ a magyar falvakban is, ott ahol 'ennek szüksége felmerül. Méltóztassék nekem elhinni azt, amit nemcsak mint a független kisgazdapárt tagja, ha-, nem, mint magyar képviselő is mondok: nekünk örömmel kell üdvözölnünk ezt a javaslatot, amelyben a magyar vidék, a magyar falu felemelése felé először tesszük meg az annyiszor hangozltatott konkrét lépéseket Ennek ai törv«nynek_nemcsak az lesz a feladata, hogy az újjáépítés keretén belül a helyreállítási munkálatokat elvégeztesse és ezeket irányítsa, /illetőleg ezeknek a munkálatoknak gazdasági megalapozását biztosítsa, hanem ennek a törvénynek elsősorban az, a célja, hogy, ezentúl ne : helyreállításról, beszéljünk, hanem inkább az ország felépítéséről.- Az új építés- és közmunkaügyí miniszter ezt a munkáját nagyvonalúan, tervszerűséggel készítse elő és indítsa meg. -Először tehát a nagy elvi alapokat kell tisztáznunk. Tisztáznunk kell azt hogy az országnak a romokból való felépítését nem felülről lefelé kell kezdeni, hanem a dolog /természeténél fogva feltétlenül; alulról elindulva: a falurendezéssel és azután a városrendezéssel s a tájrendezés keretében kell az egészet összefoglalni és megadni az egész munkának egységes irányítását és 'tervszerűségét T. Nemzetgyűlés!1

Azt hiszem, ha a falurendezésben a helyi szempontok mellett érvényesülni fog a szakemberek felfogása is és az országos szempontból vett szükségességek, ,akkor rövidesen meg tudjuk változtatni a vidék "egész arculatát Először kell, hogy felmérjük minden egyes vidéknek, ha kell, minden egyes községnek gazdasági adottságait és életfeltételeit és ahhoz kéjpest kell, hogy mind a közlekedésügyi, mind a közegészségügyi #

kérdések-Jben megtegyük azokat a lépéseket, amelyekről már eddig is annyit irtunk elsősorban a szakirodalomban, annyit beszéltünk, annyi tárgyalást folytattunk ; és amit a magyar mérnökség,— legyen szabad ezt a kifejezést használnom — , annyiszor megálmodott T. Nemzetgyűlés! En nagyon szeretném, ha a magyar »falvak vizellátáea, kanalizálása, /talajvízmentesítése, elektrifikálása, lakásépítkezése, gazdasági és kulturális építkezése mellett — mert mindezek nagyon fontosak — még a ; falu harmonikus épitését is biztosítani tudnók. Sajnos, a századforduló -után a magyar falvaknak az régi szép, harmonikus képe sók helyen megváltozott, mert a szecesszió izléste- ' lensége elsősorban a magyar falvakba tört be. Én remélem, hogy az új építés- és közmunkaügyi miniszter úr nemcsak ezeket a gazdasági, közlekedési és közegészségügyi szempontokat fogja figyelembe venni, hanem — és talán eztzel kellett volna kezdenem; amikor falurendezésről szólottam — elsősorban az esztétikai szempontokat igyekszik kielégíteni: a magyar falvak harmonikus'képét, a falu régi képét visszaállítani-T. Nemzetgyűlés! Ami a városrendezést illeti, fővárosunk városrendezése most is jó kezekbe volt letéve. Reméljük, hogy a Fővárosi JKözmunkák Tanácsa, amely most már nemcsak Budapestnek, hanem Nagy-Budapestnek á városrendezésével bízatott meg, ezt a feladatát el tudja majd látni ezentúl is, annál is inkább, mert ennek a minisztériumnak, létrehozásával mentesülni fog attól a sok egyéb adminisztratív ügykörtől és munkától, melyet eddig végzett, amely eddig rendszerint lefoglalta az idejét és visszatérhet ahhoz az eredeti és szép hivatásához, hogy Budapest új városrendezési terveit elkészítse. \ Mert-amilyen borzalmas károkat szenvedett ez a város S és amilyen súlyos csapáson ( ment keresztül, éppen olyan nagy lehetőségeket is adnak ezek a romhalmazok és ezeket a lehetőségeket ennek az országnak ki kell használnia. Tudatában kell lennünk annak, hogy ez á fő-t város nemcsak Magyarország fővárosa, hanem egész Kelet-Európának is fekvésénél fogva Vegyik fontos centruma. Kell, hogy az új faVroarendezésben biztosítsuk, hogy ezek ,a lehetőségek ne vesszenek el és hogy annak a" tranzitókereskedelemnek, amely századokon keresztül /a Duna völgyébek hadiadt keresztül és ift Budapesten találkozott, a működését most is biztosíthassuk. Azonkívül ennek a fővárosnak van még egy nagy jelentősége, amellyel kévés más főváros — Európában taian egyeù* len főváros sem — tud versenyezni és ez az, hogy ugyanakkor^ ennek a fővárosnak a gycgyhely-jellege is megvan. T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, ha a Fővá-