Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-60
*Ö27 A nemzetgyűlés 60, ülése 1946. évi \ t " egyesület általános politikai felfogását fejezte ki, ezért az egyesületet a Fegyverszüneti Egyezményben foglalt kötelezettség teljesítéseképpen fel kellett ; oszlatnom. Meg kell állapítanom továbbá azt, hogy az Alszegi Gazdász Egylet feloszlatása, a Ma-gyár Parasztszövetséggel való fúzió jogszabályokban előírt jóváhagyása előtt történt és az Alszegi Gazdász Egylet feloszlatása a Magyar Parasztszövetség nagykőrösi helyi csoportjának működését semmiképpen sem gátolja. A volt Alszegi Gazdá§z Egylet / tagjainak szabadj választására van bízva, hogy bélépnek-e a Magyar Parasztszövetségbe vagy nem és a belügyminiszternek ilyen irányú esetleges beleszólása sértené az egyesületi szabadság elvét. ' , i Meg kell állapítanom végül azt, hogy az Alszegi Gazdász Egylet tulajdonát képező székházat ezidőszerint Nagykőrös megyei váró« községi iskolaszéke és óvoda! felügyelőbizottsága községi óvoda, céljaira, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége ugyancsak ovodla céljaira igényelte ki. A székház tulajdonba adása tekintetében ezidőszerint érdemli döntés mé^^em történhetett, mert a törvény' hatóság első tisztviselője részéről az/ adományozás aíapjánl szpkráló leltár és telekkönyvi kivonat méer nem érkezett be. Budapest, 1946 augusztus 23. Eajk László s. k.« Elnök: Patonay képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Patonay Elek (kg): T. Nemzetgyűlés! Interpellációmban magam is rámutattam arra, hoffy az egyesülef vezetősége 1938-ban, amikor építkezései következtében nehéz helyzetben, volt, kénytelen volt igénybe venni a városi képviselőjét és a bankvezetőjét. Hogy ezek azután, 1938 után háborús bűnösök lettek, ar.ról azok a 'kisembiereík, akik ebben az egyesü- létben vannak, nem tehetnek. (Orbán László (kp): Már J938 előtt is bűnös volt Milotay!) Az Alszegi Gazdász Egylet feloszlatása 1946-ban történt a 283.566/1946. sz. BM. rendelet> v tel. Az Alszegi Gazdász Egylet a Parasztszövetsóghez 1945 július 8-án tartott rendkívüli közgyűlésében csatlakozott tehát nem áll az. hogy később történt meg a csatlakozás. A ibelügyminiszter hrat valószínűleg tévesen informálták. Majdnem egy évvel hamarabb történt meg az egyesület csatlakozása a Parasztszövet* séghez és az egyesület új tisztikart is választott. Az a kisparásztság; amely az egyesületi életet kedveli, inkább társadalmi egyesületekben szervezkedik, semmint korcsmában töltsev el- az, idejét, nem tudja, megérteni, hogy egyesületi helyiségét ne kaphassa vissza. Ezek a kis parasztemberek, akik a városnak ugyanazon a részén laknak, s akik egyhangú közgyűlési határozattal csatlakoztak a Parasztszövetséghez, ma is azt várják, hogy a bek ügyminiszter úr^ székházukat minél előbb bocsássa rendelkezésükre, hogy az egyesületi életet tovább folytathassák- (Döbrentei Károlyné (kp): Tegyék ki a gyerekeket az óvodából? — Egy hang a szabadságpárt soraiban: Adjanak nekik más helyiséget! — Zaj.) Erre a közbeszólásra válaszolni csak azt lehet, hogy körülbelül 200 méterrel odébb ott van a városinak egy nagyon jó kőépüleíű óvodája, amelynek tetőjét többszörös felszólításunkra mind, ezideig a város nem hozatta rendbe, tehát ott nyugodtan lehetne folytatni az óvodai tanítást. szeptember hó 12-én} csütörtökön. 528 (Orbán László (kp): De Milotay volt az elnök! — Zaj.) Azt nem vitatom, hogy azon a címen ezt is el lehet venni. De a Parasztszövetség igénylése szintén bent van. A helyiséget a kisparasztság 80 év alatt filléreiből teremtette ' meg, felépítvén a székházat, tehát kéri, hogy bocsássák azt rendelkezésére.. Remélem, hogy a belügyminiszter úr té^ ; ve s információját mégegyszer /it fogja vizsgálni és ezt a helyiséget a Parasztszövetség nagykőrösi szervezetének rendelkezésére fogja bocsátani. Ennek reményében a választ elfogadom. Elnök: Kérdem ^ t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? (ígenf) A " nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik a földművelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Erdei Mihály képviselő úrnak a sertéspestis elleni szérumok tárgyában július 24-én ' előterjesztett interpellációjára. KéreM a jegyző úrnőt, "" szíveskedj ék a választ felolvasni. • , Ratkő Anna jegyző (olvassa): »T. Nemzetgyűlés! Az Erdei Mihály nemzetgyűlési képviselő úr folyó évi július hó 24* napján".a sertéspestis elleni szérumok tárgyában hozzám intézett ' interpellációjában foglaltakra váia szóm a következő: , A .háborús cselekmények folytán öltóanyagtermelő intézeteink súlyos károkat szenvedtek s oltóanyagkészleteik egy részét, a sertéspestis elleni szérummennyiséget pedig csaknem teljes egészében elveszítették. ; A. felszabadulás után ezen a téren is nagy lendülettel indult meg áz újjáépítés és már igen rövid itiő múlva az állatorvoslásban használatos összes oltóanyagok •—•kivéve a sertéspestis elleni szérumot — hatóságilag megállapított alacsony áron korlátlanul voltak kaphatók: ' ; " A sertéspestis ,elleni oltóanyag: szérum és viras csak sertésből termelhetők s înivel a háborús cselekmények következtében az ország sertésállománya is katasztrofálisan megfő- • 'gyatkozott, eleinte az ennek a szérumnak a termeléséhez elengedhetetlenül szükséges minőségi sertések sem állottak kellő mennyiségben ^rendelkezésre. Sajnos, az ezen a téren mutatkozó nehézségeiket a sertésállo^ mány gyors helyreállítása sem oldotta meg, mert a szérumtermelők az inflációs pengőért sertéseket nem tudtak vásárolni s így a sertéspestis elleni szérumtermelést csak igen szűk keretek között indíthatták meg. Ezen a bajon csak hatósági sertésigénybevétellel lehetett volna gyökeresen segíteni, de a külünböző beszolgáltatásokkal amúgy is túlterhelj gazdatársadalmunkat \ ettől meg akartam kímélni, így egyedüli "megoldásként a szérumsertés'- és takarmány cser ét választottam, mert -ezek az elsőrendű termelési tényezők — adott körülmények között —- csak ily ínódon voltak biztosíthatók. A cserekulcsot, a közellátási mi-' niszter úrral egyetértve, a békeparitásnál lényegesen alacsonyabban állapítottam meg és mint drágítási, áremelő tényező, egyedül a szállítási költség jelentkezett. Természetesen történtek cserék élelmiszerek ellenében is, mert a szérumtermelők alkalmazottainak kollektív szerződése szerint járó kalóriajuttatás csak ezen az* úton volt biztosítható, de ezek a cserék is a békeszínvonalon mozogtak. Sajnos, a sertéspestis elleni szérum be/ . f