Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-58
" 46*9 ' r A nemzetgyűlés 58. ülése 19Í6. év büntető hatalmánkik érvényesítése . tekintetében. Ezt a szakaszt én jogi meggyőződéseimből kifolyólag magamévá nem teszem és igen sajnálom az igazságügyminisztér urat, bogy neki ezt a törvényjavaslatot ide kellett hoznia gazdasági célzatokiból, mert ez olyan rés büntetőjogunk elvein, apiuelyet a magunk részéről el nem fogadhatunk.1 Vannak« a magyar büntető törvényikönyvben, különösen az úgynevezett. pénzügyi büntetésekre nézve jogszabályok, hogy ha valaki jóvátette az elkövetett cselekményt vagy attól elállott, akkor az illető bizonyos kedvezőbb helyzetbe^ kerül, vagy a büntetéstől mentesül. Ezt megértem, de ezek mind; speciális törvé. „.nyék. Ahol azonban az állami erkölcs megállapítja, hogy itt büntetni kell, ezt ilyen kivételezésektől én nem teszem függővé. Nem mondok ezzel rosszat, mert ha az illető olyan nagy érdemeket szerzett és annyi javat hoz vissza, a nemzetnek . van reá módja, hogy terjesszen elő az igazságügyminisztér úr reánézve amnesztiát s méltassuk egyéni kegyelemre az illetőt, (Ügy van! a szabadsápvárton.) de hogy az illető ilyen .módon elkerülje azt a hünetést, amelyet' egy másik, aki itt maradt, kitöltött és elszenvedett, az nem igazság. Én a büntetés erkölcsi szempontjából kifogásolom ezt a javaslatot és kérem, alakítsuk át; hiszen mint Kasnya Béla képviselőtársain felszólalásából láttuk, igen sok hiba van még, sok kérdés nincs még elintézve- - , A pénzügyminisztériumban működik egy XX. számú osztály. Ennek — nem tudom — kormánybiztosa vagy kormánybiztossága "megállapítja, hogy ott kinn valaki jót*cselékedett: ekkor jön a személyi kormánybiztos úr, aki mindezekről semmit sem tud es ez a személyi kormánybiztos úr tesz előterjesztést arppl, hogy valaki valami jót cselekedett az állam számára. Tökéletesen- igaza van Andaházi-Kasnya-1 Béla képviselőtársamnak: lehetetlen s dolog, hogv egy teljesen kívülálló, a témával nem foglalkozó, azt nem ismerő faktor adjon ;ki írásokat és azokkal hazajöjjenek ide. ÍStühmerné Oberschall Ilma (msz): Jó üzlet lenne! — Zaj.) Ez nem helyes dolog. Ha valaki érdemet szerzett, megvan számára az egyéni kegyelmi jog, ,de nagvon helytelen volna igazolványokat kiállítani. (Egy hang a szabadságpárton: Kéz kezet mos!) ,Most nem lehetne úgy csinálni, mint,1848-ban mondották: milyen jó volt Komárom ostroma, akkor beírták a derék magyar embereket, hogy ott voltak Komáromban, és mentesültek a büntetés alól. Most azonban az történnék, hogy beállítanának egy csoportot, a-mely azután szállítaná az igazolványokat. (Felkiáltások a szabadságpárt I soraiban: Üzlet!) Ezt a rendelkezést. semmiféle szempontból, mégí pártszempontból sem tartom helyesnek-Még egy jegyzéket sem,láttunk arról, hogy mi van odakint, legalább tájékoztatni kellett volna miniét. Azt sem tudom, hogy az Elhagyott Javaknál mi van, mert nem tudnak jegyzéket összeállítani (Vásáry József (msz) : Szép kis dolog van' az Elhagyott Javaknál! Az egy dzsungel!) Ne vállaljon ez a nemzetgyűlés ilyen törvényeket, maradjunk mi csak a .rendes büntető álláspont mellett. Ha olyan nagy érdemet szerzett az illető, akkor egyéni kegyelemmel méltányolni fogják, az igazságügyminiszter úr pétiig adja yissza minisztertársainak ezt a javas-I augusztus hó 30-án, pénteken. 470 latot azzal: én nagyon szívesen megteszem a büntető rendelkezésre vonatkozó javaslataimat, » / de \i, édes barátaim, dolgozzátok ki ezt a kérdést — hiszen olyan kontroverzia van itt a . szervezetek kérdésében is — és ha majd kidolgoztátok, akkor} gyertek 'as ország elé. T. Nemzetgyűlés! A szakaszt nem fogadon* el. '' , Elnök: Szólásra következik1 ? Szántó Vezekényi, István jegyfcő: Jármay Gyula! Y Elnök: Jármay Gvulb képviselő urat illeti a szó. \ ; Jármay Gyula-(kg) : T. Nemzetgyűlés! Sajnos nem tudok egyetérteni Hegymegi Kiss Pál képviselőtársamnak azzal a felfogásával, hogy ennek a javaslatnak 1. §r a nem illeszthető be konstrukciójánál fogva büntetőjogi vagy ahogyan értettem, alkotmányjogi szempontból egész jogrendszerünkbe. Az 1945 :XI. te. értelmében ez a npmzetgyűv lés a nemzeti szuverenitás kizárólagos letéteményesének tekintendő. Ennélfogva, ha ez a nemzetgyűlés jogosítva volt az ország alkotmányát és államformáját, megállapítani, ha ez a nemzetgyűlés mint a nemzeti szuverenitás kizárólagos letéteményese jogosított az ország közéletébe vágó, összes kérdéseket szabályozni a jogélet minden területén, akkor meggyőződésem szerint nincsen akadálya annak, hogy kiv vételeket konstruáljon, olyan kivételeket, amelyeknek értelmében/egyes bűncselekmények büntetése alól egyes személyeket meghatározott célból kivesz. Végeredményben 'mi . a közkegyelem1 ? A közkegyelem annyit jelent, hogy a törvény a bűncselekmények egy kategóriáját kiveszi az alól az általános szabály alól, amelynek értelmében, ha valaki bűncselekményt követett el, akkor a büntetőjog szabálya szerint az arra , kiszabott N bünte^és legyen annak megtorlása. Ennek megfelelően én ebben sem alkotmánysérelmet, sem más sérelmet az. általános magyar jogrendszer szempontjából,nem látok. Ettől eltekintve, minden jogszabály meghozatalánál néznünk kell azt az általános célt. amelyet'a jogszalbály megteremtésével" elérni kívánunk. A- külföldre hurcolt magyar javak hazahozatala nemzetgazdasági érdek. Jól tudjuk, j| hogy amikor nagynehezen és a miniszterelnök úr szavai szerint igen helyesen, a magyar, demokrácia csodájaként megcsináltuk a stabilizációt, akkor ezt á stabilizációt csak úgy tarthatjuk meg, ez csak akkor lehet a szó igazi értelmében vett stahilizáció, ha kellőképpen alá is tudjuk támasztani- Sajnos, — és, ezt ma már aligha tagadhatjuk el — termésünk nem kielégítő. (Vásáry József (m_sz): Tu'dtukelőre!) Jól tudjuk azt is, hogy ez a valuta- és aranymennyiség, amelyet drákói rendszabályok kilátásbahelyeziésével össze tudtunk1 'gyűjteni,,ha minden várakozást íelül is mul, mégsem, jelentheti a stabilizáció elvitathatatlan garanciáját. A magyar kormány tehát konzekvensen jár el akkor, amikor minden elképzelhető eszközzel előmozdítja a .javaknak az országba [ való t beözönlését és megakadályozza a javaknak az országból való .kiáramlását. Ennek a célnak érdekében igen helyes és indokolt a javaslat 1. $-ában foglalt az a kivétel, amely büntetlenséget biztosít azoknak a személyeknek, —" mégpedig meghatározott és indokolt kivétellel — akik az elhurcolt javak 3Q* f
