Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-58
,465 A nemzetgyűlés 58. ülése 1946. évi még ezt a kérdést feszegetni, annál is inkább, inert a két állam között diploniáciai kapcsolat vagy bármilyen érintkezés * felvétele még meg sem történt. Lehetetlenség volt tehát hatóságoknak hatósággal' érintkezniök, ; mert hiszen rögtön azt kérdezték, , hogy: milyen alapon, milyen címen történik az érdeklődés. Ugyanebben az időben azonban történtek .olyan súlyos intézkedések, amelyeknek utólagos reparálása feltétlenül szükséges. Annakidején tudniillik az amerikai és angol hatóságok^, foglalkoztak ezzel a dologgal, kiadtak jószágokat a Bauerbundnak írás ellenében azzal, hogy egészen minimális havi hasz- " nálati. díjakat kell fize|niök, kiadták, a teheneket, a lovakat azzal, — természetesen előre'-" kell bocsátanom, hogy az ott szerzett információkra vagyok utalva —, hogy amint a tulajdonosok jelentkezni fognak, a.Bauerbund tartozik a községnek kiosztott egész állat. mennyiséget — tehát nem darabonkint — visszaadni. Meg kell állapítanom, hogy ezekből-az állatokból mind a mai napig nem jött haza' egy sem és ezeket nem is- lehet így egyenként hazahozni, csak ügy, ha a; két ha* tóság, a két állam leltárt vesz fel.., Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Andaházi-Kasnya Béla: (kg): Tisztelettel kérek 15 perc meghosszabbítást. Elnök: 'Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen! — Lévay Zoltán (msz): Igen! Nagyon érdekes!) ^A Ház a meghoszszabbítást megadta, tessék folytatni. Andaházi-Kasnya Béla (kg): Mondom, ezeket az állatokat csak úgy lehet hazaszállítani, ha a két hatóság, ha a két állam egymás között letárgyalja, ezt a kérdést, mert az kétségtelen, hogy megvan az elismervény, ha nem is a mi kezünkben, de meg van az angolok és amerikaiak kezében, amelynek ellenében ők természetszerűleg' ki kellett, Tiogy adják * ezeket a jószágokat, mert fenntartásukról nem tudtak gondoskodni és annakidején mi is nolens-volens el kellett, hogy fogadjuk ezt a megoldást addig, amíg a, hazahozatal nem vált lehetségessé. Tehát most volna az ideje annak, hogy a magyar- kormány az osztrák kormányhoz, illetve . a megszálló hatóságokhoz forduljon, jhogy juttassák vissza ezeket, a jószágokat, amelyeknek tulajdonát egy pil,.. lanatig sem vitatták és amelyeket ott kiadtak haszonbérbe és kiadták , használatra, mégpedig ugyanúgy juttassák vissza, mint ahogyan elvették: ne személyektől vegyék el, hanem magától a Bauerbund-tól kérjék vissza és a Bauerbund'nak legyen gondja,, hogy ezeket a jószágokat vissza is adja- , Ezek vonatkoznak főleg a tehenekre. Ami a sertésállományt illeti, meg kell őszintén mondanom, arról nem is lehet beszélni, hogy egy darab is hazajöjjön, -mert hogy a sertés: "állománynak milyen sorsa Jett, — azt hiszem -^ felesleges mondanom. De itt van még a gabonaneműek kérdése. Sok száz vágón gabonanemű volt az uszályoké ban, volt azonkívül cukor, bakancs, ruhanemű, amelyeket ' részben , az TJNRKA vett birtokba, részben pedig osztrák hatóság. Mert le kell, hogy szögezzem: ezeket nem személyek vitték el ott, hanem megállapítottuk, hogy a városi hatóság vitte el és osztotta ,ki és ma is adja ki a jegyekre az ottani osztrák lakosságnak. Tehát igenis fontosnak tartom; hogy ezekkel szemben eljárjunk és i kártérítést igényeljünk. Ez olyan, jogos tulajdona NEMZETGYŰLÉSI. NAPLÓ III. -augusztus,, hó 30-án, pénteken. 466 , ennek az országnak, amely egy pillanatig sem vitatható. (Ügy van! Ügy van!) De ugyanígy ráv kell mutassak a gépekpe és az úgynevezett gyáripari berendezésekre is. Több kategóriát tehetne ezekből felállítani, de nem akarok az idő rövidsége miatt ezzel részletesebben foglalkozni, (HaJUuk! Halljuk! — Felkiáltások a szabadságpárt soraiban: Érdekes!) csak rá akarok mutatni arra, hogyan áll ez a kérdés. Nem szabad elfelejteni,, hogy igen fontos lenne, hogy ez idejében fixiroztassék és intézkedés történjék a gyári berendezések' ' stabilizálása érdekében. Szándékosan mondom" ezt a szót, hogy »stabilizálása« érdekéiben, mert ugyanakkor pontos tudomásunk van arról, hogy az osztrák hatóságok, különösen abbanL az ^esetben, ha a, tulajdonos is kint van, tehát nyugatra menekült, mindén kedvezményt — tehát forgótőkét, telepengedélyt, gyári helyiséget — megadnak, ha az illető hajlandó ott letelepedni. (Lévay Zoltán (msz): Ezt kell utánuk csinálni! Mi meg üldözzük!) Meg kell őszintén mondanom, hogy ebben a tekintetben súlyos veszélyt látok fennforogni, mert lehetetlenség, hogy így a kimenekített javak egy szép napon ott letelepedjenek és hiába lesz kormánybiztosság, illetve hiába jön majd a pénzügyminisztérium XX. ügyosztálya és hiába van itt - bejelen- \ tési kötelezettség, az ottani tulajdonos^ majd azt fogja mondani, hogy: »Ennek ellenére ittmaradok és megkapom az állampolgárságot, gépeinimel berendezkedem«, és akkor nem- lesz hatóság, amely őt 'onnan, meg tudja mozgatni. (Kiss Gergely (kg)': Ezeknek adjunk telepengedélyt! — Lévay Zoltán (msz): Bolond lesz hazajönni, ha ott támogatják, itt meg üldözik!) Ki kell jelentenem, nem egy ilyen esetet láttam. Különösen vonatkozik ez azokra az iparokra, ahol hiány van, mert vannak olyan JLparok, amelyekben nagy' importra szorul az osztrák ipar. Ezeknél az iparoknál a legintenzívebb — hogy így mondjam — -csalogatásoknak vannak áz. illetők kitéve. Először megkapják az illetők az ideiglenes letelepedést, -megkapják az anyaggal való ellátást, megrendelést, hogy a. személyzetet e\ tudják látni. Bocsánatot kérek, hogy ezt a szót használom, de olyan kerítésnek vannak, kitéve az illetők; ebben a tekintetben, hogy mindentj elkövetnek azért, .hogy ezeket, a személyeket valamilven ínódon ott 'etelepítsék és á gépek ottmaradhassanak, s ezért nagy előnyöket biztosítanak ezek részére. V I f (Az elnöki székét délután 1 óra 29 perckor ,^_. Kéthly Anna foglalja el.) Nem is beszélek arról, hogy egyik nagy vasipari vállalatunk részéré még adókedvez^ ményt. is kilátásba helyeztek, ha • ottmarad, ugyanakkor rendelkezésére bocsátották a Göring^Művek egyik nagy telepét, csak azért, hogy a vállalat ott letelepedjék. (Lévay Zoltán (msz): így beszél ,a szakember, aki ért hozzá!) 1 < T. Nemzetgyűlés! Nem szeretném,, ha a pénzügyminisztérium XX. ügyosztálya'êzzel a kérdéssel csak úgv foglalkoznék, hogy hazahozzák a dolgokat, bár hiszen természetesen ez a legjobb, a hazahozatalba konzerválás ês> a jogi biztosítás a legfontosabb és a legelső, aminek meg kell történnie- Meg kell mondanom, hogy-' /