Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-58

455 rÀ nemzetgyűlés 58. ülése 1946'. évi denkire kötelező', ha tehát a nemzetgyűlés plé­numa elfogadja azt, hpgy internálási eljárást • sem_ lehet indítani, az a | törvény a belügy­miniszter úrra éppúgy kötelező, mint az ál­laim minden polgárára és akkor a belügy­miniszter úr nem leheti vita tárgyává azt hogy ezt a törvényit előzőleg az igazságügyi bizottságban vagy másutt tárgyalták-e.' (Lé­nárt Iván (kg): Tessék javasolni, hogy a bei­ügyminiszter hozzon ilyen javaslatot!—Hegy­megi Kiss Pál (rtiísz): Az se!) Ha a belügy­miniszter1 úr talán három év múlva hoz va­lami halvaszületett javaslatot, amire volt már . tapasztalatunk ,a múltban,- a végén a lényeg . ki fog maradni a javaslatból s az nem lesz megnyugtató. Nekem az.á megnyugtató> ha a nemzetgyú­lés többsége törvényben szegezi le már most, hogy aki eúnek a törvénynek ellenére eljárást indít, az a rendőrtiszt; rendőrkapitány vagy főkapitány, törvénytelenséget követ el, hiva­talos hatalmával visszaél és meg lehet bün-) íetni- (Szemes József (kg): Ügy van/! — Bir­kás Imre (kp): , Rendőrtiszteket megbüntetni, fasisztákat -, megmenteni! Ugye?) Ha: ez1 benne lesz a törvényben, bizonyos vagyok abban, hogy nem is akad olyan rendőrtiszt, aki sziem^ ben a törvénnyel, az ország többségének, al­: kotmányos •testületének akaratával ellentét­ben megkísérelje azt, hogy kijátssza a 'tör­vényt és visszaélve azzal, Jhogy ő nem \az igaz­ságügyminiszter közvetlen felügyelete alatt áll, hanem a" belügyminiszter felügyelete, alatt, megpróbálja a törvényt úgy. kijátszani, hogy ígaz^neim lehet eljárást indítani a örvény ren­des útján, de eljárást indít azáltal, hogy el­küldi egy internálótáborba és ha az nincs benne a. törvényben, akkor, legfeljebb üres in­r terpelláeiókat , tudunk itt elzengeni afelől, hogy hiába 'hoztuk a törvényt, a rendőrség túltette ' magát ezen a törvényen. (Lénárt Iván (kg): En sem kívánom, hogy a csendóYüsztiből .lett í£éthy alezredes toloncház-vezető szadista -gondjaira ' bízzanak embereket, de tessék ezt külön, javaslatban hoziy.!), , \s Az indítványok tucatszámra fekszenek a nemzetgyűlés könyvében, amelyekre fél év alatt nem kerül sor, itt /viszont alkalom van arra, hogy ne a paragrafusokon rágódjunk, 'lím is jogász vagyok t. képviselőtársam, egé­szen lehetetlen dolgokat nem terjesztenék elő, lehet finomkodni és vitatkozni, elismerem, hogy ideárisabb lenne, (Hegymegi Kiss Pál (mszh Nem! Nem! Nem!) ha a belügyminisz­ter úr« ennek a törvénynek szellemében 24 óra alatt , kiadna egy rendeletet, hogy a törvény ellenére nem lqhet internálási eljárást indí-' tani, de minthogy nem bízom politikailag a , belügyminiszter úrban, ezért igenis, ezen a módon akarom rászorítani. (Kovács István (kp): De a fasisztákban bízik, ezért melfti őket! —. Zaj.) Természetesen nem bízom benne azért, mert az urak bíznak benne, azért nem bízom benne én. Az urak azért bíznak a bel­ügyminiszter úrban, mert ' feltételezik, hogy nem fog ilyen rendeletet kiadni. (Kovács István (kp): Nem fogja védeni a fasisztákat! yt Az'biztos!) Ezért akarnám a belügyminiszter úr kezét megkötni és rászorítani arra, hogy igenis, engedelmeskedjék a törvénynek^ En­nek semmiféle alkotmányjogi .vagy akár'jogi akadálya nincs. Fenntartom tehát ezt a ja­vaslatomat, tisztári a parlament többségén múlik, hogy elfogadja-e vagy nem. Ha elfő­augusztus hé 30-án, pénteken. 4SG gadja, akkor utólag úgy sem lehet ezen vitat-, kőzni. Másik módosításom ugyanennek a para­grafusnak (2) bekezdésére vonatkozik, amely az amnesztia alkalmazásának a mértékére ezt^a bizonyos ötévi szabadságvesztés bünte­tést sállapítja meg. Tekintettel arra, hogy ez igen sok tévedésre, —. nem akarom mondani, hogy visszaélésre — félreértésre és zaklatásra ad alkalmat az igazságügyi hatóságok részé­ről és gyakorlatilag tulajdonképpen elveszi az erejét áz egész törvényjavaslatnak, mert hiszen azt akarjuk, hogy kedve támadjon az embereknek a hazatérésre, sokkal, megfele­lőbb lenne, ha az öt-év helyett tíz évet állapí­tanának meg. (Kovács István (kp) >y Kezdte volna mindjárt ezzel! Szóval a tíz évig ter­jedő' szabadságvesztés büntetésbe ítélt fasisz­tákat akarja menteni! — Zaj.) Ha önök. a többség, elfogadják, gyakorlatilag nem olyan nagy különbség az öt ev és a tíz év között. (Kovács István (kp): Üljön tíz « évet, majd meglátja, hogy milyen különbség van! —. Zaj) Az; aki hazajön, néim kap munkaesz­közt; ne csak a bosszú és a gyűlölet vezesse önöket akkor, amikor visszahoznak értékeket. (Kovács István (kp): Az összes fasisztákat így akarja visszacsempészni, áz országba!) Leszögeztem, hogy ez nem igazságos. (Foly­tonos zaj.) Ha már alkuszunk, mindegy, hogy öt év, vagy tíz év, ezt én mint* gyakorlati jogász tudom. (Orbán László (kp)' — gúnyo­san: Öt év, tíz év va^gy akár kötél, az is. \ mindegy!) Ügy van, ebből a szempontból mindegy. (Kovács István (kp) — gúnyosan: Akkor valamennyit hozzák haza!? — Orbán László (kp) : Akkor a háborús , bűnösöket is tessék amnesztiában részesítenél) Önök hoznak itt egy javaslatot, amelynek hatását tulajdon' képpen lerontják ezzel az öt esztendővel. En azt. akarom, hogy tényleg legyen hatása, minél többen jöjjenek haza. Ha az emberek­nek meditálniuk kell azon, hogy vájjon öt évet, vagy annál többet kapnak, tehát nem biztos, nem garancia, nem menlevél a kor­mánybiztos nyilatkozata, akkor nem fognak hazajönni és nem hoznak haza ingóságokat. (Orbán László (kp) — gúnyosan: Öleljük keb­lünkre a fő háborús bűnösöket? Ez a lényeg!) Ha elfogadjuk azt, hogy jutalmat,1 bak : sist adunk annak, aki az országnak gazdasági szolgálatot tett, akkor már letértünk az elvi alapról, akkor már nem keli nagyon műfel­háborodni azon, hogy kiterjesszük ezt a ja­vaslatot, akkor már jobb, ha semmit sem csi­nálunk, .mert leléptünk az erkölcsi talapzat; ,ról, legalább eredményt kapjunk gazdasági . viszonylatban. (Orbán László (kp): Minden amnesztiarendelet a kisbűnösökre vonatkozik és nem a nagybűnösökre!) Meg vagyok győ­ződve róla, hogy az urak ebbe a javaslatba is a kisnyilas és a nagynyilas "terminológiát akarják belevinni. (Orbán László (kp): Van is különbség kis és nágybűnös között!) Nem vagyok hajlandó elfogadni ezt az érvelést, mert Miskolc és Kunmadaras azt bizonyítja, hogy a kisnyilasok a demokrácia szempont­jából legalább annyira veszélyesek, mint a nagynyilasok. (Orbán László (kp): Mi Szálasit nagyobb bűnösnek tartjuk, mint egy kis" parasztot! Maguk úgy látszik, a kisparasztot tartják nagyobbnak! — Kovács István (kp): Es védik a nyilasokat! — Nagy zaj.)

Next

/
Thumbnails
Contents