Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-57

431 A nemzetgyűlés 57. ülése 1946., évi ezt a képviselőnő nem is ilyen értelemben akarta felvetni. Aza követelmény, bogy a nők sajátos képességeik• szerint kerüljenek az iskolába, egész oktatási rendszerünk átalakítása következtében meg fog valósulni. Efhhez mindenekelőtt valóban szükséges az. hogy a magyar nép mentor szélesebb rétegeinek leánygyermekei is-bekerülhessenek egyenjogú félként, az iskoláikba. t Ennek törvényes lehetőségei megvannak régen, gyakorlatig megvalósításáról most gondoskodom az általános iskola, megszervezésével, amely általános iskolának feladata^ a többi közt, hogy a ^ falusi, parasztleányok, a/ munkásleányok egész^ tömegének megadja legalábbis a négy középiskoláig terjedő álta-. lános, jó alapműveltséget. Ezeknek az intéz, menyeknek kifejlesztése, jó élete, minőségi munkája' biztosítja azt sokkal inkább, mint az újonnan megszervezett, itt-pt't a helyi yiszo: nyokhoz alkalmazott, — ilyenekre is okvetlenül, szükség .van — népfőiskolák felhúzása, hogy egységes, jó és minden- területen -előmenetelt, biztosító vagy az előrejutást ^ lehetővé tevő műveltséget 'adjunk a magyar nép széles rétegei leánygyermekeinek is. Azt, hogy azok a, fiatal leányok-, nők, akik elestek a tanulás lehetőségétől; behozhassák ezt a mulasztást, lehetővé teszik a dolgozók iskolái, amely dolgozók iskolái., a nagyobb városokban egészen jó munkát végeztek eddig is és amelyeknek a megszervezése vidéken is,^különösen a falvak, tanyák* népe számára a most elkövetkezendő iskolaévben legszögesebb gondunk. Hogy a leányok vidékről ás megfelelő módon, megfelelő védelemben, megfelelő környezetben tanulhassanak a főiskolákon, ezt csakugyan igen erősen fogják elősegíteni azok a leánykollégiumok, amelyeknek egyike-másika már megszerveződött, de amelyeknek további megszervezésére is megtettünk eddig min-'1 den tőlünk telhető lépést. Kernelem .ezen »at téren is szegénységünk; lassú könnyebb édesével lényeges es fontos lépésekkel juthatunk előre. '•% . Befejezésül röviden csak a következőket. A szabadság, teíháfc a tanulás joga. megadatott a pöknek. A szabadsággal a tanulás jogával együttjár az a kötelezettség a magyar társadalom és a magyar kultuszkormány számára is, és ezt itt a nemzetgyűlés szihe-elptt is deklarálom/ hogy a tanulás joga mellett a tanulás lehetőségét is biztosítsa, de ; a »résztvevők, az ' érintettek, tehát, ebben az esetben a nők számára azt is előírja, hogy a szabadsággal, a joggal és a lehetőséggel éljenek is és okosan éljenek. Intézményesen megvédeni leányaink jó erkölését nem lehet, ilyen intézményes erkplcsvédelem helyett sokkal fontosabb a társadalmi és az egyéni erkölcs védelem. (Slachta Margit (pk): De lehet intézményesen rontani!) Arra, hogy intézményesen ron-lás ne történjék, szöges gonddal ügyelni fogunk, legyen megnyugodva a képviselőnő! (Taps a kisgazdapárt és a szabadságpárt oldalán.) Ismétlem tehát, ezzel a joggal és szabadsággal éljenek a magyar nők. - Ilyen értelem-ben köszönöm meg mégegyszer a t. Nemzetgyűlésnek azt az egyértelmű figyelmet, jóakaratot és bölcsességet, amellyel ezt à törvényjavaslatot fogadták és tárgyalták, köszönöm meg a hozzászóló hölgyeknek (Hajdú Ernőiié (szd): KJépviselőtár: saknak!) — sajnos, nem mondhatom, hogy képviselőtársaimnak, mert nem vagyok képviselő -(DeriUtségí)*1*

-~ a, figyelmes, alapos és részletes hozzászól ásókat, és kívánom ennek a törvónyaugusztus hó 29-én, csütörtökön, ' 432 nek, hogy valóban jó munka végzését tegye lehetővé Magyarország ,női számára..' (T\a\ps a ,Ház minden oldatán.) Elnök; Az előadó kíván szólni. Andics Erzsébet' (kp) előadó: T. Nemzed' gyűlés! x

Nemzetgyűlésünk rövid történetében'

* valóban szinte példátlan az az egyöntetűség, amellyel a nemzetsryűlés különböző -pártjainak képviselői — legalább is deklarációikban — á törvényjavaslathoz hozzájárultak. Néni akarok ünneprontó lenni, amikor ezzel az egyhangúsággal --kapcsolatban emlékeztetni akarom a nemzetgyűlés tagjait azokrava nagy küzdel- . -mekre, , amelyeknek eredménye a mai egyhangú döntés és arra, hogy a női egyenjogúság harcosait mennyi váddal illették a nmlt' ban. Más dolog az, valamit elfogadni, amikor a tények már . bizonyítottak, es más dolog küzdeni és é vádakat is vállalni a ^demokrácia egyes jogainak ki^üzdéséér't. Regi, százéves küzdelem hozta meg ezt az egyhangúságot és jó erre gondolni akkor, amikor ma is vánnakí olyan kérdések, .amelyekért küzdeni kell és amelyek v tekintetében nincs meg ez az egyhangúság. \ Azokban a deklarációkban, amelyek mind kihangsúlyozták, hogy teljes alá egyetértés a törvényjavaslat tekintetében, olyan kijelenté-, sek -is elhangzottak, amelyekre szükségesnek tartom reflektálni. Bár csak mellékmondatokban1

, de most is szerepelt az a nagyon régi érv, amelyet mindig a nők egyetemi egyenjogúsága ellen használtak fel, hogy a nőknek a munkában való nagyobbarányú elhelyezése, «J munkanélküliséget élezi ki. Ezt az érvet eddig min"* dig a női egyenjogúság ellen használták.fel és ezért legyen szabad rámutatnom arra, ..hogy ennek a javaslat'ellen irányuló éle van akkor, -ha: egyik képviselőtársunk, a-kí ezt az ' érvet • használta, oiyan csomagolásba burkolta is, -: mintha a törvényjavaslatot lényegében támogatná. '•r

Huszonöt éven keresztül hallottuk azt az -ervet, hogy azért nem' szabad az egyetemre i > engeidhi ^ár nokeitl mert ezzel a 'munkanélküli értelmiségiek számát növelnők. A törvényjavasliait elfogadásával kapcsolatban itt a». • ideje már ánn»k, hogy. ezzel 'a'z érvvel egy- , szersmándeinkorra íesizámetjunk. A mun-kaniéH-küiliséigoaek mély gazdasági, okai ' vannak, és. neiim, sie,, atz »köi hogy nők ÍB tanulnak SÍZ egyetemien. (Tjtgjf van! . Ügy van! a smciáidewJokratapért oldalán.) Éppen a népi de' molkrácia híved), leginkább pedig a, szociáldemoknaták stoihasemi fog-ják elfogadni aiz előbbi áJAítást," mert tudják az igazi okokajt, . ' tuidtjiák^ nemi igaz az, hogy á; nőknek, vagy ••'a;' zsidóiknak alz egyetemieken való ííflnu-lásia bármilyen mértiékbeini is -okozója vagy ökár eltmélyítője liçnne a munkanélküliségnek. (Ügy van! Ugy, van! a szociáldemokratapárt olda.ân.) \ , Oly'atn oirigízágb'ain» máfctft amilyeai Magyaroirsizág volt» ahol ai latifundiumok, rendszere, .az extenzív, elmaradt mezőgazdaság és, ezzel kapcsolatban az ipar nem kellő fejlettsége hatalmas mezőgazdasági: túlnépesedést és bizo- / / nyos mértékű nagyvárosi munkanélküliséget tett állandóvá, a latifundiumok rendszerében, a kötött birtokok rendszerében és a túlnépesedésben volt a munkanélküliség ' oka, (Pászíhory István (msz):- Már rajta vagyunk az úton!) nem pedig abban, hogy pár tjucat, vagy pár száz nő tanult az egyetemeken. Nem.fo-