Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-57
4Í7 A nemzetgyűlés 57. ülése 194$. évi augusztus hó 29-én, csütörtökön. 418 sege, hogy az eddigi gyakorlattal szemben a nők széles rétegét a haladás szolgálatába állítsa. A nőknek a demokrácia iránt való bizalmát tez a törvényjavaslat feltétlenül megerősíti!, a nők bizalmát a demokratikus, államhatalom iránt nagyra növeli, mert úgy látják, hogy a demokrácia tettekben is segítségére siet azoknak, akik eddig a legelnyomottabbjai voltak a társadalomnak. T. Nemzetgyűlés! A nőknek, ez a demokratikus juttatásv nem érdemtelenül jutott ki- A magyar nők hosszú időn keresztül részvettek a nemzet . életében, résztvettek a nemzet felszabádítási harcában- és az elrauh, másfél esztendő alatt tettekkel bizonyították be azt, hoçy építői, tevékeny résztvevői a demokratikus államhatalomnak. Amikor a magyar nőtársadalom az elnyomás éveiben , mártírokat adott a magyar nemzetnek, amikor -a politizáló nők ugyanúgy ki voltak téve a rendőrség üldözésének, mint a férfiak, s a nők ugyanúgy kivették részüket a munkából, a nélkülözésből, akkoc mi nők örömmelJ üdvözölhetjük azt, hogy -a magasabb képzettség kapui megnyílnak előttünk. Amikor tárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot, elengedhetßtlennek tartom azt, hogy a. magyar nőkről megemlékezve elmondjam azoknak nevét, akiket ismertünk. akiket a reakció elpusztított azért, mert ' a nemzet és a nők előrehaladásának ügyét szolgálták. A mi pártunkhoz tartozott Jlámán Kató, Braun Éva, akit elpusztítottak, Ko »tói Amna, Knnrr Pálné, akik a nőmozgalom előharcosai voltak a legsötétebb elnyomás idejében.1268 S amikor nemrég kapta meg a szabadságérmet egy most köztünk ülő asszony, azt hiszem, nem lehet vitás az, hogy a nők kiérdemelték, hogy bekerülhessenek az egyetemre. Amikor a névtelen asszonyok tömeffei, a háború alatt, a gyárakban megakadályozták a gépek leszerelését, amikor a csepeli - munkásasszonyok megakadályozták a község kiürítését s szinte testükkel védték a gépeket, Akkor megérdemlik azt, hogy méltányolja a demokrácia azokat az érdemeket, amelyeket akkor szereztek. * Mi fizikai munkásnők tudjuk azt, hogy ez a törvényjavaslat pillanatnyilag/csak egy vékony rét/eget érint, pillanatnyilag mi nem tudunk élni olyan mértékben a törvényjavaslat előnyeivel, mint ahogy ez szükséges volna-Parasztnők és fizikai munkásnők, gyári munkásnők eddig még nem tudtak olyan képzettséget szerezni, hogy már ebben az esztendőben kihasznállak azt a lehetőséget, amelyet a törvényjavaslat nyújt számukra, de meg vagyok róla győződve, hogyr a demokrácia erősödésével, a demokrácia gazdasági megszilárdulásával a kormány, különöskép a kultuszkormány lehetőséget tog arra nyújtani, hogy a fizikai munkások is bekerüljenek az egyetemekre és nem egy vékony réteget fog érinteni ez &z. előny. (Taps a kommunistapárton.) , A kultuszkormány, — meg vagyok róla győződve — ahogy anyagilag módjában' lesz, lehetőséget fog teremteni ösztöndíjrendszerrel arra, hogy olyanok is-megtalálják az egyete-* met, akiknek eddig talán eszükbe sem jut, hogy oda bekerülhessenek, anyagi nehézségűk miatt. . H T. Nemzetgyűlés !L A törvényjavaslatot pártom és a magam nevében Örömmel elfoga-. dorn- ((Élénk taps a Ház minden pldalán.) < Elnök: Szólásra következik a> kijelölt szónokok közül? ' / v \ NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ III. Vörös Vince jegyző: Nem©» Júliai Elnök: Nemeő Júlia képviselőtársunkat illeti a szó! Nemes Júlia (szd): T. Nemzetgyűlés! Pártom, a szociáldemokratapárt nevében és természetesen magam is őszinte örömmel üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot, mely a nőknek az egyetemekre és a főiskolákra való felvételét teszi lehetővé, mint ahogy a törvényjavaslat (2) bekezdése mondja, a férfi hallgatókéval azonos feltételek mellett. Szeretnénk hinni, hogy ez; az utóbbi kitétel nemcsak írott malaszt marad és semmiféle ármánykodás, kifogásolás nem fog érvényesülni abban az irányban, hogy a törvény ellenére a nőket különféle^ létező és nemlé^éző kifogásokkal mégis eltanácsolják majd a1 főiskolai tanulástól, bizonyítandó, hogy hiába a tanulás leihe tősége, a nők nem kívánnak azzal élni. A szociáldemokratapárt, mely sohasem isr mert különbséget ,& társadalmi harcok során nő és férfi közt és igyekezett megszüntetni, elsimítani a különbséget, mely az élet minden vonalán àv nő hátrányára megmutatkozik, 75 évvel ezelőtt zászlajára írta a nők felszabadítását és ezért sok-sok áldozatot hozott. A nő felszabadításáért vívott küzdelmünk nemcsak áldozatot, hanem mártírokat is követelt: hogy csak az utóbbi évek mártírjait említsem, — mint előttem szólott képviselőelvtársnőm is A említette — Koltói Anna, Knurr Pálné, Hámán Katalin, Markos Flóra és a többiek mind tevőlegesen hozzájárultak munkájukkal ahhoz, illetve az élen harcoltak azért, hogy végre ez a törvényjavaslat megszülethessek. Mi, szociáldemokraták, akik a materialista történeti felfogás hívei vagyunk, tudjuk, hogy a tanulás széles körben való lehetővé tétele meggyorsítja , a fejlődés' menetét^ világosságot gyújtva az agyakban. Minthogy a nő helyzete az emberi > társadalomban úgyszólván minden népnél és minden korban különbözött a férfi társadalmi helyzetétől, ,a nők másféle nevelésben is részesültek. A nevelésnek ez a nemek szerinti szétválasztása természetesen mindig a nő hátrányára történt. A nőtől nemcsak nem igenyeltek magasabb szellemi tudást, hanem tudjuk, hogy a történelem hosszú szakaszán át a férfiak, akik a társadalmi törvényeket is kialakították, szégyenletesnek állították be azt, ha a nő történetesen, írni és olvasni tudott Nálunk, Magyarországon különösen lassú volt az, a folyamat, amelyet nőnevelésnek ne- ^ vezünk'. Mondhatjuk, hogy ólomcsizmákban járt, hiszen csak most született meg ez a javaslat, míg Zürichben már az 1869/70. tanévben megnyitották az egyetem kapuit a nők számára. Ez volt egyébként az első egyetem egész Európában, amely a nőket is befogadta. Magyarországon — mint ahogy azt egyik előttem szólott képyiselŐtársnoni mondotta — 1835-ben Nyiry István vetette fel ezt a gondolatot, laanely természetesen nem talált meghallgatásra és csak most, 111 évvel a gondolat Jelvetése után került végre tető. alá ez a törvényjavaslat. A fejlődés következtében Magyarországon is elrendelik az általános tankötelezettséget, amelyet aa'1868:XXXVIIL te. mond ki és egyenlőjpgú népiskolát jelöl ki fiúk és leá-, nyok számára. A polgári leányiskolát is e törvénycikk intézkedései alkotfák meg, aminek alapján azután 1870-ben állítottak fel az első -polgári leányiskolát. Az iskoláknak a leányok részére való meg•' 27
