Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-56
395 A nemzetgyűlés 56. 'ülése 1946. , szolgálat, hanem a magánalkalmaztatás körében. T. Nemzetgyűlés! Nagyon' sokat ' emiege t-jük a félelem nélküli élet fontosságát. Majdnem minden felszólaló, aki atrocitásokat tesz " szóvá, aki közigazgatási visszásságokat emleget, .hivatkozik a fellelem nélküli, élet szükségességére és arra, hogy az 1946:1. törvényeikkel ezt a kardinális jogot törvénybeiktattuk. A félelem nélküli életről azonban i nemcsak szavakkal, hanem 'intézményekkel is gondoskodni kell/és gondoskodni kell ezeknek > az intézményeknek az életbe való átül-1 tetéséről is. Ha ez a rendelet valóban alkalmazásra kerül — és sajnálattal kell megállapítanom, hogy egyes munkaadók oly túlv buzgók voltak,'nogy már meg is kezdték ez alapon a B-listázást — akkor ennek eredménye csak az lesz, hogy kezdődik ismét az áskálódás, kezdődik a harc a létért és főleg azok szemében lesz rendkívül fontos ez a szakasz, akik valaki másnak az állására pályáznak és a helyéire akarnak ülni. Még súlyosabb rendelkezéséket tartalmaz az 5' §, amely azt momd'ja, hogy tekintet nélkül a szolgálati szerződésre, tekintet nélkül . az eddigi jogszabályokra, az, akit az előbb általam ismertetett törvényhely alapján bocsátanak el, maximálisan .egyhavi ossz járandóságra tarthat' igényt, bizonyos esetekben' kéthavi ossz járandóságra. Felhívom a t. Nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy az állandó magyar bírói gyakorlat érteiméiben a mun- ' kavállalót a jog annyira védi a munkásokkal szemben,. hogy •törvényadta .jogairól egyáltalán le~ sem mondhat. _' Még a sötétemlékű zsidótörvények sem érintették a felmondási időt és a felmondási járandóságoknak a mérvét; csak annyiban korlátozták, hogy va törvényesnél .nagyobbmérvű végelbánási járandóságot nem volt szabad kifizetni. Természetesen most a Sztójayék256 előtti időről beszélek. Az egyetlen olyan rendelkezés, amely a most kibocsátott B-lista . rendeleten túlment, akkor, az volt, hogy hatá- '• rozatlan időre kötött szolgálati szerződések is.-v felmondhatok voltak határozott ' időra Egyebekben azonban ilyen jogfosztó rendelkezéseket még azok a törvények és rendeletek sem tartalmaztak és nem" hinném, hogy bölcs dolog volna a mi részünkről, ha éppen a demokrácia volna az. amely a szerzett jogokat nem respektálná, azokat ' a szerzett jogokat, amelyekért évtizedeken át harcoltunk. :' r . ,T. Nemzetgyűlés! Egy igen kiváló kínai írónak az egyik könyvére vagyok bátor " -utalni, Lin-Yu-Tangnak a könyvére,257 amelyben elmésen fejtegeti, hogy bizonyos célok el- ' érése érdekében milyen fontos kellék a humor. Hivatkozik arra, hogy a japánok elhatározták, minden áron elérik azt, hogy a kínaiak megszeressék őket. Miután pedig ez békéseíi /nem sikerült nekik, elhatározták tehát, hogy 'addig bombáznák és addig lövik a kínaiakat a levegőből, amíg ezzel majd csak rákényszerítik őket arra, hogy szeressék a japánokat. Lassankint ez lesz a helyzet a demokráciában is' a magyar értelmiséggel-. Mert ez a rendelkezés elsősorban az értelmiséget sújtja. Ha mi .nap-nap -után állandóan" olyan törvényeket meg rendeleteket hozunk, amelyekkel az értelmiségét sújtjuk, ha '. kenyértelenné teszünk • családokat, exisztenciákat. akkor —jkérdezém — hogyan fogjuk elérni, hogy a magyar értelijniség a demokrácia mögé álljon? évi augusztus hó 28-án, szerdán. 396 T. Nemzetgyűlés! Ennek a rendeletnek még csak egy szakaszát vagyok bátor megemlíteni, amely a rendelet megszegése -miatt 5000 for'irjL pénzbüntetést íízab ki a rendelet , megszegőire, a vonatkozó1 " eljárást ellenben közigazgatási hatóság^ hatáskörébe utalja. Bár az új fokozatokat még-nem ismerem, legjobb ; tudomásom szerint ilyen pénzbüntetés csak" büntettek mellékbüntetéseként szabható ki. Er: a rendele^ igen súlyos pénzbüntetést állapít . meg és kivetését mégis közigazgatási hâ-» tósáö1 hatáskörébe utalja! T. Nemzetgyűlés! Alig^ hiszem, hogy ez a kibocsátott rendelet akár a"gazdasági élet rendjét szolgálná, akár az államháztartás egyensúlyát elősegítené-Márpedig rendeleti úton csakis ezeknek a szempontoknak figyelembevételével lehetne ezt a kérdést egyáltalán megoldani. A gazdasági élet rendjét nem szolgálja, 'mert megint fokozza a munkanélküliséget. Ajz államháztartás egyensúlyát nem szolgálja, mert is- < mét eltűnnek adóalanyok, ismét adófizetők százai, vagy ezrei fognak elpusztulni ennek következtében. Éppen ezért tisztelettel kérem a kormányt, — meg lévén, győződve arról, hogy elhamarkodottan, kellő előkészítés nélkül bocsátották ki' ezt a rendeletet -4 helyeztessék ez hatályon kívül és a kormány, mivel a kér' dés valójban rendezésre szorul, hozzon törvény- J javaslatot a nemzetgyűlés elél (Élénk taps a kisgazdapárton és, a szabadságpárton.) Elnök: Az isnd^rpelíáciui a nem^et^iyruléis kiadja a kormánynak- Következik Komlós' Géza képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Szántó Vezekényi István jegyző (olvmstur): »Hajlandó-e a kultuszminiszter úr "és az. osszkormány- a nevelőknek 7050/1946. M. E. számú rendeletben biztosított, de később v a 8900/1946. M. E. számú Rendeletben visszavont nevelői pótlékot rendszeresíteni?« . ' -, Elnök: Komlós képviselő urát illeti a. szó. \ Komlós Géza (kg): T. Nemzetgyűlés! A demokratikus Magyarország első feladatának érezte és érzi, hogy azok felé forduljon a leggyorsabb segítséggel, akikel a múltban a legtöbb és legnagyobb igazságtalanság' ért Ezért ' kíséri rokonszenvvel és megértéssel mindenki a parasztság és aXmunkásság előretörését a por litikai, társadalmi-és gazdasági jelentőség t-s felemelkedés útján, Ha azonban a demokráciának ez az igazságtevése teljes akar lenni, ak- 'A kor- nem szabad megfeledkeznünk a szellem munkásairól sem. Szomorúan állapítom meg» hogy á.szellemi munka értékelésé nálunk' peg sem közelíti azt a -fokot és azj, a mértéket» ; amelyet a többi országban, akár nyugatra, akár' keletre tekintünk, általában tapasztalhatunk- , t / Kétségtelen, hogy a'z ország gazdasági és pénzügyi helyzete rendkíyül súlyos. Ha a szellemi munkának ez az anyagiakban kifejezett aláértékelése csak erre az okra vezethető visz-sza, akkor mélységes meggyőződésem, hogy %z az értelmiség, amelynek erkölcsi erőit a legnehezebb időkben ol^an sokszor megcsodáltuk-; türelemmel fogja kivárni a jobb napok ' elkövetkezését. De ha az értelmiségnek lenyomott életnívón tartását állandósítani akarjuk, akkor ebből az ország színvonalának és szellemi életének olyan zuhanása fog kérielhetQtlen törvényszerűséggel elkövetkezni, amiért nem hiszerá, hogy az illetékesek vállalnák a történelmi felelősséget. \ Legyen szabad ezután az általános meg" áliapítJáis után az érelmiségnek mindeddig (
