Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-56

387 A nemzetgyűlés 56. ülése 1946. nem tudja az utat, Kova. ménjén és hol dolgoz­zék, a méhészet útján megélhetést és boldogu­lást biztosíthat a maga számára. T. Nemzetgyűlés! Végezetül kérem a pénz­ügyi és a földmivelésügyi kormányzatot, hogy interpellációmat lehetőleg sürgősen intézze el, annál is inkább, mert az idejében nyújtott se­gítség valóságos segítséget fog jelenteni^a ma­gyar méhészetnek, elsőtsorban azért» mert a be­etetésnél serkentő hatást -is gyakorol a mé­nekre, szaporodásra, petézésre serkenti a méh­anyát, és a pefcézés következtében a teleltetést azzal tudjuk legjobban biztosítani, ha a méh­család fiatal méhekkel mégy a teleltetésbe. Azonkívül, ha a magyar méhészek későn kap­ják a cukrot, akkor a gyors beetetés következ!­tében azt kellőleg .beérlelni nem tudják, a c'u­kor megkristályosodik és a kiadott pénz elle­nére a család elpusztul. . . Ismételten kérem á magyar földmivelésügyi és pénzügyminiszter urakat, hogy a kérelem nagy horderejére való .tekintettel az ügyet te­gyék magukévá. (Taps a kisgazda- és a-kommu­nistapárt somiban.) - , Elnök: A nemzetgyűlés kiadja. az interpel­laciót a pénzügy, és földmivelésügyi miniszter uraknak. ' ' ' • , , Következük CsUngai István képviselő ur interpellációja a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter úrhoz az eszperantó iskolai tanítása tár­gyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. ' ' ' • . \ Szántó Vezetkényí István jegyző (o^vasßa): »1. Tájékozva van-e a miniszter úr arról» hogy a fasizmus elnyomása és üldözése után az esz­perantó nemzetközi nyelv terjedése elől a-poli­tikai akadályok elhárultak, és most az eszpe­rantó nyelv a legtöbb országban' nagy mérték­ben terjed1? Ennek megfelelően milyen elgon­dolásai vanak a miniszter úrnak az eszperan­tónak a magyar, művelődési politikába' való beillesztése tekintetében? 2. Figyelemmel kísérte-e t a miniszter úr, |1+ 1 előleg a közoktatásügyi m-inisztérium azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az eszperantó az iskolában elfoglalja méltó helyéti Eúnek megfelelően'hajlandó-e a mi­niszter úr tervezetet kidolgoanj arra nézve, hogy a magyar közoktatás milyen módon ái milyen intézkedésekkel, milyen .. iskolafaj ókba való bevezetéssel közeledjék ahhoz à nemzet­közileg kitűzött célhoz, hogy az eszperantó vi­lágnyelvet előbb-utóbb "minden állam minden iskolájában kötelezően tanítsák? 3Í Hajlandó-e a mijaíiszter úr intézkedni, hogy az általános iskola óratervében te, szaba­don választható tárgyak keretében az elő nyel­vek közé az eszperantó is, felvétessék,-« és hogy az eszperantót már az 1346—47. iskolai évben taníthassák legalább azokban az általános is­kolákbán, ahol kebelbéli oktató, vagy má« megfelelő" nyelvoktató rendelkezésre áll? 4. Hajlandó-e á miniszter úr gondoskodni arról, hogy a tanító- és tanárképző intézetek­ben eszperantó tanfolyamok létesüljenek, hogy az iskolákban működő tanítók és tanárok ön­kéntes jelentkezés alapján részükre rendezendő tanfolyamokon minél nagyobb számban elsa­játíthassák az eszperantó nyelvet, végül, hogy az oktatók^ eszperantó tudásának elbírálására és a képesítés megadására Országos Eszpe­rantó Vizsgáztató Bizottság állíttassák fel? 5. Hajlandó-e .a miniszter úr intézkedni, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium­ban az eszperantó nyelvet ismerő és az észpe­évi augusztus hó 28-án, szerdán. - , 388 rántó problémát értékelő tisztviselők ' álljanak rendelkezésre, vagy ilyen tisztviselők más ál­lami, hivatalokból H, minisztériumba áthelyez­tessenek?, i tí. Hajlandó-e a miniszter úr intézkedni olyan értelemben, hogy a dolgozók részére feL-állított 'középfokú iskolákban a megkívánt egyéb idegen nyelv helyett a vizsgázók az esz­perantó nyelvet választhassák mint tantárgyai 'azzal a feltétellel, hogyj a vizsgázók eszperantó tudásának foka — tekintettel e nyelv köniiyű­ségére —s a. más nyelveknél megkívánt mér­téknél, sokkal magasabb^ legyen? 7. Hajlandó-e a miniszter tir , a kereske­delmi, és szövetkezetügyi miniszter úrnál oda­hatini, hogy az eszperantó tanítása néhány ke­reskedelmi középiskolában már az 1946—47. is­kolai évben megkezdődjék? 8. Hajlando-e a miniszter úr a külügymi­niszter urat megkeresni olyan értelemben, hogy az eszperantó iskolai tanításának fokozatos bevezetésére államközi egyezményt igyekezzék létrehozni, illetőleg az ilyenirányú nemzetközi törekvéseket, amelyeik elsősorban a- kis álla­moknál tapasztalhatók, szíveskedjék támo­gatni? - . f ' , 9. Hajlandó-e a miniszter úr az iskolai ok­tatás keretében és egész művelődési politiká­jában is mindem eszközt igénybevenni, amely a nemzetközi közeledést 'elősegítheti, — és ezért hajlandó-e mérlegelni Romain Rolland­nak azt a megállapítását is, hogy »az eszpe­rantó âdja vissza a hallást a süketeknek, kik évszázadok óta be. voltak zárva nyelveikbe«? Elnök: Az, interpelláló képviselő nrat illeti a szó. Csurgai István (kg): Mélyen t. Nemzet-/ gyűlés! Ezzel a problémával, amellyel most., foglalkozni, kívánok, úgy emlékszem, több mint két évtizeddel ezelőtt foglalkozott első­. sorban Giesswein Sándor képviselő és a ké­sőbbi, években a; ázociáldemokratapárt részéről is foglalkozott néhány /képviselőtársam.254 Meg kell, hogy emtítsem^ezt a kérdést, mert ez ép­pen a mai időkben sokkal fontosaim,' mint esetleg rnás problémák. Húsz hónap .távlatában itt állunk egy ha-' talmas, nagy háború után, ahol embersorokat aratott a gyűlölet kaszája, itt "állunk alig ma7 -, gunkhoz térve, de felszabadítva minden elnyo­más alól. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy mint kis nemzetnek milyen káros az, ha gyil­koló fegyverekkel akarnánk a nemzet szabad- -ságát, f ügyetlenségét biztosítani. Nem a gyil­koló fegyverekre van szükség, hanem sokkal értelmesebb' .dolgokra; egyrészt a munka fegy­verére, másrészt pedig olyan társadalmi poli­tikára, amely a magyar dolgozó-társadalmat, az értelmiséget és a parasztságot minden vi­szonylatban be tudja állítani a; magyar nem­zet szolgálatába. Ennek egyik alapfeltétele az, amit itt» ebben a teremben is oly sokszor el­mondottak egyes képviselőtársaink, egyrészt a jpbboldalról, másrészt a baloldalról amikor kérték egymást, hogy ne gyűlölettel álljunk", egymással szemben. i • Nekem itt az eszperantóval kapesolatban főmotívumom, alapmotívumom az, hogy va ló­ban, ne álljunk gyűlölettel egymással szemben . esupán azért, mert a jó Isten esetleg más po­litikai meggyőződésűnek teremtett, vagy pedig -- a /határon kívül tekintek —• ne éljen gyűlö­let bennünk egymással szemben csupán ?/ért, mert az egyik magyar, a másik román, a »har­madik orosz, a negyedik francia és így t.n-

Next

/
Thumbnails
Contents