Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-56

349 A nemzetgyűlés 56. ülése 1946. évi augusztus hó 28-án, szerdán. 350 nek, akik dolgoztak volna és meg lett volna a kenyerük. (Zaj. — Babody János (kg): Ez­zed akarnak párthíveket szerezni, hogy földet ígérnek nekik!) Ezért kérdem 'a föl dm ívelésügyi miniszter urat, .van-e tudomása arról» hogy vannak köz­ségek, ahol részben és vannak községek, ahol teljes egészében föld nélkül maradt. az a nyo­morult földet túró-maró nép, amely tényleg egész életén keresztül a földmívetésből élt és sommás munkával vagy részes aratással ke­reste meg napi kenyerét.- Kérdezem, hajlandó-e a' földmívelésügyi miniszter úr intézkedni» hogy ezek a szegény, nyomorult, elesett, 4ÍO-nyér nélkül maradt egyének, akik ki akarnak települni, mielőbb át legyenek telepítve?, Œgp hang a szcciáldemokrqtar)árt soraiból: Hova» — Babody János (kg): Van még hely a svá­bok helyén!) Lent jártam a.múlt hónapban Baranyában és lá'tam, hegy ott olyanok vannak, akik nem is magyar állampolgárok, (Babody János (kg) : Horvátországból hoznák a svábokat ide!) a né­metekkel együtt tették ki őket egy másik ál- . Iámból! Ezeket felül sem vizsgálták, hogy ho­gyan tették ki őket, nincs nekik állampolgári, igazolványuk sem, a megye sem hagyta jóvá és mégis földet kaptak,, bár a földdel soha nem dolgoztak. Mikor az egyik ilyen telepest,'meg­kérdeztem, — midőn ott jártunk a települni óhajtókkal együtt — hogy honnan lett idetele­pítve, azt niondja, hogy városból való. Meg­látszott ' rajta, hogy nem falusi munkásember. Miért jött idei — kérdeztem. Bizonytalan volt a^ megélhetés, eljöttünk ide. Minden megkérde­zés nélkül hozzátette: I)e h-a szorul ä helyzet," felhúzzuk á nyúlcipőket. * ' Ha így gondolkozunk a magyiair földrőK t. Nemzetgyűlés, akkdr ne várjuk a necmzet újjá­építését, mert az á telepes^ aki már eleve arra^ számít, hogy ha megszorítják, felhúzza a nyúl-' cipőket, nem lesz soha hű munkáló jai annak a földnek. Az körülbelül csak annyit akar a Í5— 20 holdas telepes birtokon termelni, hogy szű­kösen megéilihessen belőle a családjával. Kérde­zem, miből fog megélni akkor az ipari munkás­ság' és á tisztviselő társadalom, amelynek szin­tén kenyér kell? Mert az a föld à kenyeret nemcsak azoknak termi, akik rajta dolgoznak és tudja az a maigyar földműves népesség, hogy az a kenyér nemcsak az ő számára való, hanem igenis, amint szükséges, hogy az ipari mun­kásság a földművelő népet iparcikkekkel el­lássa, éppen úgy szükséges annak a kenyérrel való ellátása és a tisztviselő társadalomé is, amely az • ügyeket intézi és az irodai .asztalok mellett 'fárad, dolgozik, mert éppen olyan ,szor­gos' miunkása a nemzetnek-, mint a szántóvető. Ezért joggal tart számot a kenyérre. A több termelés érdekében kérem a földmű­velésügyi miniszter urat,x intézkedjék sürgősen,, hogy ezek ,a jó földműves családok minél előbb földhöz jussanak, akár telepítés útján, akár pedig földosztás1 útján, T. Nemzetgyűlés! Egy szóbeli indítványom volna. Arra- kérem a t. Nemzetgyűlést, küldjön ki nem is egy, hanem több parlamenti bízott; ságot ezeknek a hibás eseteknek a, felülvizsgá­lására. Én magam is szívesen vállalkoznám arra, fáradságot nem kímélve,, hogy igenis, . "ahol ez a sok panasz felmerül, vizsgáljuk felül ezeket, jegyzőkönyvezzük ezeket a panaszokat. Ezzel sok munkaidőt takarítanánk meg, mert nem lenne szükség arra, hogy itt a földosztó tanáes előtt nap mint nap ( száz, kétszáz, vagy talán többszáz ember álljon. Ahogy gyakran ott járókba telepítéssel kapcsolatban, minden­nap ott látom azt az óriási tömeget, azokat az' embereket, akiknek a panasza csiaJmgyan jogos, akik itt akarják ; a sorsukat intézni. Ezeknek -akkor nem kellena feljönni, há a parlamenti. v bizottság kiszállna és az egészet "felülvizsgálná. Talán sokan azt mondják 'erre, hogy késő, de én azt mondom, hogy ^sokkal jobb későn, mint soha. Mert még időben volnánk, még lehetne segíteni azon, hogy minél előbb rendet teremt­sünk ebbenr laiz áldaitlan állapotban. (Babody János (kg) : Száz- bizottság kellene !) Nem kel­lene száz bizottság, mertv nem kellene -ott na­pokat tölteni. (MUass n Komé. (kg): De olyant sok, van. Mindenki így van!) > T. Nemzetgyűlés! Ezeket / voltam bátor el­mondani. • Mégegy-szer kérem .a,,- földműveléí- ' ügy miniszter urat, intézkedjék minél előbb, ' hogy a magyar föld a termelésbe beállíttassék s ezek a becsületes munkásemberek minél előbb kenyérkeresethez -és földhöz jussanak. ' Elnök: A nemzetgyűlés az interpellációt kiadja a földművelésügyi miniszter úrnak. 4 Következikv Szentbe József képviselő úr in­terpelláció jja az összkormányhoz, amelyre ha- : lasztást kért. Méltóztatnak a halasztást meg-, adni? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztást meg­adja. Következik Szentbe József képviselő úr in­terpellációja a közlekedésügyi miniszter,úrhoz. Kérem .a jegyző urat, szíveskedjék az inter­•pelláció szövegét felolvasni. Vörös Yincgi jegyziő (ovva^saj: »Bizoiniyárta nincs tudomása • a miniszter úrnak arról, ami a szentendrei Kisdűnaágban a MFTE-vállalát által üzemben tartott hajóforgalomban á pesti piacokra termelő és^ naponta szállító dolgozó. termelőkkel és árúszállításokkal szemben tűrhe­tetlen és tarthatatlan módon végbemegy: Ma-' xgam is ezen az útvonalon szoktam utazni, tehát közvetlen megállapításaim folytán jól ismerem ezt a' megbotránkoztató állapotot. . Két hajóval tartja fenn a vállalat ,a. forgal­mat, éspedig egy helyi átkelésre való kis csa­vargőzössel és egy nagy termesgőzössel. A du­namenti verejtékesen dolgozó földművesek tö­mege a Szigetmonostortól Pilismaróiig és on­nan vjssza való utazásukkor és a pesti pia- ,. cókra "irányított igen fontos és igen nagytö­megű gyorsárutermeivényeik szállítása során megdöbbentő módon emberkínzásszerűen állán. dóam mint a heringek vannak egymás hátára "gyömöszölve, ettől teljesen kimerülnek, arutk -is egymásra vannak préselve, vagy ami ennél is rosszabb, lemaradnak és tönkremennek. A dolgozók munkában elfáradt tömege éjjel-nap­pal talpon van, hogyha főváros- lakosságát el­lássa friss és jó élelmezéssel, ezért vele szem­ben ez az elbánás megdöbbentően semmibevevö, lealázó és fűrbetetlen. Ugyanakkor a termes­gőzös nagy kényelemmel, konyhával ést söntes­sel a szórakozni vágyók és arra ráérők, sok esetben munkianélkül élők kénye-kedvét figyel­mesen kiszolgálva, vérlázítóan szállítja napro,­napra vidám, kipihent^ csak az élvezetet haj­hászó dédelgetett utasait.« E «ők: A képviselő urat. illeti a szó. Szenthe József (kg): T. Ház! (H Ujuk! Bálijuk!) Nem a miniszter ' úr ellen beszedek, hiszen ismerem szociális érzéseit, hanem azért szólalok fel, mert egészen biztosan tudom, hogy, a miniszter úr nem ismeri azokat az" állapoto­kat, amelyek ezen a Kisdunaágon egészen Dtf­mösig közlekedő csavargőzösön uBalkodnak. hi­szen bizonyos, «hogy a miniszter úr nem jár azon

Next

/
Thumbnails
Contents