Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-56

317 A nemzetgyűlés 56. ülése 1946. ban kaptam választ '-* amelyről a 'miniszterelnök úr kijelentette, hogy közellenőrzés szempontjából azt a Ház asztalára kívánta juttatni. Mert hiszen nem azért foglalkoztam ezzel a kérdéssel, hogy ebből botrány legyen, hanem azért, hogy mégis csak megszűnjék az, hogy a nemzetgyűlés tagjai kiváltságos helyzetbe jussanak akár a nemzet vagyonából, akár az elhagyott javakból, tehát azokból, amelyeknél még nem tisztázódott, hogy nemzeti vagyonnak, \ agy más vagyonnak tekintendők. Ezekben a kérdésékben mégis csak legyen egy olyan világos helyzet, Jiogy a nemzetgyűlés tagjai ettől"távol állanak. Megtekintettem ezt a jegyzéket és szomorúsággal láttam. A válaszadás előtt felmentem az elnöki pódiumra és magam kértem, hogy ezt a jegyzékét ne olvassák fel» (Némethy Jenő (msz): Olyan szörnyűt) azonban, hogyhogy nem történt, — a házszabályokhoz tartozik, hogy ezt szóvátegyem — a miniszterelnök úr bejelentett válaszát az utolsó pillanatban megváltoztatták, a jegyzék is eltűnt és én à bejelentett válasz alapján, amelyet elolvastam, egy olyan miniszterelnöki válaszra adtam viszonválaszt, amely a parlamentiben fel sem olvastatott- (Némethy Jenő (msz): Közokirat tűnt el!) Ëz a körülmény azonban mindenesetre meggyőzött engem, aki az elhagyott javak elnöki tanácsának tagja vagyok, arról, hogy ha az ország minisztereLnÖke az utolsó pillanatban visszavonja ezt a jegyzéket, akkor én az .elnöki tanácsban tovább helyet nem foglalok, mert én csak olyan dolgokkal foglalkozom, amelyek a köz ellenőrzését elbírják. (Élénk taps a szabadságparton.) X , Ennélfogva ( nagyon kérem a miniszterelnök urat és nagyon kérem a nemzetgyűlést, is, hogy az elhagyott javak kérdését rendezzük, rendezzük a közéleti erkölcs és tisztesség alapján, mint ahogyan azt költőnk is mondotta, aki[ Rákosi Mátyás munkájában idézett: »Minden ország támasza, talpköve a tiszta erköjcs«.233

(Széesey Béla (kg)

: Rendiem, ez nem akar gypanuisítás lenni a minisztarelnöik ur felé!?) Mindezek alapján meg kell állapítanom a?t, hogy a nemzetgyűlésre szükség van, rendeleti törvényalkotásra pedig szükség nincs. A nemzetgyűlés feladata most két különösen fontos kérdés megoldása lesz: a községi önkormányzat kérdése és a parasztság mint foglalkozási ág megszervezésének kérdése. En úgy értelmezem a magyar demokráciát, — visszatekintve múltjára is — hogy a ina- i, gyár demokrácia ereje voltaképpen a községi önkormányzatban van. Ha ennek a demokráí ciának koronája, törzse a nemzetgyűlés1

is, de

1 gyökérszálai a falukban és városokban vannak — a városokban, ahol nagyobb arányokban foglal helyet a polgárság és munkásság. $ a falvakban, ahol a faíusi lakosság, a parasztság foglal helyet. (Ügy van! Ügy vdn! a szabadságpárt soraiban.) Egy demokratikus állam felépítését tehát a községi önkormányzat" kiépítésével kellett volna kezdeni, ho°"v a lakosság többségének akarata érvényesüljön, s innen mint fundamentumról építeni fel az épületet, (Helyeslés a szabadságpárt soraibam.) akkor kaptuk volna meg azt a demokráciát, amelyet úgy hiszem az ország akar. Itt azonban más történt, az, hogy a falvak autonómiája megszűnt. Húsz-huszonö ! évig ostoroztuk ebben a törvényhozásban — most is szólnunk kell — hogy klikkrendszer uralkodik a faluban, a másét elveszik, a máséról olyanmó; évi augusztus hó 28-án, szerdán. • 318 don rendelkeznek, ahogyan nem szabadj ez a klikkuralom ma már teljes mértékbe^ intézményesen be van állítva. Arra kérem tehát a nemzetgyűlést, hogy a falut adja vissza a falusi lakosságiak, (Taps a szabadságpárt soraiban.) hogy számr arányuknak megfelelően választhassák meg a maguk szerveit olymódon, hogy abban a kisebbség is megfelelően képviselve legyen, de mégis a fj|lu képviselete a falu akaratát fejezhesse ki es ne történhessék meg az, ami ma nagyon* sok községben megtörténik, hogy teljesen igazgatás nélkül maradnak, Továbbmenőleg az erősebb decentralizációt kívánjuk; nem muszáj mindent felülről igazgatni. Ha a községi- önkormányzat jól van ^beállítva, akkor el tudja magát igazgatni, (Ügy van! a szabadságpárt oldalán.) de nem felülről rátolt szervvei, hanem oly szervvel, amely a lakosság képviselete. Ha a falut így visszaadjuk a magyal falu lakosságának, akkor megszűnik ott a klikkuralom és ebben az esetben a demokratikus ; nemzeti állam javát fogja szolgálni ez az intézkedés. Ezért különösen kérem a független kisgazdapártot/amelynek éppen \ ez a főfeladaiía, hogy a községi önkormányzat kérdését a lehető legsürgősebben törvényhozási utón és ne szüikségrendeletekkeil rendeztesse, mert ez talán még fontosabb annál a másik képviseleti rendszernél is, elvégre a községi lakosságnak úrnak kell lennie, dirigálnia kell (Úgy van! Ügy venni a szabodaágpárt oi'eaikín.) pem pedig mások által odahelyezett emberek^kel kell őket igazgatni.. (Mila'ssinKornél (kg): Meg is fogjuk csinálni!) Ha a magyarságot számbavesszük, akkor látjuk csak, hogy milyen "kevesen vagyunk, miig akkor is, ha a külföldieket beszámítjuk. A magyar nemzet kis államban éil, a magyarság a népek tengerében csak egy csepp, ezért ennek a magyarságnak bizonyos fokig egészen másiképpen kell eljárnia* ha a magyar jövőt biztosítani kívánjuk. Itt én ellene vagyok minden olyan intézkedésnek, amely bizonyos kereteken túlmenően a magyarságot pusztítja. A magyarságot erősíteni kell. és olyan helyzetbe kell hozni, hogy egyfelől szaporodjék a dolgos magyar kéz, amely ^ a munkát 6s a feladatokat vállalja, másfelől olyan nyugalom és megnyugvás legyen ebben az országban, hogy a magyarság a maga erejét kifejthesse. Éppen ezért nagyon sajnálom azokat 'az intézkedéseket, amelyek a határokon messze túlmenően nem (

szolgálják teljesen a magyar családok érdekeit léé javát. Ebben a tekintetben nekem * a B-listát illetően m van kérdésem. Akik av köztisztviselőket Ismerik, nagyon jól tudják, hogy a köztisztviselő voltaiképen mindig alávetette magát az uralmon lévő kormányzati rendszernek. Ezt mi politikusok' nagyon jóil tudjuk, mert választáskor szembenálltak velünk. Akoztiszt* viselők kiszolgálták a hatalmat. De ez csak bizonyos fokig, volt így, e mellett a köztiszt- . viselők egyrésze nem is foglalkozhatott ilyen, kérdésekkel, mert hatósági, jogköre neúi volt, hanem csak teljesítette a maga feladatát, , A' közalkalmazottak nagy része nem is a hatalmasságok -leszármazottja, hanem egyszerű dolgozó családok gyermeke. A falusiparasztemberne'k volt négy-öt fia; egvet iskoláztatott közülük,, mert nem tudott neki annyi földet adni, hogy megéljen bed öle. Ezt azután beültették egy szerényebb pozícióba,' így volt ez a munkásember éknél is. Ha tehát ki akar-