Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-55
J 293 A. nemzetgyűlés 55. ülése Î946. olyan szakához, amely szakban Románia, ez á nagy konkurrensünk -"megérettnek látta -a helyzetet arra, hogy va halálbüntetést eltörölje annak ellenére, hogy nem akasztotta fel az emberek ezreit, .de még a .százait sem, (Hajdú Ernőné (sssd): Itt sem. akasztottak ezreket!) sőt talán a legnagyobb háborús bűnösök nemcsak, hogy nincsenek felakasztva, hanem külföldön tárgyalniak felelős pozícióban. . Elég itt csak arra utalnom, hogy a békeküldöttséget Tatarescu vezeti, — van-e ki e nevet/nem ismeri? —• az a Tatarescu, aki meglehetősen exponált régi es a legkevésbbé sem demokratikus irányzatokhoz tartozó öreg róka volt, — politikai értelemben veszem a rókát, , meg ne sértődjék ez a nagy államférfiú — tehát est a Tatarescut tartották legalkalmasabbnak arra, hogy a. becsületrend, keresztjével a gomblyukában Parisban a maga tökéletes francia tudásával és kiejtésével képviselje a (román -nemze'ttet, a román igényeket.225 Hogy nekik volt-e igazuk, akik tegy/ Tata^ résout küldtek ki és egy Tatarescu tuß-e nagyobb eredményt elérni, azt majd a béke fogj,a; megmutatni. De nemcsak Tatarescut, hanem Gafericut, Petrescut és a többi, a régi időkből jól ismert nevet is fel tudnám hozni; azt a Petrescut, aki ma Washingtonban Románia követe, és aki együtt volt lefényképezve a bevonuló' németekkel Bukarestben, aki. tehát egy, kifejezetten német vonalon álló politikus Volt. Ezt a politikust tartották, úgy látszik, a leg* alkalmasabbnak iarra. hogy összeköttetéseket szerezzen Románia számára. Tehát függetlenül as mi igazi benső érzelmeinktől, minthogy egy nagy, nemzetünk sorsát talán évszázadokra (eldöntő perről van szó, (Ügy van! Ügy van! a\ szabadságpárt soraiban.) JsimiOíjor oidiaküldünk valakit, laimiikoT erről gondolkodunk, elsősorban a célszerűségi szempontokat vegyük figyelembe és olyan embereket küldjünk oda, -amilyen embereket küldenek eiziek, (Mozgűs a szociáldemo rafia- és kamnninistapárt m>m$ban\.) «Akik, ha.* . leülnek ahhoz az asztalhoz, ott jó munkát végeznek. (Egy hang ,rí szocíáMemoÍ!áÍ^tr'pártról: Mi retm akarunk fasisztákat kiküldeni!) mert azt hiszem, nem túltriviális hasonlattal^ egy kártyapartíhoz hasonlíthatnám az ilyen nemzetközi tárgyalást: aki ügyesebb, aki tapasztaltabb, aki raffináltabb, az nyer. (Hajdú Ernőné (szd): Attól függ, milyen kártyát kap; ) Ennél a partinál, hogyha régi, öreg kártyásokhoz kezdőket, olyanokat küldünk, akik most akarják ebben a játszmában megtanulni aj kártyázás mesterségét, akkor nem .is nyerhetünk. (Ügy van! Ügy vem! a szabadmypárt soraiban. — Zaj és mozgás a $zociá\ d emo' kvala- és kommunistapárt oldalán. — Közbeszólás a szoeiáldemokratapártról: Haimislkár' tyázásból nem . kérünk!) Mindén tiszteletem Gyöngyösi János külügyminiszter úr iránt, semmi okom sincsen arra, hogy őt személyében kritizáljam, de viszont, mint ellenzékinek, kötelességem és bátorságom is van ahhoz, hogy megmondjam... (Juhász István (szd) gúnyosan: Milyen bátor ember! Meglepő ez a bátorság!) Akár meglepő ez a bátorság, akár nem, (Juhász István, (szd): Ezt a bátorságot!) kénytelen vagyok élni ezzel a bátorsággal, (Juhász István (szd): És mer vele élni!) hogy legközelebb ne vonja igen t. képviselő-• ; 'társam kétségbe és ne csodálkozzék rajta, mert fogja \ tapasztalni, hogy van és lesz bá» ' "'''•' >, évi augusztus hó 27-én, kedden' ' 2Ö4 torságom megmondani, ha itt ülő vagy szembenülő személyekről is lesz szó és ugyanígy állom nyugodtan a kritikát és tessék is kritikát gyakorolni. (Ratkó Anna (kp): Azért szeretnék, ha az psszes nyilasokat kiengednék, hogy mentnél bátnaibibiajk lehessenek! — Pászthory István (msz) ,a i -komnnunistapárt felé: Azok imiaguknál tannak! Talán maiga 'dis' 'az volt?! -^ FdMáltások \a szabad'ságpárt .somihál: Mi közünk a nyilasiokhoz?! — Egy hang a sz'ibadsúgpártom: A jkiiis nyiktsioikat nem bántják! — Zaj a kúmmunisapárt oldalán, — Az elmök cs&nget — Vásáry József (msz): Hát a Turul-vezérek í hol vitézkednek'?226 — Juhász István -(szidl) aúnyosan: Milyen bátor beszéd!! — Felkiáltások a ®zwbca\ágpárt soraibam: Hói vannak a 'nyilasoké —- Za$.) Rendkívül sajnos, hogy egy ilyen fontos, egy ilyen életbevágó kérdésnél nem tudunk végre felemelkedni egy pártok feletti nagy nemzeti szempont magas-. , mágiáiba...: (JuhásíB1 István (szd): gúnyc\Mn: Engedd'ük ki. aizí összes niyilaisolkfl't ê® ne aikaezszuk fel?! Sajnálja Szálasit, meg a többi bitangot!) Most rossz, unalmas közbeszólásokkal, (Juhász István (szd): Elég unalmas ez a beszéd!) fasisztayérdeleniniel és hasonlókkal jönnek. Mi köze a fasizmusnak ehhez a kér-» déshez? (Juhász István (szd):. Sajnálja a felakasztott bitangokat! Fáj a szíve értük!) Éppen azt bizonyítom, hogy Románia nem akasztott fel. annyi fasisztát és mégis jó békére tart igényt. (Juhász István (szd): Ez fáj magának! — Orbán László (kp): Mi büszkék vagyunk rá, hogy elég sok fasisztát akasztottunk! — Oláh Mihály (kp): Még igen keveset akasztottunk! — Babody János (kg): Legyenek büszkék arra, ha jó békét kapunk és segítsenek dolgozni! — Ratkó Anna íkp): Maguk nagyon sokat dolgoznak! — Juhász István (szd) : A szomszédságában ülhet nyilas képviselő is, olyan nagy a demokrácia! Túltettünk Románián! -^ Bu?ás Márton (r>k) közbeszól. — Zaj. — Az elnök csenget. — Vásáry József (miS'Z,) a kommunistapárt fe)\ê: Miért tetté'fe ide? Oda. passzol önökhöz! — Derültség a kisgazdapárt soraibaw. — Az elnök eseng et. •— Juhász. István (szd) : Jó helyén ül a maigiuk társaságában! Ott ül, odavaló! — Vásáry József (msz): Maguk közlött . vannak a hyilasoík! — Az elnök ; csengef. — Orbán László (kp): Minden zsák megtalálja a maga foltját! — Pászthory István (msz): Mindenki söpörjön a háza előtt! — Juhász István (szid): Elismerte, hogv nyilas volt! Ott ül magiuik között!227 — Babody János (kg)': Jói lenne, ha meghallgatnák!^ Komoly beszéd! , — Vásáry József (msz) : 'Nem érdekli őket! — Zaj. — Az elnök csenget.) Egy külpolitikai kérdésnél legalább méltóztassanak kivételesein kikapcsolni á személyi vonatkozásokat -és in~ dulatokat és felemelkedni igazán' történelmi magaslatokba. (Vásáry József (msz): Nem érdekli az ország sorsa őket! — Juhász István (sízd) gúnyosan: Csak magukat érdekli! — Vásáry József (unsz) : Miarjd eldönti a történeletm!) • ^ » Ugyanez a megállapításom Csehszlovákiával kapcsolatban is, ahol harminc esztendőn keresztül egy fix társaság: ugyanaz a Benes, ugyanaz a Masaryk, ugyanaz a Clementis és mások képviselük az örökké érVérfyes, a demokráciában és a reakcióban egyaránt érvényes örök cseh nemzeti szempontjaikat. (Dénes István (pk): Parisban!) Tehát itt nem ,párt-
