Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-55

286 A nemzetgyűlés 55. ülése 1946. é riességi szempontokat is szoktak hangoztatni és velünk szamibeszegezni, akkor azoknak figyelmeibe kejl'ajánlanunk ezeket,a történelmi tényeket. ' A magyar nép tehát, akármilyen lesz a legközelebbi jövőbenN

á béke sorsa, nyugodjék meg abban a gondolatban, hogy az adott körülmények között nehéz volt nekünk máskép cselekedni és jól tette, hogy szeretetébe, istápolásába fogadta a határaikon át idemenekült lengyel testvéreinket, jól tette, hogy szeretetébe fogadta a hadifogságból idamenekült derék francia hazafiakat és jól tette, hogy nem : vett részt tömegéiben és. népében — eltekintve egyes hivatalos szervektől, — a zsidók halálra 'keresésében és halálra kínzásában, hanem meghagyta ezt a kétes dicsőséget a németeknek és a nemietek nyilas béreneeinek. Van ennek a kérdésnek még egy speciális, de mégis igen fontos, vonatkozása, amelyet egyrészt a magyar becsület, másrészt a magyarság1

és a zsidóság jövőbeli együttélése szempontjából nem árt tisztázni, Magyarország megszállását nem külön a keresztény magyarság és nem külön a magyar zsidóság, hanem a keresztény magyarság és a zsidó magyarság együttesen provokálta ki. Ha tehát például a zsidóság szempontjából . ' rosszul csináltuk ezt, akkor együtt csináltuk rosszul. A törzsökös magyarság és a hazafias vmagyar zsidóság Örökre szóló frigyet kötött a nemzeti ellenállásban, különösen a germánság elleni évezredes szorongattatás és rabság ellen és ez is egyik ^nagy eredménye az 1940-től 1944-ig tartott magyar ellenállásnak. De most térjünk át. a békeszerződéssel kapcsolatban'még egy nagyon fontos kéndtésre és ez a mai demokratikus kormány helyzete egy esetleges sikertelen békekötés után. Ezen a téren már áll egy példa előttünk, amelyre ki kell térnem és ez- a román kormány kezdeményezése. Nyilvánosságra került az, hogy a párisi döntés előtt Groza miniszterelnök egy táviratot intézett a nagy Szovjetunió ;•• miniszterelnökéhez, Sztálin marsallhoz, ameLy* ben támogatását kérte azzal az indokolással, hogy egy kedvezőtlen döntés Romániában a demokráciát dönthetné meg és a szélsőséges fasiszta, valamint elsősoriban soviniszta irredenta elemek f erülkerekedését . eredményezné, mert, ezek az elemek a nép haragjának, felhasználásával elsepernék ezt a mai — úgynevezett x

— (demokratikus 'román kormányzatot. Hogy azután volt-e ennek a táviratnak hatása és .milyen és hogy milyen szerepe lehet' annak az első kedvezőtlen párisi döntésben, arról természetesen nem állhat modómban beszélni. (Juhász István (sízd) egs) bóbiskoló hisgazdapárth feépmsisllŐ feléj Az (alvókat fW kell költeni! — Hegymegi Kiss" Pál (msz): Komolya beszéd ez, képviselő úr!) Kétségtelen azonban, hogy Románia meglehetősen érdemtelenül támogatásra talált, ami éppen a döntésben fejeződik ki. ' ' , Nézzük most, mi a helyzet Magyarországon, Ami igazság Romániában, nem igazság-e Magyarországon is? Nem célszerű és ész. szerűbe, ha ezekre a1

szempontokra mi is hivatkozni fogunk azoknál,' akik ezt a döntést hozzák. Ha ez megtörténnék, elsősorban azt kellene látnunk, hogy nem méltányolták a^' magyar ellenállás érdemeit, amellyel a szövetségesek ügyének előmozdításán, arra életét és vagyonát téve, fáradozott. Azt is látnunk kellene, hogy bár a demokratikus Magyar' vi augusztus hó 27-én, keâden. 286-r • . '' -országon olyan példásan büntetik meg a háborús bűnösöket, (Kováts László (msz): Példa nélkül!) sőt talán azt mondhatnám, olyan pél-v dásan, mint sehol máshol a világon, mégis belekerülnénk abba á nehéz helyzetbe, hogy nem tudnánk Magyarország népének nyugalmát biztosítani és tartunk attól, hogy kedvezőtlen döntés esetén à magyar nép olyan elkeseredésbe, olyan felháborodásba csapna át*. amely kétségtelenül megnehezítené vagy ta-' Ián meg is akadályozná ennek a kormánynak munkáját. , A demokratikus magyar társátdlalom, amely ellenállási csoportjaiban, pártjaiban, szervezeteiben kockára tette magát, dolgozott a szövetségesek • érdekeiért, semmiesetre sem büntetést, hanem jutalmat érdemel, mert hiszen egy sikertelen béke esetén hogyan álljanak oda a magyar demokratikus társadalom szervezői, vezetői, az ellenállási mozgalom vezetői a nép éléi, hogy azt mondják: íme, harcoltunk, ezért kertünk áldozatot és harcunknak az az-eredménye, hogy amikor a fél ország romokban van, a magyar társadalom egészen elszegényedve, kisábolva, szinte a világ koljdiusaként tengeti az életét, mégis ilyen igazságtalan, megértetlen döntést kaptunk. Ez az a pont, ahol a szövetséges nagyhatalmak segítségét várjuk és hiszünk abban, hogy a hatalmak tudatában vannak annak, [ hogy a rossz magyar békéből, vagyis az igazságta-lan és méltánytalan békéből csak a régi állapotokat .mindenben visszaállítani akaró fasiszta reakció űzhetne hasznot. Főleg azért kell felemelnünk,— míg nem késő — komoly , figyelmeztető szavunkat, hogy ne ismételjék meg 1919-etv

ne ismételjék meg Trianont, ne helyezkedjenek adott, helyzetben a »szükséges nyugalom«, -a »status quo ante« kéinyeiknes és egyben igen . veszedelmes:, álláspontjára, mert a(bból megint csak súlyos zavarok adódhatnak, amint , történt ez 1919-ben, amikor tudvalevőleg Magyarországon elsőként tápászkodott fel a világ megállapított rendje elleni ellenforradalmi mozgalom, amely, mint tudjuk, erős' indítéka volt a világot újra felfordító fasizmusnak és a világot gyászába borító hitlerizmusnak.A magyarság tehát nemcsak a hozott áldó- • v zatok alapján, hanem a világ igazi békéje ér- • dekében is igazságos, becsületes és méltányos békét kér, nemcsak a nagyhatalmaktól", hanem a, szomszédaitól is. Amikor tisztáztuk magyar szempontból a háborús felelősség kérdéséL-ugyanakkor a másik alapvető tényezőt is tisztáznunk kell, hogy tulajdonképpen melyek is a magyar népnek, -- mint beszédem bevezetésében említettem — közvetlenül a népnek^, l'art ,pour l'art a békecéljai, békeigényei. "Amit ezzel kapcsolatban röviden elmondok, — az — \ hangsúlyozom^ — / nem pártomnak, az ellenzéki szabadságpártnak álláspontja, hanem az én személyi álláspontom, aki egyike vagyok a magyar nép millióinak, egy vagyok azok közül a milliók közül,' akik így szeretnék,' így képzelnék el és így fogalmaznák meg a magyar békét. Lehet, hogy a minimális magyar békeigények megfogalmazásának aiem lesz köz- i vétlen haszna, mindenesetre szükséges azonban, hogy leszögezzük- a későbbi idők számára, hogy voltak emberek és voltak szervezetek, akik megmondották akkor is, hogy Magyarország kívánságai távolabb mennek a